All the Best!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diploma 2014 kiállításáról

MKE, Barcsay-terem, 2014. VII. 8–26.

Debreceni Boglárka

 

Szász Veronika Sára, Grafika Tanszék, tervező grafika, több rétegű papírinstalláció, 100x70 cm

Farkas Ferenc: Explore Paper, 16 rétegű lézervágott papír

Idén, hagyományainktól eltérően, nem szakirányonként mutatjuk be az MKE végzőseinek munkáit, hanem egy válogatott anyagot veszünk górcső alá, éppen ezért a képgrafikusok, a tervezőgrafikusok, a festők, a szobrászok, a restaurátorok és a látványtervezők műveiről éppúgy szó esik majd, mint az intermédia szakirányon 2014-ben diplomát szerzett művészek alkotásairól. Mivel ilyen széles a spektrum, nehéz lenne tendenciákról írni, az azonban megállapítható, hogy a kiállításon résztvevők idén is kiváló ötletekkel, koncepciókkal álltak elő, s bár a legtöbb esetben kapcsolódnak az aktuális trendekhez, egyedi nézőpontból közelítenek témájukhoz. Mindamellett klasszikus irányzatok, tematikák feldolgozásait, újragondolásait is láthattuk. Utóbbiak megvalósításánál érződik, hogy létrehozóik komoly művészettörténeti előtanulmányokat folytatva nyúltak tárgyukhoz, de korántsem tekinthetjük őket epigonoknak, hiszen tehetségük révén valami mást, mindenképpen egyedit hoztak létre.

Ehhez kapcsolódva elsőként Giczy Kristóf Kálmán Gargantua-sorozata Rabelais szatirikus hangvételű, többrészes regényéhez kapcsolódik, melyben maró gúnnyal ostorozza a hatalommal való visszaélést, az emberi korlátoltságot és az álszenteskedést. Grafikái nem illusztrációk, egy érzékeny szemű művész állásfoglalásának lenyomatai. Korunk fogyasztói társadalmának, kapzsiságának, politikai infantilizmusának és az emberi tudatlanságot kihasználó megalomániájának groteszk világát mutatja be.

Gallov Péter a természet és a rend kapcsolatát boncolgatja leheletfinom, naturalisztikus, ugyanakkor letisztult és jelszerű grafitrajzain. Skorpiók végtagjait, ollóit mutatja, különböző elrendezésben. A skorpió-szimbolikában jelentős szerepet kap a nyolcas szám, a sorozat 8 rajzán így 80 olló látható. Mivel az organikus csipeszek ennyire hangsúlyosan vannak jelen, látványuk megnyugvást generál szemlélőjükben, csökkentve a néző és tárgya közötti érzelmi távolságot.

Fábián Erika képei öt rétegből álló visszakaparásos litográfiák. Az absztrakt és figuratív határán mozgó kompozíciók értelmezések sokaságát rejtik magukban. A school of fish elgondolkodtat a mikro- és makrovilág közötti kapcsolatról, megteremti a megfoghatatlanság, a kívülállóság, az elvágyódás, a kiszolgáltatottság drámáját, illetve olyan mozgásformákat ábrázol, melyeket összehasonlíthatunk saját viselkedésmintáinkkal.

Mórocz István érdeklődésének középpontjában mindennapi életünk helyszínei állnak, olyan tájak, melyeken az ember otthagyja kéznyomát. Változatos anyaghasználatának segítségével eléri, hogy épületeinek sziluettjeit belengje a hiábavalóság melankóliája. A Zóna-képek az elmúlás, a múló idő, az üresség, a magány, a pusztulás és az elidegenedés szimbólumai, a leamortizálódott épületek, barátságtalan körzetek arra várnak, hogy ismét meghódítsák, elfoglalják őket.

Hardi Ágnes Welcome című kilenc épületből álló, nyolc lelket számláló kitalált szoborvárosa már nem egy hasonlóságokat egységesítő, több pontra kivetíthető tér, hanem érzelmeink, gondolataink által, életdarabkáinkból életre kelt fiktív település, emlékfoszlányokból, ingerekből, filmekből, találkozásokból, álmokból és utazásokból teremtett világ, amely puritán és dísztelen, hogy akár minden percben másnak, másként lássuk, lakjuk be.

Bibok Piroska kompozíciói geometrikus alapformákból és formára halmozott, finom homokból állnak. Letisztult, különleges, érzékeny kompozíciói a Szahara homokdűnéit juttatják eszünkbe, a sivatagot, melynek képét folyton átformálja a szél. Az épített környezet és a természet sérülékeny, nem csak az időjárás, az emberi beavatkozás is tönkreteheti, átalakíthatja rövid idő alatt.

