SZÉLESVÁSZON
ÉrTEM Művésztelep és Szimpózium
Bubla Éva – Péter Szabina Az ÉrTEM művésztelep és szimpózium egy ökológiai problémák iránt elkötelezett szektorközi kezdeményezés. A név szójáték, kétértelműsége az ember környezeti felelősségének megértésére és végső soron annak felismerésére utal, hogy ez saját fennmaradásunk záloga. Bubla Éva, a program megalkotója és szervezője társadalmi és ökológiai problémák iránt elkötelezett közösségépítő művészeti kezdeményezéseken munkálkodik. Alkotásai és workshopjai keretében fenntarthatósági problémákra keresnek megoldást DIY- („csináld magad”) vagy DIWO- („csináld mással”) eszközökkel. Ezt a filozófiát kívánja megjeleníteni az ÉrTEM programjában is.
Nagy sikerrel indult a Római Magyar Akadémia őszi kulturális évadja
Idén a Római Magyar Akadémia a RevitArt című kétnapos fesztivállal kezdte meg az őszi évadját. A szeptember 12-én este kezdődő rendezvénysorozat óriási sikert aratott az olasz közönség soraiban, közel háromszázan látogattak el a a Falconieri [...]
Memento – kiállítás a holokauszt áldozatainak emlékére
Kozák Csaba
Semmi szokatlan nincs abban, hogy egykori szakrális helyeken kortárs képzőművészeti kiállításokat mutassanak be. Ilyen például a Budapesti Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum templomtere vagy éppen a Szolnoki Zsinagóga. Az 1852-ben épített ipolysági zsinagóga a csak II. világháborúig tudta betölteni eredeti funkcióját. Most viszont itt egy emlékkiállítás tiszteleg a helyi zsidó hitgyülekezet és a vészkorszak, a holokauszt áldozatai előtt.
A kép tekintete – Könyv Kata kiállítása
Abafáy-Deák Csillag–Kölüs Lajos
Könyv Kata képei metafizikai értelemben töredékek, a végesség tudatának kövei. Transzformált fantomok, traumákkal. Ezek a kivágatok mögött nincs tér, eltűnt, megsemmisült. Nincs rá szükség. Ahogy tudatunkból kidobódnak a szükségtelen szavak, képek, érzelmek. Megszűnik a kozmikus perspektíva, a művész a tér egy meghatározott területére fókuszál .
Szeptemberben lesz először látható a Salvator Mundi
Leonardo da Vinci minden aukciós rekordot megdöntő festménye a Louvre Abu Dhabiban lesz először kiállítva, miután tavaly új tulajdonoshoz került – jelentette be a múzeum szóvivője. A festmény ezt követően, 2019 októberében Párizsban lesz [...]
Új műcsarnok nyílt Koppenhágában
Hatalmas helyigényű installációk bemutatására is alkalmas kiállítótér nyílt meg június végén Koppenhágában, egy régi hajógyár épületében. A 4500 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező új intézmény nyitó eseménye a dán kollektíva, a Superflex és a brit Doug Aitken [...]
Jelek az égbolton – Łukasz Patelczyk kiállítása
Paksi Endre Lehel
Azt mondják Łukasz Patelczyk festészetéről szólván, hogy két festészeti tradíciót ütköztet: a látványelvű tájfestészetet és az absztraktot. Ennél ő is és én is sokkal bolondabbak vagyunk, mert ezt a szembeállítást értelmezhetetlennek, erőltetettnek, megérthető bolondságnak gondoljuk. Azaz a látványelvűt, különösen a fotografikusan hűt gondoljuk nagyon absztraktnak – hiába tény. Lévén az egy önkényes, valós közegéből akár több elv mentén is kiragadott részlet lehet csak: nemcsak a kivágat és a pillanat korlátolja, de az elektromágneses spektrumból is igen szűk tartományra szorítkozik.
Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása
Sinkó István
Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.
Ez nem kunszt
Mattis Teutsch János, a fák festője
Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).