Új regisztrálóink közül

2017-es előfizetést nyert :

dr. Bagossy Attila

Gratulálunk!

Felhívás!

Regisztráljon!

Ajándék könyv várja

szerkesztőségünkben!

  • Tour de Hongrie a műteremben – Kovács Lehel kiállítása

    Tour de Hongrie a műteremben – Kovács Lehel kiállítása

    Muladi Brigitta
    A valóság megörökítésének igénye egyidős az emberrel, az egyiptomi sírok vagy a pompeji és a római ásatások is meghökkentően valóságos tájábrázolásokat, csendéleteket, portrékat tártak fel az épületek falain. Kovács Lehel festményei nekem épp ezt a pillanatot idézik fel, amikor rátalálunk egy megkopott, rétegekkel bevon, lebontott, meggyötört felületen az előtűnő képre, egy titokra, amit a falak sokáig hordoztak.

  • Irányvesztés és kiút – Kováts Albert képei

    Irányvesztés és kiút – Kováts Albert képei

    Sinkó István
    Kováts Albert a labirintusfogalmát a vonal-gubanc-fonal rendszerekben vezeti le, mintha nem is az épület, maga a labirintus, hanem Ariadné onnan kivezető fonala mutatná a néző szemének is az utat. A szépen, méltóságteljes tömörséggel és kellő arányokkal bíró kiállításaz elmúlt évtized anyagából mutat be fontos és az egész gondolatsor összefüggéseire rávilágító darabokat.

  • 50 Fény – Nagy Gábor György kiállítása

    50 Fény – Nagy Gábor György kiállítása

    Muladi Brigitta
    Adorno írja, hogy az „egyes művészeti ágak önmaguk általánosítása felé haladnak, egyszerűen a művészet eszméje felé”. Ez a „szellem” aztán gyakran, ahogy itt is, végtelen egyszerű formában nyilvánul meg, szinte árnyékként megjelenő, jelzésértékű formákban, az anyagon túlmutatva. És ez az, ami Nagy Gábor György szinte minden művében is érezhető, látható. Az anyag, a hordozó nem egyértelmű, a néző bizonytalan abban, hogy mi is az, amit lát.

  • Rétegek és metszéspontok – Az Artus kiállítása

    Rétegek és metszéspontok – Az Artus kiállítása

    Tóth Eszter
    Egy alkotás eszköztárát, stílusát, belső logikáját érezhetően maga az alkotói folyamat alakítja ki, és nem pedig előre meghatározott szakmai vagy rendezői szabályok, szokások vagy elvárások. Ugyanez a szabad folyamat érvényes az Artus Stúdió történetére és tevékenységére. A Goda Gábor vezetésével 1985 óta működő kortárs művészeti stúdió egyszerre jelenti a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületből kialakított stúdiót

50 Fény – Nagy Gábor György kiállítása

január 3, 2017|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Muladi Brigitta
Adorno írja, hogy az „egyes művészeti ágak önmaguk általánosítása felé haladnak, egyszerűen a művészet eszméje felé”. Ez a „szellem” aztán gyakran, ahogy itt is, végtelen egyszerű formában nyilvánul meg, szinte árnyékként megjelenő, jelzésértékű formákban, az anyagon túlmutatva. És ez az, ami Nagy Gábor György szinte minden művében is érezhető, látható. Az anyag, a hordozó nem egyértelmű, a néző bizonytalan abban, hogy mi is az, amit lát.

Rétegek és metszéspontok – Az Artus kiállítása

december 21, 2016|Categories: ONLINE|Tags: , |

Tóth Eszter
Egy alkotás eszköztárát, stílusát, belső logikáját érezhetően maga az alkotói folyamat alakítja ki, és nem pedig előre meghatározott szakmai vagy rendezői szabályok, szokások vagy elvárások. Ugyanez a szabad folyamat érvényes az Artus Stúdió történetére és tevékenységére. A Goda Gábor vezetésével 1985 óta működő kortárs művészeti stúdió egyszerre jelenti a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületből kialakított stúdiót

Meglepő helyről került elő II. Miklós portréja

december 21, 2016|Categories: Szélesvászon|Tags: , |

Mikor egy szentpétervári iskola 2013-ban megbízta a stieglizi művészeti akadémiát egy 4x3 méteres Leninről készült portré restaurálásával, senki nem gondolta, hogy a vászon másik oldalán is egy portré is látható. Az orosz restaurátorok miután lemosták [...]

Fejlemények a londoni Manet-kép körül

december 21, 2016|Categories: Szélesvászon|Tags: |

A londoni Courtauld Galéria munkatársai meglepő elmélettel álltak elő. Elképzelésük szerint Manet Reggeli a szabadban című képének Londonban található változata nem a világhírű festmény egy későbbi, kisméretű másolata, hanem egy megelőző vázlata. Édouard Manet: [...]