Kiss Rita a zene és a mozgás a tánc téri alapjával, a talajjal való kapcsolatát vizsgálja. Csajkovszkij Csipkerózsikájából a Kékmadár táncára Balogh Janka táncművész komponált klasszikusbalett-koreográfiát. Mozgásának lenyomatait Kiss egy nedves homokágyon őrizte meg, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mennyit képes megőrizni egy időben értelmezhető, térben zajló mozdulatsorból.

A zene Szász Veronika Sára diplomamunkájában is nagy szerepet kapott. Neves popénekesek-zenészek számainak inspirációit készítette el, de egy magyar népdal is megihlette. A zene líraisága szinte átúszik képeinek felületére, melyek nyugalmát kígyószerűen tekergőző, makaróni-motívumok zavarják meg, felkavarva az érzéseket.

Mellette Farkas Ferenc Explore Paper című 5 részből, részenként 16 réteg lézervágott papírból álló rendhagyó plakátsorozata kapott helyet. A plakátokon a „PAPER” szó egy-egy betűje tűnt fel. Farkas célja a figyelemfelkeltés, rámutat arra, hogy milyen jól kiaknázhatók a papírban rejlő lehetőségek, mely nemcsak a felületén megjelenő festékanyagtól válhat különlegessé, hanem önmagában is esztétikai értékkel bíró alkotás lehet.

Veszteg Virág Drewermann Saint-Exupéry A kis herceg felnőttmeséjével kapcsolatban létrejött megállapítását felhasználva, mely szerint az írásműben szereplő bolygók lélekszimbólumok, bolygókönyvet tervezett. A könyv lapjain égitestek síkban leképzett, dizájnos másai fogják közre a szövegeket, melyek értelmezéskor az olvasók lélekszimbólumaivá alakulhatnak át.

Pletser Cecília a VINCZE MILL arculattervét készítette el. A szent-endrei manufaktúra dolgozói 1985 óta állítanak elő különleges, kézzel készített egyedi papírokat. Számos intézmény, művész használja termékeiket, de nevük külföldön is ismertté vált. Nagy kihívást jelentett tervezni a cégnek, ám Pletsernek sikerült a profilhoz illeszkedő, esztétikus arculatot létrehoznia.

A festők munkái stílusok és témák sokféleségét mutatják. Ezer Ákos a festészetet játékosan fogja fel, a festői szerepekre és a festésmódokra helyezi a hangsúlyt. Állapotokat, pillanatokat, gondolatfolyamokat rögzít, lendületes, expresszionista ecsetkezelése, merész színhasználata és önkényes formakezelése ellenére képei egyfajta állandóságot, magától értetődőséget sugallnak.

Vető Orsolya Lia élő és élettelen határán lévő organizmusokat, vágott virágokat ábrázol. Mivel „modelljeinek” enyészete gyors ütemben zajlik, aktívan részt vesz a pusztulási folyamatban. Motívumai kitöltik a teret, absztrahálódnak. Ráközelítéses technikájával elidegenít, mégis erotikus közelségbe hozza tárgyát, ezáltal eléri, hogy egy ártatlannak tűnő virágcsendélet titokzatos és izgató legyen.

Poroszlai Eszter az op art hagyományokat követi. Gondosan lealapozott vásznaira finom hártyaként áttetsző textíliákat feszít, melynek rétegei szabálytalanul halmozzák egymásra az elliptikus formákat, kivágatokat. Nem igényel nagyfokú összpontosítást nézőitől, kompozíciói kevésbé expresszívek, inkább konstruktív jellegűeknek tekinthetők. Színhasználata lírai, így egyfajta nyugodt mozgalmasságnak lehetünk szemtanúi.

Kristóf Gábor munkái az ofszet nyomdai termelés melléktermékei, explicit módon jelenítik meg hálózatokban való létezésüket. Miközben a festészet tere bizonyos értelemben beszűkül, értelmezési tartománya folyamatosan tágul, az alkotások elválaszthatatlanok keletkezésük társadalmi körülményeitől. A gumikendők absztraktjai hibátlan képi disztribúciók velejárói, több száz, ezer nyomat esetében játszottak közvetítő szerepet, egyediek, értékhordozók, melyeket egy absztrakt művész csak imitál.

