SZÉLESVÁSZON
A Love Supreme
Zene és tánc végsőkig letisztított, tökéletesen egymásra hangolt, szédítően harmonikus kettőse a Trafóban. Anne Teresa De Keersmaeker, a kortárstánc úttörő nagyasszonya és Salva Sanchis koreográfus közös munkája az A Love Supreme érkezik ezúttal Budapestre. Négy [...]
A Vatikán tíz kápolnával vesz részt az Építészeti Biennálén
A két képzőművészeti szereplés után most első alakommal a Vatikán állam is kiállít a Velencei Építészeti Biennálén. A tervek szerint tíz nemzetközi építész – köztük a világhírű Norman Foster brit szakember – tervei alapján épülnek [...]
Mona Lisa nem megy sehova
Françoise Nyssen francia kulturális miniszter a kulturális szegregáció megelőzése miatt március elején vetette fel újra a gondolatot, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisája világkörüli kiállítókörútra indulhatna. A Louvre igazgatója azonban nemrég azt válaszolta a felvetésre, [...]
Mosom kezeimet – A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása
Pataki Gábor
Többeket foglalkoztatott Semmelweis tántoríthatatlan elhivatottságból, szakadatlan kíváncsiságból, akaratból, az ostoba tekintélytisztelet elleni fellépésből, haragból és önvádakból összeszőtt személyisége, sorsa. Megidéződött a kései biedermeier finom, már-már presziőz, a felszín nyugalmát, kedélyes elrendezettségét sugalló világa s a valóság nyers, véres foetusokkal, nyákokkal, sebekkel, érzéketlen és kegyetlen orvosi beavatkozásokkal kísértő ellentéte. De felidéződik a szülő nőkből óhatatlanul statisztikai adattá válók sorsa is. Fontos szerephez jut valós és festett változatban is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb civilizatorikus vívmány, a szappan is, s az ehhez köthető „tiszta kéz” fogalma is.
Karátson Gábor emlékezete – A Magyar Festők Társasága kiállítása
P. Szabó Ernő
Nos, éppen erről van szó, a dolog filozófiájáról. Meg arról a pillanatról, amelyben megtörténik az átlényegülés, s lefestett felületből kép születik. Méltó tisztelgés a tárlat innen nézve Karátson Gábor előtt, hiszen vannak ilyen művek a falon szép számmal, függetlenül attól, hogy stílusukban, technikájukban, anyaghasználatukban rokonságban vannak-e vagy nincsenek Karátson Gábor művészetével.
Szövegszövetek, szövegtornyok – Zsubori Ervin: Szóról szóra
Láng Eszter
A szöveg e művekben a rétegek között zakatol, átlép egyik sorból a másikba, egyik rétegből a másikba és harmadikba, bujkál ide-oda, a jelentése megfejtésre vár. Shakespeare olvasata hányadik vajon az idő rétegeinek sorában? Vizuális formába öntve mit mond nekünk, ritmusa hogyan változik, a kép, ami előtt megállunk, mit sugall? Talán ellentmondás van aközött, amit látunk és aközött, amiről tudjuk, hogy ott van. De éppen ez az a sajátosság, amely Zsubori műveit a konceptuális művészethez kapcsolja, tehát hogy hiányoznak a valóság tárgyi összefüggései és alakjai, azaz nincs „ábrázolás”, és a kompozíció redukált.
10 csapás
Horváth Ágnes
A tíz csapás pedig a Peszach, a Szabadság ünnepének egyik fontos rítuseleme. Már maga a tízes szám: 10 csapás – 10 ujj – 10 Ige – a Talmudban Ábrahám 10 próbatétele. Az ünnepen résztvevők pedig a csapások elsorolásánál ujjukat borba mártják, majd a földre rázzák a borból fennmaradó cseppet, így távolítva el már a kimondással is esetleg jelen lévő rosszat. A szöveg és a rítus egybecseng: fölszabadulunk, mert a nyomorúságot levetjük magunkról, és ezt avval a gesztussal tesszük jelenvalóvá, hogy „lerázzuk” a rabigát, mikor a borba mártott ujjunkról lerázzuk a nyomorúság kenyerét megtestesítő bort.
Hajótöröttek – Madaras László és Szilágyi Rudolf kiállítása
Nagy T. Katalin
Amilyen kitartással gyűjtötte és festette Van Gogh korai időszakában a leesett, elhagyott madárfészkeket, olyan mániákusan rakja fészkeit néhány év óta Szilágyi. Mintha minden otthontalannak, minden hajótöröttnek hajlékot szeretne építeni. A kövekkel telehordott fészek felidézi azt a zsidó szokást, hogy a hozzátartozók és barátok virág helyett kis köveket, kavicsokat helyeznek a sírokra, így emlékezve meg a halottaikról.
Ez nem kunszt
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).