SZÉLESVÁSZON
Seres, a rejtőzködő
Sinkó István
Miskolc és Mumbai, Miami és a Falk Miksa utca között fel-, majd eltűnik megint Seres László festőművész, restaurátor. Többször felfedezett és számtalanszor visszavonult alkotó, az a festő, aki a magyar absztrakt expresszionizmust vérével, lelkével képviselte, és akinek legutóbbi, letisztult munkái épp a Missionart kiállítótermében szerepelnek.
Új Raffaello-művekre bukkantak a Vatikánban
A Konstantin-terem renoválás előtt A Vatikáni Múzeum Nagy Konstantin római császárról elnevezett fogadótermének retusálása közben két allegorikus női alakot ábrázoló festményről derült ki, hogy azok mégis Raffaello Sanziótól származnak. Az ismert tény volt, [...]
Leszerelik Cattelan vécécsészéjét
Maurizio Cattelan: Amerika, 2016 Szeptember 15-ig „látogatható” Maurizio Cattelan Amerika című, 18 karátos vécécsészéje, melyet közel egy éve a Guggenheim Múzeum mosdójában helyeztek el. A vécéként is funkcionáló mű nagy népszerűségnek örvendett, a [...]
Magyar művészek a linzi Ars Electronica Fesztiválon
Mesterséges intelligencia, a másik én – a kiállítás plakátja Az Ars Electronica Fesztivált 1979 óta rendezik meg, kezdetben kísérleti projektnek indult, ahol a művészet, a technológia és a társadalom viszonyát tanulmányozták a felső-ausztriai [...]
Putyin forró aláírása és a nyilazó magyarok – Interjú Antal Balázzsal
Áfra János
A kritikus attitűdöt egy nagyszerű dolognak találom, a képzőművészet eszköztárával frappánsan képes rávilágítani problémás helyzetekre. Az általad említett MAGMA-s anyag egy jóval vadabb történet volt, illetve egy olyan időszak terméke, amikor a nemzeti érzülettel kapcsolatos mémek még nem szabadultak el, ezért is kavart port a tárlat. Az utóbbi 5–6 évben viszont ez a jelenség annyira beépült a társadalom mindennapjaiba, hogy ha látunk egy mémet, amiben egy szimbólum kiforgatása, illetve átlényegítése szerepel, már sokkal kevésbé rendelkezik olyan energiával, amire felkapnák a fejüket az emberek. Az interneten keringő mémek a köztudat részévé váltak, beépültek.
Nyitott ajtó a műteremre – Jeges Ernő kiállítása
Sinkó István
Jeges tájképfestőként, életképek, aktok majd történelmi pannók és egyházi falfestmények alkotójaként vált ismertté, valamint szervezője volt a Szentendrei Művésztelepnek (vezette is 1945 ig). 1945-től haláláig, 1956-ig háttérbe szorítva, alkalmi megrendelésekkel tartotta fent magát. Életműve, a nem progresszív magyar festészet (melyet a római iskolán kívül a Gresham-körös jelezővel is szokás illetni) fontos és meghatározó szerepet játszott a két világháború között. E teljesítmény feldolgozása mostanában történik meg, hozzájárulhat ehhez a zebegényi kis kiállítás...
A Morozov testvérpár gyűjteménye Párizsban
Pierre-Auguste Renoir: Jeanne Samary portréja, 1877, olaj, vászon, 56 x 46 cm A Luis Vuitton Alapítvány folytatja Modern című rendezvénysorozatát Párizsban, együttműködésben a világ nagy múzeumaival. A mostani kiállítás során találkozhatunk többek közt [...]
Oscar Wilde emlékére
David McDermott és Peter McGough: Oscar Wilde letartóztatása a Cadogan Hotelben Idén szeptembertől látható a New York-i Russel-kápolnában a brooklyni művészpáros, David McDermott és Peter McGough installációja, amelyet Oscar Wilde-nak és a [...]
Nyomtatásban megjelent korábbi cikkek
Tárgyak a Malomgát homokjában, avagy egy különös magánmitológia
Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem, Debrecen, 2015. I. 31-ig Láng Eszter Fátyol Zoltán: Kariatidák A jelenlegi kiállítás belső tere Valószínűleg mindenkinek megvan a maga magánmitológiája. Fátyol Zoltáné nagyon mélyen a gyermekkorban [...]
Közvetve – személyesen
Budapest, 2013, 196 oldal Balázs Sándor Vélt vagy valós igény kielégítésére vállalkozott Lóska Lajos, amikor a magyar grafika, szűkebb értelemben a sokszorosító – rézkarc, litográfia, szita, ofszet és számítógépes – eljárásokkal készült [...]
A deleuze-i és a baconi látás
Fordította Seregi Tamás, Budapest, Atlantisz, 2014, 248 oldal Kovács Flóra Gilles Deleuze Francis Bacon művészetét taglaló könyve, a Francis Bacon. Az érzet logikája című, nemrég jelent meg magyarul. E kötet valójában Deleuze [...]
50 év munkái
Nagy Balogh János Kiállítóterem, 2015. I. 30-ig Mohay Orsolya Nikmond Beáta: Szobor XXIV. 2008/2009, gránit, 77x24x20 cm Nikmond Beáta az 1960-as évek elejétől foglalkozik szobrászattal. Viszonylag gyorsan kifejlődő stílusának nincsenek [...]
Kassai kaleidoszkóp
Kelet-szlovákiai Múzeum, Kassa, 2015. I. 25-ig Lóska Lajos Bartusz György: Tér-idő plasztika I–II., 1993 alumínium, 50x15x15 cm; 66x15x15 cm A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak munkáiból nyílt kiállítás Kassán a hajdan [...]
Ez nem kunszt
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János