Főoldal 2018-04-17T18:53:08+00:00
Trafó - Vortex
  • A jövő folyton ismétlődik

    Sinkó István
    „S töprengnél bár reggeltől estvélig, estétől a hanyatló éjfélig: akkor sem töprenghetnéd ki, tárhatnád értelemmel elő a kifürkészhetetlen Túlnant." Caspar David Friedrich beszél így a világban való gondolkodásról, a festészetről. Vajon a Túlnan a jövő? Vagy épp az a transzcendens Túlnan, mely megvált minden jövőtől? Nem tudhatjuk. Mózes Katalin következetesen e túlnanságból tekint vissza ránk, hol keserédes, hol fanyar ízeket keverve képeibe, hol bölcselkedik, hol meg játszik (velünk), mint gyermek, ha ceruzát kap és árkus papírt.

  • A “rendjeink” különböznek – Beszélgetés Zékány Diával

    Sirbik Attila
    Zékány Dia korán felismerte és azóta is tudatosan dolgozik a tárgytömegek entrópiájának eleve absztrakthoz közeli képiségével. A túlzsúfolt szobák látványát affirmatív iróniával festményekké transzformálja, és rendszerint üres white cube terekben mutatja be. A modernség tiszta művészeteszménye, technoutópista strukturalizmusa, valamint a halmozódó felesleggel, szeméttel, rendezetlenséggel szembesítő hétköznapi és művészeti ellenhagyomány (Kurt Schwitterstől Thomas Hirschhornig) egymásba fordításával kísérletez.

  • Ego ornamentika – Varkoly László kiállítása

    Kozák Csaba
    Varkoly nem azonosulni akart másokkal, nem szándékozott semmilyen csoportosuláshoz tartozni, hanem a saját útját járva egyszerűen beintett a hatalomnak, a hivatalos művészetnek, így tagadva meg a kor értékrendjét. Eszembe jut róla a kor egy másik kultikus figurája, Baksa-Soós János, a Kex együttes frontembere, aki nem átallott egy keresztben fehér-rózsaszín csíkos nadrágban kimenni az utcára. Nem színpadi jelmezről volt szó, hanem hétköznapi viseletről. Mindkettőjük jelenléte irritálta az utca rendőreit.

  • A világ feltételezett struktúrája – Iscsu Molnár István képeihez

    Palotai János
    Ide kötődik a kép és a szó prioritásának a kultúra története során folyamatosan változó viszonya is. Ennek újabb fejleménye Derrida posztmodern grammatológiája, eszerint a világ szöveg, grafikus jel, nyom, írásjel. Ebben a felfogásban a vizuális műalkotások is továbbírják a szöveget. Iscsu ironikus képei a rendszerváltás idejéből – például a Jákob lajtorjája, ahogy átírja a bibliai dolgot – ugyanúgy részei ennek, mint az írott művekhez rendelt illusztrációi.

Magyar avantgárd kiállítás Párizsban

április 16, 2018|Categories: Szélesvászon|Tags: |

Moholy-Nagy László: G4 Kompozíció, 1926, lavírozott tus, piros galalit, papír, 40 x 49,8 cm © Archives Galerie Le Minotaure Két párizsi galéria a Le Minotaure és az Alain Le Gaillard összefogásában, Passuth Krisztina [...]

Dél-Amerikában a Szépművészeti Múzeum anyaga

április 16, 2018|Categories: Szélesvászon|Tags: , , , , , , , , , |

Idén új állomáson mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott kiállítás. A nagy sikerű londoni, római, párizsi, milánói és madridi kiállítások után a gyűjtemény most a dél-amerikai kontinensen, Buenos Airesben, [...]

