SZÉLESVÁSZON
Szeptemberben lesz először látható a Salvator Mundi
Leonardo da Vinci minden aukciós rekordot megdöntő festménye a Louvre Abu Dhabiban lesz először kiállítva, miután tavaly új tulajdonoshoz került – jelentette be a múzeum szóvivője. A festmény ezt követően, 2019 októberében Párizsban lesz [...]
Új műcsarnok nyílt Koppenhágában
Hatalmas helyigényű installációk bemutatására is alkalmas kiállítótér nyílt meg június végén Koppenhágában, egy régi hajógyár épületében. A 4500 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező új intézmény nyitó eseménye a dán kollektíva, a Superflex és a brit Doug Aitken [...]
Jelek az égbolton – Łukasz Patelczyk kiállítása
Paksi Endre Lehel
Azt mondják Łukasz Patelczyk festészetéről szólván, hogy két festészeti tradíciót ütköztet: a látványelvű tájfestészetet és az absztraktot. Ennél ő is és én is sokkal bolondabbak vagyunk, mert ezt a szembeállítást értelmezhetetlennek, erőltetettnek, megérthető bolondságnak gondoljuk. Azaz a látványelvűt, különösen a fotografikusan hűt gondoljuk nagyon absztraktnak – hiába tény. Lévén az egy önkényes, valós közegéből akár több elv mentén is kiragadott részlet lehet csak: nemcsak a kivágat és a pillanat korlátolja, de az elektromágneses spektrumból is igen szűk tartományra szorítkozik.
Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása
Sinkó István
Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.
Változó kontextusok értelmezése – Ursula Palla, Szemző Zsófia, Mark Vennegoor és Süli-Zakar Szabolcs kiállítása
Kállay Eszter
Hanneke Frühauf kurátori állásfoglalása szerint a folyamatosan alakuló kommunikációs csatornák ellenére a művészet értéke és szerepe továbbra is maradandó. De hogyan képzeljük el az állandóságot most, a művészet prekarizálódásának idejében, egy gazdaságilag, politikailag és ökológiailag bizonytalan térben? Hiszen egy művészeti alkotás soha nem választható el annak kontextusától.
Mint pixelben a Föld – Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina 1 kék pixel című kiállítása elé
Gelencsér Gábor
Tudják Önök, mi az a pixel? A digitális képfeldolgozásban a képpont, a kép legkisebb, tovább nem osztható önálló eleme. S tudják Önök, mi az az 1 kék pixel? Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes e kiállítással azonos című videóesszéjének tanúsága szerint a Föld látképe – 3,7 milliárd mérföld távolságból. A videó végén látható kék pöttyben benne van a Föld, mint cseppben a tenger. Hátborzongató látvány; egyszerre jelzi kicsinységünket a világegyetemben, ugyanakkor fontosságunkat is...
Már most eldőlhetett, mi 2018 legdrágább aukciós tétele
Amedeo Modigliani: Fekvő akt, 1917, olaj, vászon, 89,5 x 146,7 cmA Sotheby’s jóvoltából A becsértéknek megfelelő összegért, több mint 150 millió dollárért kelt el Amedeo Modigliani 1917-es Fekvő aktja a Sotheby’s árverésén. A [...]
Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása
A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.
Ez nem kunszt
Mattis Teutsch János, a fák festője
Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját. Mattis Teutsch János a klasszikus modernizmus, közelebbröl az orphikus azaz zenei expresszionizmus nemzetközi rangú művészei köréből ha nem is az elfeledett, de bizonyára a nem érdemszerűen méltatottak közé tartozik. Az e műfajba sorolható munkái kimagaslónak és egyedülállónak minősíthetők. E tanulmány csupán művészetének ezidáig meglepő módon meg nem értett és tudomásul nem vett részterületére, az antropomorf faábrázolására hívja fel a figyelmet. Franz Marc néhány esztendővel Mattis Teutsch antropomorf faábrázolásainál korábban létrejött, de ezidág hasonlóképpen fel nem ismert antropomorf állatábrázolásai egy másik tanulmányom tárgyát képezik. A két festő [...]
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).