Szécsényi-Nagy Loránd kérdésfelvetése, „hogy a napjainkban működő összetett vizuális képalkotásra alkalmas rendszerek látásmódja miként értelmezhető az emberi befogadó számára.” Tér-idő összefonódását, a sokérzékelős technikai médiumok működését, összetettségét mutatja be, miközben reflektál a folyamatos információáramlásra is. Multimédia-installációja két részből áll.

Bori Om 3267 lépését a gyerekszülés utáni időszak ihlette. Érzelmi és élettere beszűkült, ugyanazon az útvonalon mozgott, a napi rutin ismétlődése pedig máshogy engedte számára látni a várost, mint korábban. Multimediális projekt formájában dokumentálta a távolságot, a környezetét, a változást. Szubjektív módon jelenítette meg a „kinti” és a „benti” világot, a privát és a közösségi helyeket. Virtuális terekbe csomagolta a valósakat, hogy a kiállítóhelyen újra kicsomagolja azokat, így az egymásba ágyazott terek különböző narrációkat adtak.

A látványtervezők közül Badacsonyi Brigitta Egressy Zoltán Portugál című drámájának Asszony karakteréhez tervezett bábot. Az egyik leggyakrabban színre vitt kortárs magyar „szomoreszk” egy képzeletbeli magyar falu hétköznapjait, lakóinak kisiklott életét mutatja be, a nyelvi humor segítségével. Badacsonyi találóan jelenítette meg az alkoholtól felpuffadt arcú, álmait feladó, hivalkodóan öltöző, valaha csinos nő ügyetlen, gyermeteg és abszurd karakterét.

Horváth Dzsenifer Spiró Csirkefejéhez készített jelmezterveket. A 80-as évek elején játszódó történet izgalmasan jeleníti meg egy körfolyosós bérház lakóinak sivár életét, a diszfunkcionális szocialista társadalom közegét, az elveszett ember frusztráltságát, a kiüresedett, felszínes emberi kapcsolatokat. Horváth színészei és öltözetei élénkek, hivalkodók. Modelljeit egy gangos bérházat ábrázoló, öregbített fényképfelvételre montírozta, majd fotóit könyvborítóként is felhasználta. Egy öltözetet is kiállított.

Gelsi Zoltán Kornis Mihály Halleluja című bizarr komédiájához tervezett díszletet. A szocialista éra művészeti produktumainak újrafelfedezése egyrészt a retrójelenségben érhető tetten, másrészt korunk társadalomkritikáját adja, párhuzamot vonva a múlttal és jelenlegi helyzetünkkel. A darab egy kitágított pillanat, melyben a nagypapa és felnőni képtelen unokája a szülők hazaérkezését várják egy lepukkant lakásban. Gelsi a várakozás terét nem otthonként képzeli el. „Egy olyan földalatti világ, melyből kiutat csak kordonokat döntve találhatunk.”

Pallós Kornélia Mozart Don Giovannijához készített díszlet- és jelmezterveket. A Don Juan legendáját feldolgozó kétfelvonásos opera az egyik legismertebb zenemű a világon, számtalan feldolgozást megért, Pallós mégis képes újat hozni. Egy barokk mennyezetfestményt használ a belső tér és a ruhatervek kialakításához. A freskó medalionjának alakját a színpadkép tükrözi, a lemeztelenített tér csontfehéren, 45 fokos dőlési szögben elfordulva jelenik meg a színpadon, festett mintázata az énekesek ruházatáról köszön vissza.

A képzőművészeti restaurátorok közül Almásy Ivor és Horváth Mátyás a szentendrei Preobrazsenszka szerb ortodox templom Aranyszájú Szent Jánost, illetve Teológus Szent Gergelyt ábrázoló ikonját, Kuna Ágnes egy, a 16. század második felében, ismeretlen alkotó által készített Piéta-festményt, Bakonyi Tímea egy 19. század eleji, Guido Reni műve alapján készült olajfestményt, Márkus Botond a sárospataki Szent Erzsébet plébániatemplom 18. századi barokk, polikróm Krisztus-faszobrát restaurálta. Az iparművészeti restaurátorok közül Ferenczy Noémi egy, a 18. század harmadik negyedéből származó, lacca veneziana technikával készített, festett, lakkozott, egyszemélyes diófa fogat-ülőkét, Rostás Zita egy 19. századi porcelán, kékfestéssel díszített, öntéssel készített vázát, Mátyás Eszter pedig egy a 18. század végéről származó selyem, fém hímzőfonallal átszőtt, ezüst flitterekkel díszített, selyemmel és lennel bélelt frakk-kabátot hozott helyre. Mindegyikük nagy műgonddal látta el feladatát.

Print Friendly