Papíron, papírral, papírból

Varga Gábor Farkas tárlata

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2014. IX. 26–2015. I. 25.

Pinczehelyi Sándor

Varga Gábor Farkas: Szövegelés IV., 2014, papírkivágás, magassága: 200 mm,

Varga Gábor Farkas: Szövegelés IV., 2014, papírkivágás, magassága: 200 mm,

Amikor eljöttem Fehérvárra, hogy megbeszéljem a megnyitót Varga Gáborral és megnézzem, hogy mit is fog kiállítani, meghallgassam az elképzeléseit, egy egészen különleges időutazásban, alkotói folyamatának egyik fázisában volt részem.

Tudtam róla, hogy plakátokat tervez, nyomtat, nem is akármilyeneket, hiszen jó néhány közös kiállításon részt vettünk már mint a Magyar Plakát Társaság tagjai. Ezek a nyomatok mindig lényeglátóak, tömörek, mindegyikben van valami ironikus, becsapós felhang, egyértelmű, de sokrétű megfogalmazás, gondolatébresztés. Grafikai technikája a rajzon alapszik, szinte mindegyiken a konkrét jel kevés elemmel, színnel kibővítve közvetíti a néző számára a mondanivalót. Újabb plakátjai csak formájukban azok, egyébként olyan autonóm munkák, amelyek sokkal többet mondanak, mint amit általában megszoktunk. Egyébként, ahogy az utcát végignézi az ember, tisztességes plakátokat már nem lehet látni a saját terepén, tehát marad a kiállítóterem fala. Azért is fontosak ezek a darabok, mert jeleznek egy gondolkodásmódot, egy állapotot, rögzítenek egy időszakot. A legfőbb erényük, hogy megszületnek, elmondják azt, hogy alkotójuk mit tart fontosnak most közvetíteni.

Miközben a plakátokról beszéltünk, körülpillantva a munkái között az jutott eszembe, hogy itt sok minden látható abból a rengeteg lehetőségből, ami papíron, papírral, papírból elkészíthető, kialakítható, felhasználható. Varga Gábor Farkas sokoldalú művész, igazi alkotó ember, aki nagy szakmai tudással, ismerettel ötvözi egybe az autonóm és alkalmazott művészet, egyébként mesterségesen különválasztott, produktumait. Számára fontos, hogy a közelmúlt eredményeit, műveit, játékait, tárgyait átalakítsa 21. századi felhasználásra.

Egyik pillanatban a gyermekkor jut eszünkbe, valahol az emlékeink közül felvillan, hogy láttunk már valahol hasonlót, a másik pillanatban pedig a soha nem látott ugrik elénk, e kettőnek egy furcsa keveredését látjuk.

Itt vannak az optikai játékok, amelyek a szem érzékelésének tehetetlenségét kihasználva ejtik zavarba az embert, itt vannak a készségfejlesztő és türelemjátékok, amelyekkel a gyermekek és felnőttek ugyanolyan örömmel tudnak foglalkozni, előcsalják a nézőkből, a felhasználókból a jókedvet, a rátalálás örömét. Azt hiszem, ezek sokkal érdekesebbek, hasznosabbak, mintha valaki a komputer billentyűit nyomkodja, sokkal nagyobb élményt adnak. Nem kerülhetők ki a téri berendezések, a nagyméretű dobozok, ők nagy megelégedésükre megtalálták a saját helyüket, elindulnak valamerre, megtorpannak, majd újra nekiveselkednek.

Kedvenceim a Tóth László versei által inspirált papírplasztikák és a művészkönyvek. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország legnagyobb művészkönyvgyűjteménye a Szent István király Múzeum tulajdonában van, Varga Gábor alkotásai ebbe a sorba jól beleilleszkednek.

Művészünkre jellemző az összes létrehozott alkotáson a figurális és egyéb papírkivágás, amely a rajz elsődlegességének, számtalan felhasználási módjának művészi alkalmazása, tárgyiasítása. Imponáló a helyes arányok, kis és nagy méretek, elemek, változatok megjelenítése, mindig alárendelve a létrehozott alkotásnak. A bemutatkozás nagyon jól reprezentálja Varga Gábor Farkas utóbbi 3-4 évben végzett tevékenységét, egyben bő teret hagy a továbblépés lehetőségének is.

Print Friendly, PDF & Email

Szólj hozzá!