A “rendjeink” különböznek – Beszélgetés Zékány Diával

április 16, 2018|Categories: ONLINE|

Sirbik Attila
Zékány Dia korán felismerte és azóta is tudatosan dolgozik a tárgytömegek entrópiájának eleve absztrakthoz közeli képiségével. A túlzsúfolt szobák látványát affirmatív iróniával festményekké transzformálja, és rendszerint üres white cube terekben mutatja be. A modernség tiszta művészeteszménye, technoutópista strukturalizmusa, valamint a halmozódó felesleggel, szeméttel, rendezetlenséggel szembesítő hétköznapi és művészeti ellenhagyomány (Kurt Schwitterstől Thomas Hirschhornig) egymásba fordításával kísérletez.

Ego ornamentika – Varkoly László kiállítása

április 10, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Kozák Csaba
Varkoly nem azonosulni akart másokkal, nem szándékozott semmilyen csoportosuláshoz tartozni, hanem a saját útját járva egyszerűen beintett a hatalomnak, a hivatalos művészetnek, így tagadva meg a kor értékrendjét. Eszembe jut róla a kor egy másik kultikus figurája, Baksa-Soós János, a Kex együttes frontembere, aki nem átallott egy keresztben fehér-rózsaszín csíkos nadrágban kimenni az utcára. Nem színpadi jelmezről volt szó, hanem hétköznapi viseletről. Mindkettőjük jelenléte irritálta az utca rendőreit.

A világ feltételezett struktúrája – Iscsu Molnár István képeihez

április 5, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Palotai János
Ide kötődik a kép és a szó prioritásának a kultúra története során folyamatosan változó viszonya is. Ennek újabb fejleménye Derrida posztmodern grammatológiája, eszerint a világ szöveg, grafikus jel, nyom, írásjel. Ebben a felfogásban a vizuális műalkotások is továbbírják a szöveget. Iscsu ironikus képei a rendszerváltás idejéből – például a Jákob lajtorjája, ahogy átírja a bibliai dolgot – ugyanúgy részei ennek, mint az írott művekhez rendelt illusztrációi.

H+ősök újra – Ázbej Kristóf, Fülöp Gábor és Olajos Ilka kiállítása

március 21, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

Sturcz János
Ez az emberi körvonalakat hordozó lény harmonikus, önmagával megelégedett, létteljességet hordozó. Csak az nem dönthető el, hogy emberi figurát vagy egy természeti szerveződést – katicabogárbolyt vagy virágos mezőt – látunk, amely mimikri révén vette fel a humanoid formát. Utóbbi esetben a felszín alatt nem egy emberi belső szerveket hordozó testet, hanem virágtelevényt és bogárbolyt kell elképzelnünk.

Futurum perfectum

március 18, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , , , , , |

Tóth Ditta
A Fiatal Képzőművészek Stúdiójában Nemes Z. Márió kurátori munkája alatt létrejött kiállítási anyag elbeszélői ideje azt a jövőben teoretikusan bekövetkezett katasztrófát jelöli, amely az emberiség letűnéséhez vezetett. A „pusztulás” utáni vízióikban Fridvalszki Márk, Győrffy László, Keresztes Zsófia, Kis Róka Csaba, Lichter Péter és Szűcs Attila nem pusztán ehhez a szituációhoz alkalmazkodnak, hanem kísérletet tesznek arra is, hogy továbbgondolják az adott realitás lehetőségeit, és műveik is előidejű prognózisai legyenek az abból kibomló jövőnek.

Az újrahívott pillanat – Kéri Gáspár kiállítása

március 17, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Tolnay Imre
Kéri Gáspár is nyilván ugyanúgy botladozik vagy éppen rohan a hétköznapokban, mint bármelyikünk, de itt és most nem belebotlik a közhelyekbe vagy inkább helyekbe, hanem egyrészt lecsap rájuk, másrészt szembemegy a múló momentumokkal: antinosztalgiával újragondolja azokat, optikájával és hívójával rájuk kérdez. Szóba, illetve emulzióba elegyedik a kipécézett, keresett-megtalált képpel, önkényesen – és tudatosan – komponál, majd kattint, és klasszikusan nagyít.

Trafó - Vortex

Ez nem kunszt

Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata

Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János

Festés-fotózás

Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).