AMS 2014 – Fesztiválsziget a Városligeti tavon

AMS 2014 – Fesztiválsziget a Városligeti tavon

Interjú Erdélyi Szabolcs igazgatóval és Szeder Kata művészeti vezetővel

Városligeti tó, 2014. VIII. 7–20.

Muladi Brigitta

 

Az Art Moments sátrai és pavilonjai a Városligeti Csónakázótavon

Az Art Moments sátrai és pavilonjai a Városligeti Csónakázótavon

Budapest a nyári utazások kedvelt célpontja már évek óta: augusztusban elsősorban a zenei fesztiválok miatt, amelyek némelyikébe csak ráérősen épül be a vizuális művészeti szekció, míg az önálló képzőművészeti fesztiválok (mint pl. az idén érezhetően koncentráltabb Artplacc Tihany is) még a végleges irányaikat és helyüket keresik.

Az AMS – Art Moments többéves múltra tekint vissza Erdélyi Szabolcs irányítása alatt, s a kezdeti nehézségek után úgy tűnik most megtalálta állandó helyszínét, a Városligeti Csónakázótavon. A Szépművészeti Múzeum által szervezett, több évet megélt Art on Lake/Művészet a tavon szabadtéri szoborkiállítás nemcsak a hely miatt volt inspirálója a rendezvénynek, hanem a célkitűzése miatt is, miszerint a képzőművészet az urbánus szövetbe illeszkedő, de open air célpontként kerüljön közelebb a közönséghez, többet kínálva itt a Ligetben, mint a kedvelt vendéglátóipari kerthelységek – s kötetlenebb hangulatot, mint a kortárs múzeumok. Az első lépéseket a szervezők főként a budapesti belvárosi galériákkal együttműködve képzelték el, azok saját kiállításaival fűzték fel egy pár napos eseménysorozatra. A működésük hét éve alatt a rendezvény önálló programokkal megrendezett, koncentrált fesztivállá nőtte ki magát, s most a képzőművészeti és design kiállításokon kívül irodalmi, zenei és kulturhistóriai programokat is kínál. Az AMS történetéről és a programokról Szeder Kata művészeti vezető és Erdélyi Szabolcs igazgató beszélt.

Szeder Kata: Három éve az AMS igyekezett központosítani a rendezvényt – akkor már az Erzsébet teret, az Akváriumot és a Design Terminál helységeit választva helyszínül –, az volt az az év, amikortól Debrecen, Balatonfüred, Tokaj (és tavaly Pécs) is bekapcsolódott a programsorozatba.

Az idén először a Városligeti Csónakázótavon rendeztétek meg a fesztivált. Hogyan választottátok ki a helyszínt?

Sz. K.: Az Erzsébet tér felújítása miatt kényszerhelyzetbe került a fesztivál, új helyszínt kellett keresni. Idén megnéztük, hogy a Városligeti Csónakázó tó, amely már az Art on Lake-nek bevált, mennyire alkalmas a mi elképzeléseinknek. Szigetekre építettünk a kiállítóhelyeket, amelyek egy-egy projektet foglalnak magunkban – a jövő kérdése, hogy ez a megoldás mennyire működőképes. Mindenesetre az a terv, hogy innentől kezdve hosszú távon is itt legyünk.

Milyen szempontok és erővonalak mentén alakult ki a koncepció és mi volt a cél azzal, hogy épp a kiválasztott intézmények állítanak ki?

Sz. K.: Ebben az évben választottunk egy tematikát – Melting Pot, azaz Olvasztótégely elnevezéssel –, ami az eltérő kultúrák összeolvadására utal. Az idei projektben a Zenith Artists Change program keretében az arab régió volt a kiemelt partner, s a Contemporary Art Platform Kuvait az első, aki kiállítással és többnapos performansszal szerepel az eseménysorozatban. Új résztvevő az Egyesült Arab Emirátusból érkező Art Hube, amely maga is azzal a céllal jött létre, hogy rezidenciahelyszínként a különféle kultúrájú és hagyományokkal rendelkező művészeket arra ösztönözze, hogy tanuljanak egymástól, tapasztalatot cseréljenek, mindezt pedig a sivatag által körülvett kis paradicsomi oázisban. Az itt készült művekből láthattunk ezúttal válogatást, amelyben magyar művészek alkotásaival is találkozhatott a közönség.

