Főoldal 2018-05-31T12:03:13+00:00
  • Mint pixelben a Föld – Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina 1 kék pixel című kiállítása elé

    Gelencsér Gábor
    Tudják Önök, mi az a pixel? A digitális képfeldolgozásban a képpont, a kép legkisebb, tovább nem osztható önálló eleme. S tudják Önök, mi az az 1 kék pixel? Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes e kiállítással azonos című videóesszéjének tanúsága szerint a Föld látképe – 3,7 milliárd mérföld távolságból. A videó végén látható kék pöttyben benne van a Föld, mint cseppben a tenger. Hátborzongató látvány; egyszerre jelzi kicsinységünket a világegyetemben, ugyanakkor fontosságunkat is...

  • Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása

    A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.

  • Freespace – Beszámolónk a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

    "Ekkora hangzavarban, úgy gondolom, az egyszerűségre való törekvés a legfontosabb" – szögezi le Pásztor Bence, a magyar pavilonban kiállító Studio Nomad egyik tagja. Jankó Judit és Vészi Kriszta videója a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

  • Megterhelt tárgyak

    Pataki Gábor
    Környezetükből kiszakadt, funkcióikat és használóikat vesztett hétköznapi használati tárgyak, bontási törmelékek, értelmetlenné vált fragmentumok találkoznak össze a képeken. Egy szétszerelt cél, történelem és történet nélküli világ közömbös rekvizitumai. Ha mégis van szimbolikus olvasatuk, az csak inkább negatív értelemben: hiszen akár afféle kifordított Vanitas-allegóriákként is értelmezhetnénk őket, a pazar szirmú virágokat, a pompás egzotikus gyümölcsöket, míves óraszerkezeteket limlomokra, elveszett, a kegyelem reménye nélküli tárgyakra váltva.

Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása

július 2, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.

Freespace – Beszámolónk a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

június 26, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

"Ekkora hangzavarban, úgy gondolom, az egyszerűségre való törekvés a legfontosabb" – szögezi le Pásztor Bence, a magyar pavilonban kiállító Studio Nomad egyik tagja. Jankó Judit és Vészi Kriszta videója a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

Megterhelt tárgyak

június 14, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Pataki Gábor
Környezetükből kiszakadt, funkcióikat és használóikat vesztett hétköznapi használati tárgyak, bontási törmelékek, értelmetlenné vált fragmentumok találkoznak össze a képeken. Egy szétszerelt cél, történelem és történet nélküli világ közömbös rekvizitumai. Ha mégis van szimbolikus olvasatuk, az csak inkább negatív értelemben: hiszen akár afféle kifordított Vanitas-allegóriákként is értelmezhetnénk őket, a pazar szirmú virágokat, a pompás egzotikus gyümölcsöket, míves óraszerkezeteket limlomokra, elveszett, a kegyelem reménye nélküli tárgyakra váltva.

Csukott szemmel – Czene Márta kiállítása

június 11, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A csukott szemmel nézés Czene Márta művészetének egyfajta szimbóluma is lehet, hiszen ugyanazt a viszonyítási pontoktól való elszakadást, egyfajta szabadságot testesíti meg, mint festményein a szubjektív idő- és térmegjelenítések. Ezzel persze a többek között Deborah Cameron által meghatározott női írás jellegzetességével, a kevésbé lineáris idő- és térfelfogással operál. Nyitott szemmel csak saját terét, csukott szemmel viszont az ajtón túli szobába késő este megérkező, kulcsát lerakó férjet is látja az alkotó. Összekeveredik a „tudni” és a „látni” tere.

Legyen valódi párbeszéd – Interjú Don Tamás kurátorral

június 9, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

Áfra János
Don Tamás az egyik legeredményesebb fiatal magyar kurátor, aki idén elindította a pályakezdő képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító Küszöb Fesztivált, egy ehhez kapcsolódó projektkiállítás keretében pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy az alkotók explicit módon adjanak hangot a művészeti oktatással és a képzőművészeti intézményrendszerrel kapcsolatos visszás tapasztalataiknak. A Terápia című tárlaton felvetett és fel nem vetett problémákról, illetve a szakmai párbeszéd fontosságáról beszélgettünk.

Átjárások… Talált tér*. 2. 0

június 5, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Nagy Zopán
Az elképzelés, a megtervezett út, a műalkotások felé vezető elmélkedés, majd a kivitelezés: mind-mind átjárásokat, kapcsolatokat képeznek, jó esetekben hatnak is egymásra. Az Artér művészeinek kiállításán: mindez, meg is jelenik. A mindent átható képzelet pedig (továbbra is) kifürkészhetetlen…

Fényhangolás – Sheri Wills fényinstallációja

június 5, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Tolnay Imre
A kis somorjai zsinagóga épület belső falait éppen most megvilágító napsugarak nyolc perccel ezelőtt indultak el a Napról. A bent elhelyezett projektorokból kiáramló fény a művész által rögzített (felvett) fényt reprodukálja, melyet még januári ottjártakor vett fel fényérzékeny hordozóra, filmre. Az épület falai magukba zárták a több mint száz év alatt ott járt fényt – ha végiggondoljuk, ez jóval többet jelenthet, mint amennyit első olvasatra tűnik: generációk által megélt történéseket, hangokat, egy szakrális tér sok évtized alatt felhalmozódott szellemi-lelki rezonanciáit.

Ez nem kunszt

Mattis Teutsch János, a fák festője

Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.   Mattis Teutsch János a klasszikus modernizmus, közelebbröl  az orphikus azaz zenei expresszionizmus  nemzetközi rangú művészei köréből ha nem is az elfeledett, de bizonyára a nem érdemszerűen méltatottak közé tartozik. Az e műfajba sorolható munkái kimagaslónak és egyedülállónak minősíthetők. E tanulmány csupán  művészetének ezidáig meglepő módon meg nem értett és tudomásul nem vett részterületére, az antropomorf  faábrázolására hívja fel a figyelmet. Franz Marc néhány esztendővel Mattis Teutsch antropomorf  faábrázolásainál korábban létrejött, de ezidág hasonlóképpen fel nem ismert antropomorf állatábrázolásai egy másik tanulmányom tárgyát képezik. A  két festő [...]

Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata

Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János

Festés-fotózás

Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).