A Vatikán kincsei Moszkvában

december 21, 2016|Categories: Szélesvászon|Tags: , |

Caravaggio: Krisztus sírba tétele, 1603–1604, olaj, vászon, 300 cm × 203 cm November 23-án volt a hivatalos megnyitója az Állami Tretyjakov Galériában a Roma Aeterna című kiállításnak, mely a vatikáni Pinacotecatól kölcsön kapott [...]

Minden átmeneti – Interjú Bondor Csillával

december 16, 2016|Categories: ONLINE|

Sirbik Attila
Dimenziókon átlépő művein Bondor Csilla a leghétköznapibb tárgyakat emeli be művészetébe úgy, hogy a műveken leginkább az időtlenség és az örökkévalóság érződik, miközben az ábrázolt tárgyak megőrzik puritán közvetlenségüket. Bondor Csillát, aki grafikusként indult és később a festészet felé fordult, a közelmúltban egyre inkább az installációkban megjelenő személyes történetek izgatják, melyeket egyetemes szimbólumokat felhasználva, legtöbbször a kiállítás terét a műbe integrálva valósít meg.

Latens tolerancia – Gondolatok Kelle Antal ArtFormer kiállításáról

december 8, 2016|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Molnár Eszter
Még mielőtt arra gondolhatna bárki, hogy a Latens tolerancia egy aktuális problémákra – mint például a migráció vagy a kisebbségek kérdésköreire – reflektáló kiállítás volna, mindenkit ki kell ábrándítanom. Kelle Antal ArtFormer abban az értelemben nem „kortárs" művész, hogy nem szeret provokálni, másrészt elkerüli a zsigeri kommunikációt és a húsba vágóan aktuális médiatémákat. Okkal.

Párbeszéd a mesterekkel – Csernus Tibor-kiállítás nyílt a Makláry Galériában

december 7, 2016|Categories: ONLINE|Tags: , , |

P. Szabó Ernő
"Caravaggio a teóriám" – valamikor a nyolcvanas évek közepe táján mondhatta ezt Csernus Tibor, a 20. század végének, 21. század elejének világszerte egyik legismertebb és legnagyobb magyar alkotója, a szürnaturalizmus megteremtője, ahogyan Perneczky Géza elnevezte, vagy éppen az alkimista művész, ahogyan visszatérően mondogatták róla felkészültsége, bravúros festői megoldásai, páratlan stílusérzéke miatt. Lehet, hogy éppen a nagy siker kapcsán nyilatkozott így, hiszen a világ akkoriban fedezte fel

Nyomtatásban megjelent korábbi cikkek

  • Egy kő. Egy név. Egy ember.

Egy kő. Egy név. Egy ember.

Egy kő. Egy név. Egy ember. A Németországból indult Stolpersteine / Botlatókövek elnevezésű képzőművészeti projekt a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára kívánja felhívni a figyelmet. A botlatókövek 10x10-es, rézzel [...]

  • matzon ákos

Matzon Ákos nemzetközi szereplése

Matzon Ákos nemzetközi szereplése   A TÜV Rheiland nagy nemzetközi elismerést jelentő, a fenntartható fejlődésért díját ebben az évben Prof. Dr. Edda Müller asszony, a Transparency International Deutschland elnöke kapta. A díjat [...]

  • Kogart kiállítás Sanghaiban

KOGART-kiállítás nyílt Sanghajban

KOGART-kiállítás nyílt Sanghajban   A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány mintegy 500 darabot számláló Szalay Lajos-gyűjteményének válogatásából nyílt kiállítás Szalay Lajos (1909-1995). Az európai grafika mestere címmel a sanghaji Liu Haisu Múzeumban. A [...]

2014. októberi szám

Új Művészet 2014. októberi szám, tartalom:   Festészet napja és „hónapja” Szent Lukács napja körül 13. Magyar Festészet Napja Balázs Sándor   Szőnyi utcai változatok 61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat P. Szabó Ernő [...]

Szent Lukács napja körül

13. Magyar Festészet Napja Különböző helyszínek országszerte, 2014. X. 13–26. Balázs Sándor   Szentgyörgyi József: Házi oltár III. Minden év októberében Szent Lukács, az orvosok védőszentjének és nem kevésbé a [...]

Online cikkek / Tanulmányok

A szem tekintete – Nagy Sára képei

Sinkó István
Nagy Sára festményein, rajzain a szemnek kiemelt helye és szerepe van. Őt magát látjuk, vagyis arcának legfontosabb, számára talán leginkább kultivált részét, hatalmas tágra nyílt (zárt) szemeit. Szemei – azaz, mint olvashatjuk – tekintete minket keres, és a semmibe vész. A semmibe, mely mögöttünk helyezkedik el, s mely "nem-térből" kell nekünk megfejteni arcának, testének gesztusrendszerét.