SZÉLESVÁSZON
Legyen valódi párbeszéd – Interjú Don Tamás kurátorral
Áfra János
Don Tamás az egyik legeredményesebb fiatal magyar kurátor, aki idén elindította a pályakezdő képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító Küszöb Fesztivált, egy ehhez kapcsolódó projektkiállítás keretében pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy az alkotók explicit módon adjanak hangot a művészeti oktatással és a képzőművészeti intézményrendszerrel kapcsolatos visszás tapasztalataiknak. A Terápia című tárlaton felvetett és fel nem vetett problémákról, illetve a szakmai párbeszéd fontosságáról beszélgettünk.
Átjárások… Talált tér*. 2. 0
Nagy Zopán
Az elképzelés, a megtervezett út, a műalkotások felé vezető elmélkedés, majd a kivitelezés: mind-mind átjárásokat, kapcsolatokat képeznek, jó esetekben hatnak is egymásra. Az Artér művészeinek kiállításán: mindez, meg is jelenik. A mindent átható képzelet pedig (továbbra is) kifürkészhetetlen…
Fényhangolás – Sheri Wills fényinstallációja
Tolnay Imre
A kis somorjai zsinagóga épület belső falait éppen most megvilágító napsugarak nyolc perccel ezelőtt indultak el a Napról. A bent elhelyezett projektorokból kiáramló fény a művész által rögzített (felvett) fényt reprodukálja, melyet még januári ottjártakor vett fel fényérzékeny hordozóra, filmre. Az épület falai magukba zárták a több mint száz év alatt ott járt fényt – ha végiggondoljuk, ez jóval többet jelenthet, mint amennyit első olvasatra tűnik: generációk által megélt történéseket, hangokat, egy szakrális tér sok évtized alatt felhalmozódott szellemi-lelki rezonanciáit.
11. Ördögkatlan Fesztivál
MOST JÖN A TIZENEGYEDIK! 2018. július 31. – augusztus 4. Tíz év alatt elkoptak üdvözlő szavaink. Az olvasó bólogat, mert jóindulatú, sőt talán szeret is bennünket, de hát mégiscsak a könyökén jön ki, hogy ünnep, meg nemnormális, [...]
Látható hangzások, avagy hallható látványok
Gyenes Zsolt
A különféle érzékszervek közelítése, összehozása, tehát holisztikus karakterű művek megalkotása a művészetben – legkevesebb, mint a klasszikus avantgárd óta – fontos experimentális területként jelentkezik. A legújabb technikák, a digitális szoftverek adtak, adnak új lendületet ennek a lényegében több száz éves hagyományokkal rendelkező kifejezési módnak. Ezzel összefüggésben kap kiemelt szerepet az interakció és/vagy az élő elektronika gyakori megjelenése is az újonnan készült művek kapcsán.
Harci repülőgépeket temet egy brit művész
Roger Hiorns brit művész már három leszerelt harci repülőgépet földeltetett el, egyet az Egyesült Királyságban, egyet Csehországban és egy másikat Hollandiában, egy land art projekt keretében, amely csak most kapott nyilvánosságot, és amelyhez a művész [...]
A Love Supreme
Zene és tánc végsőkig letisztított, tökéletesen egymásra hangolt, szédítően harmonikus kettőse a Trafóban. Anne Teresa De Keersmaeker, a kortárstánc úttörő nagyasszonya és Salva Sanchis koreográfus közös munkája az A Love Supreme érkezik ezúttal Budapestre. Négy [...]
A Vatikán tíz kápolnával vesz részt az Építészeti Biennálén
A két képzőművészeti szereplés után most első alakommal a Vatikán állam is kiállít a Velencei Építészeti Biennálén. A tervek szerint tíz nemzetközi építész – köztük a világhírű Norman Foster brit szakember – tervei alapján épülnek [...]
Ez nem kunszt
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).