SZÉLESVÁSZON
Körülöttünk az űr
Space II – Deim Balázs kiállítása
Somosi Rita
Deim Balázs nemcsak művészi reflexiót fogalmaz meg a Holdra szállás tudományos és kultúrtörténeti szempontból jelentős jelenségére, hanem az űrbéli látvány hétköznapiságát kiemelve rávilágít arra, hogy mindez a látvány bármikor leképezhető: a körülöttünk lévő tárgyakban, a részletekben az egész univerzumot megtaláljuk.
Hantai Simon a Gagosiannál
2019. szeptemberétől a Gagosian, a világ legtekintélyesebb kortárs galériája képviseli a magyar származású Hantai Simont, a háború utáni francia absztrakt festészet óriását. Az amerikai galérialánc októberben Párizsban rendez kiállítást legújabb művészének, melyen látható lesz
Tintoretto élete és a reneszánsz Velence a mozivásznon
A Művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat következő része az itáliai reneszánsz egyik utolsó nagy művésze előtt tiszteleg, születésének ötszázadik évfordulója alkalmából. A Tintoretto – Egy lázadó Velencében című film szeptember 12-től érkezik a mozikba, Budapesten
Pályázati felhívás
A Sztehlo Lili Kulturális Egyesület és a Mindszenty Alapítvány pályázatot ír ki a Városmajori Jézus Szíve templom két, még üresen álló, egyenként 35 négyzetméteres díszüvegablakának megtervezésére. A Városmajori templom a 20. századi magyar művészet és
Egy forma újraéledése
Új Dunántúli Tárlat
Péntek Imre
Balatonalmádi régóta küzd megfelelő kiállítási helyszínért. A teljesítmények megvoltak: megadták az alapot a több évtizedes Balaton Tárlatok, később az Európa Szoborpark vagy az AluljáróArt és a nemzetközi művésztelepek. A jezsuita kolostor gazdasági épülete sokáig megfelelő hasznosításra várt, és végre elérkezett az idő: a Magtár gyönyörűen felújítva valódi rendezvényközponttá vált, amely nagyszabású képzőművészeti kiállításoknak is helyet adhat.
Bartis Attila: A szigeteken
Bartis Attila: Férfi az óceán felett, 2016, Jáva Az Új Kriterion Galéria őszi szezonja Bartis Attila fotográfiáival indul. Szeptember 13-án, pénteken 18 órakor Bartis Attila A szigeteken című kiállítását Kemény István költő nyitja meg a
Kötetlenségtől függetlenül
Lácacsékei Művésztelep 2019
Zudor Boglárka
A működtetők és a szervezők egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a művészteleppel és a művészet erejével megpróbálják megmenteni Lácacsékét az elnéptelenedéstől. A gyűjtemény mozgatásával egyre több helyen ismerhetik meg a falu nevét. A művésztelep vezetője különös figyelmet fordít a változatosságra.
Tejút
Széchy Beáta kiállítása
Gellér Katalin
Széchy Beáta vásznán a zsinórból formált spirál, első látásra, játékos díszítő motívum. Szabályosan húzott, geometrikus forma, körülötte szétszórva konfettire emlékeztető gumitömítések és csillámok (széttört karácsonyfadíszek, színes gömbök maradványai) láthatóak. A spirál biztos vonalvezetésének és a karácsonyfadíszek töredékességének ellentétéből, az össze nem illő formák és a különböző anyagok egymásmellettiségéből kiindulva, a díszítés és a képtárgy szétválasztásával érkezünk el a mű értelmezéséhez: világunkban a teljesség, a tökéletesség elérhetetlenségéhez.
Ez nem kunszt
Grafikák átváltozása
Péntek Imre
A KOGART egy feltörekvő galériával, a kápolnásnyéki Halász-kastéllyal szövetkezve rendezett kiállítást Kép-történetek címmel, az újabb magyar grafika jeles mestereit vonultatva fel gazdag gyűjteményéből. A Velencei tó környéki intézmény az utóbbi években született újjá. 2016-os indulása után több rangos kiállításnak adott helyet.
Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája
Áfra János
Móré rendszerint vázlatokat készített olajképeihez, linó- és rézmetszeteihez, és alighanem valamiféle önkorlátozás eredménye, hogy a grafitrajzok sokszor bátrabbak, felkavaróbbak, mint maguk a közszemlére tett munkák. Ezt jól mutatja a Parazsat fúvó (festmény) vagy Parázsfúvó (linónyomat) című kompozíció, amelyet három változatban találunk meg a kiállításon, a grafitrajz előre boruló alakjának kimunkált vázrendszere döbbenetes erővel érzékelteti a halálközelséget, s a fekete körbefestéssel történő kiemelés még hangsúlyosabbá teszi ezt a határhelyzetet.
Közelebb a testhez
Kutatás és oktatás az Anatómia Tanszéken
Széplaky Gerda
Nem pusztán a testépítés, a fogyókúra vagy a szó szerinti testszabászat adják a felszín megrajzolásának egyre tudományosabbá és precízebbé váló technikáját, hanem a divat, a „beöltözés” is, amely ugyancsak a megtestesítés gesztusához tartozik. Csakhogy az emberfelettien szép testek, melyek a vágyképek gyújtópontjában állnak, megkerülik, kicselezik a természetes test tapasztalatát. A kicselezés mögött húzódó motiváció ugyanakkor nagyon könnyen leleplezhető: az örökkévalóvá púderezett test fikciója az esendőség tapasztalata ellenében született meg, azért, hogy ne emlékeztessen a betegségre, az öregségre, az elmúlásra.
Vibration Highway
Győri Andrea Éva munkái
Muladi Brigitta
A közvéleményt és a nyilvános beszédet Európában a szexualitással kapcsolatban évszázadokon át a lelkipásztori gyakorlat és a törvények határozták meg. Saját, normális szexualitásunkról manapság is bátortalanul és a tényeket kerülve beszélünk, nem említve az elhajlásokat, amelyekről, bármennyire is zajlik róluk társadalmi diszkurzus, nem mindig vagyunk képesek indulatok nélkül beszélni. Rendkívüli mennyiségű az elhallgatás, elfojtás, a feszültség.
Erős nők és játszó fiúk
Őstémák Ferenczy Béni érett korszakából
Gulyás Dorottya
Szeptember végén Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében címen nyílt tárlat a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében a KOGART tihanyi kiállítóhelyén. Az anyag válogatásakor nem az életmű egészének bemutatását tűztük ki célul, mégis szerettük volna megragadni és átadni Ferenczy művészetének esszenciáját. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szobrász érett korszakának két központi témájára fogunk fókuszálni: a michelangelóian izmos női aktokra és az önvallomásszerű siheder fiúalakokra.
Mattis Teutsch János, a fák festője
Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).