Főoldal 2018-05-31T12:03:13+00:00
  • Memento – kiállítás a holokauszt áldozatainak emlékére

    Kozák Csaba
    Semmi szokatlan nincs abban, hogy egykori szakrális helyeken kortárs képzőművészeti kiállításokat mutassanak be. Ilyen például a Budapesti Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum templomtere vagy éppen a Szolnoki Zsinagóga. Az 1852-ben épített ipolysági zsinagóga a csak II. világháborúig tudta betölteni eredeti funkcióját. Most viszont itt egy emlékkiállítás tiszteleg a helyi zsidó hitgyülekezet és a vészkorszak, a holokauszt áldozatai előtt.

  • A kép tekintete – Könyv Kata kiállítása

    Abafáy-Deák Csillag–Kölüs Lajos
    Könyv Kata képei metafizikai értelemben töredékek, a végesség tudatának kövei. Transzformált fantomok, traumákkal. Ezek a kivágatok mögött nincs tér, eltűnt, megsemmisült. Nincs rá szükség. Ahogy tudatunkból kidobódnak a szükségtelen szavak, képek, érzelmek. Megszűnik a kozmikus perspektíva, a művész a tér egy meghatározott területére fókuszál .

  • Jelek az égbolton – Łukasz Patelczyk kiállítása

    Paksi Endre Lehel
    Azt mondják Łukasz Patelczyk festészetéről szólván, hogy két festészeti tradíciót ütköztet: a látványelvű tájfestészetet és az absztraktot. Ennél ő is és én is sokkal bolondabbak vagyunk, mert ezt a szembeállítást értelmezhetetlennek, erőltetettnek, megérthető bolondságnak gondoljuk. Azaz a látványelvűt, különösen a fotografikusan hűt gondoljuk nagyon absztraktnak – hiába tény. Lévén az egy önkényes, valós közegéből akár több elv mentén is kiragadott részlet lehet csak: nemcsak a kivágat és a pillanat korlátolja, de az elektromágneses spektrumból is igen szűk tartományra szorítkozik.

  • Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása

    Sinkó István
    Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.

Szeptemberben lesz először látható a Salvator Mundi

augusztus 15, 2018|Categories: Szélesvászon|Tags: , , |

  Leonardo da Vinci minden aukciós rekordot megdöntő festménye a Louvre Abu Dhabiban lesz először kiállítva, miután tavaly új tulajdonoshoz került – jelentette be a múzeum szóvivője. A festmény ezt követően, 2019 októberében Párizsban lesz [...]

Új műcsarnok nyílt Koppenhágában

augusztus 15, 2018|Categories: Szélesvászon|Tags: , , |

Hatalmas helyigényű installációk bemutatására is alkalmas kiállítótér nyílt meg június végén Koppenhágában, egy régi hajógyár épületében. A 4500 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező új intézmény nyitó eseménye a dán kollektíva, a Superflex és a brit Doug Aitken [...]

Jelek az égbolton – Łukasz Patelczyk kiállítása

augusztus 14, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , |

Paksi Endre Lehel
Azt mondják Łukasz Patelczyk festészetéről szólván, hogy két festészeti tradíciót ütköztet: a látványelvű tájfestészetet és az absztraktot. Ennél ő is és én is sokkal bolondabbak vagyunk, mert ezt a szembeállítást értelmezhetetlennek, erőltetettnek, megérthető bolondságnak gondoljuk. Azaz a látványelvűt, különösen a fotografikusan hűt gondoljuk nagyon absztraktnak – hiába tény. Lévén az egy önkényes, valós közegéből akár több elv mentén is kiragadott részlet lehet csak: nemcsak a kivágat és a pillanat korlátolja, de az elektromágneses spektrumból is igen szűk tartományra szorítkozik.

Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása

augusztus 2, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , |

Sinkó István
Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.

Változó kontextusok értelmezése – Ursula Palla, Szemző Zsófia, Mark Vennegoor és Süli-Zakar Szabolcs kiállítása

július 30, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , , |

Kállay Eszter
Hanneke Frühauf kurátori állásfoglalása szerint a folyamatosan alakuló kommunikációs csatornák ellenére a művészet értéke és szerepe továbbra is maradandó. De hogyan képzeljük el az állandóságot most, a művészet prekarizálódásának idejében, egy gazdaságilag, politikailag és ökológiailag bizonytalan térben? Hiszen egy művészeti alkotás soha nem választható el annak kontextusától.

Mint pixelben a Föld – Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina 1 kék pixel című kiállítása elé

július 9, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

Gelencsér Gábor
Tudják Önök, mi az a pixel? A digitális képfeldolgozásban a képpont, a kép legkisebb, tovább nem osztható önálló eleme. S tudják Önök, mi az az 1 kék pixel? Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes e kiállítással azonos című videóesszéjének tanúsága szerint a Föld látképe – 3,7 milliárd mérföld távolságból. A videó végén látható kék pöttyben benne van a Föld, mint cseppben a tenger. Hátborzongató látvány; egyszerre jelzi kicsinységünket a világegyetemben, ugyanakkor fontosságunkat is...

Már most eldőlhetett, mi 2018 legdrágább aukciós tétele

július 2, 2018|Categories: Szélesvászon|

Amedeo Modigliani: Fekvő akt, 1917, olaj, vászon, 89,5 x 146,7 cmA Sotheby’s jóvoltából A becsértéknek megfelelő összegért, több mint 150 millió dollárért kelt el Amedeo Modigliani 1917-es Fekvő aktja a Sotheby’s árverésén. A [...]

Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása

július 2, 2018|Categories: ONLINE|Tags: , , , , |

A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.

Ez nem kunszt

Mattis Teutsch János, a fák festője

Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.   Mattis Teutsch János a klasszikus modernizmus, közelebbröl  az orphikus azaz zenei expresszionizmus  nemzetközi rangú művészei köréből ha nem is az elfeledett, de bizonyára a nem érdemszerűen méltatottak közé tartozik. Az e műfajba sorolható munkái kimagaslónak és egyedülállónak minősíthetők. E tanulmány csupán  művészetének ezidáig meglepő módon meg nem értett és tudomásul nem vett részterületére, az antropomorf  faábrázolására hívja fel a figyelmet. Franz Marc néhány esztendővel Mattis Teutsch antropomorf  faábrázolásainál korábban létrejött, de ezidág hasonlóképpen fel nem ismert antropomorf állatábrázolásai egy másik tanulmányom tárgyát képezik. A  két festő [...]

Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata

Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János

Festés-fotózás

Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).