A közép-európai kiállítás ötletét pedig az adta, hogy az idén a szervező vezérfonal, az Olvasztótégely, utal Magyarország geográfiai helyére, történelmi szerepére, hiszen itt számtalan náció élt együtt és hatott egymásra, másrészt pedig felmerül az identitás változása, annak kérdése, hogy mi az identitásunk, mit fogadjunk be – gondolva itt a globalizáció kontra lokalizáció kérdésére is. És mivel ez nem csupán képzőművészeti kiállítás, hanem irodalmi, zenei, színházi eseményeket is kínált, meg lehetett figyelni, hogy az egyes művészeti ágak egymásra hatásából, összeolvadásából milyen új minőségek jönnek létre. A képzőművészeti szekció kurátorának Fenyvesi Áront kértük fel, akinek a Trafó Galéria vezetőjeként ebben a témában folyamatosan zajlanak projektjei.

Minden program a tavon került megrendezésre?

Sz. K.: Igen. Az volt a cél, hogy koncentráljunk mindent egy helyre, ha már felépítjük ezt a remek szigetrendszert a tóra, s itt láthasson mindent együtt, aki meglátogat minket.

Milyen programokat valósítottatok meg a képzőművészeten kívül?

Sz. K.: Egy design vásárt, ami a wunder labbal együtt szerveződött, és a Budapest Barangolóval egy Ligetfelfedező játékot. A Mercedes és a MOME együttműködésében kiállítottunk egy 1:1-es autómodellt, a jövő autóját, ami nagyon vonzotta a látogatókat. A borászat és a design találkozása egy borcímke-kiállításban valósult meg, s a Liget Budapest installációja azt vezeti végig, hogy a Millenium óta milyen változásokon esett át a Liget, és a jövőben milyen célokat kívánnak itt megvalósítani.

Az Art on Lake rendezvénnyel milyen kapcsolatban vagytok? Az elmúlt években itt szobrok jelentek meg a tóban – a két eseményt akár össze is lehetne téveszteni…

Erdélyi Szabolcs: Az Art on Lake a Műjégpálya felújítása alatt jött létre, a Szépművészeti Múzeum és a Műjégpálya szervezésében. A Szépművészeti Múzeummal van együttműködésünk, a múzeumpedagógiai programokon belül, sőt az Art on Lake szobrainak bemutatásán is gondolkodtunk, de a megvalósítás több logisztikai és financiális ponton nem tudott túllendülni.

Egy ilyen fesztivál hatalmas anyagi befektetést igényel. A finanszírozása miként alakult?

E. Sz.: Számos támogatónk van, a versenyszférából jó néhány cég, s többek között arab bankok, szakmai támogatók.

Az arab kapcsolatok miért fontosak számotokra?

E. Sz.: Jól működő kapcsolataim vannak az arab térségben, leginkább Kuvaitban, ahol hatalmas potenciál van a képzőművészet területén is, sok a kiaknázatlan lehetőség. Katarban és Dubaiban, Abu Dhabiban kiállítóhelyek, rezidenciaközpontok szerveződnek, ezekben az években debütáló nemzetközi vásárokat rendeznek. Az AMS fesztivál számunkra egy hosszú távú munka része, amelyben távoli térségeknek különböző művészeti ágakkal való összekapcsolása a legfőbb cél, amiben jelenleg az arab és magyar művészet, kultúra a két fő irányvonal. Itt van például a debreceni MODEM által szervezett kiállítás, amely a Kifordított Alföldet mutatja be, Hajdú Szabolcs legújabb filmjének forgatásáról, Szilágyi Lenke werkfotóival. A Liget Budapest kiállítása a Városliget történetét dokumentálja a múltból a liget rehabilitációs programjáig. Az MKE végzős hallgatóinak munkáiból is készült egy válogatás a Cégér – Jó bornak tervezz cimkét! című formatervezési pályázat 10 legjobb borcímkének a terveiből és Asztalos Zsoltnak, a tavalyi Velencei Biennále magyar kiállítójának Eszperantó című videósorozatát is láthattuk. Felolvasóesteket és slam poetry estet a Hadik Irodalmi Szalon szervezett, s kiállítottuk a Libri könyvborítóit is.

Print Friendly, PDF & Email

Szólj hozzá!