Szeriális zene térben

Matzon Ákos Quartett c. kiállítása

Sinkó István

 

Matzon Ákos: Felhőkarcolóim I., 25x25x120 cm, festett fa, 2010-2013 Fotó: Lugosi Lugó László

Matzon Ákos: Felhőkarcolóim I., 25x25x120 cm, festett fa, 2010-2013
Fotó: Lugosi Lugó László

Matzon Ákos legújabb művei – mondhatnánk, ismét – a zene jegyében fogantak. Matzon erős kötődése a zenei formához, a szerkesztéshez, a dallamívhez korábbi művein is megfigyelhető volt, most azonban vállaltan, és a címadással is jelölve, a zenei kisformákra utaló alkotásokkal jelentkezik. A FUGA terébe emeli be mindeddig talán legnagyobb méretű síkplasztikáját, a Muráliát. Szóbeli közléséből tudható régi tervét valósította meg, mikor mint egykori építész, magát képzőművész személyiségével közös feladatra kényszerítette. Épületdíszt, zenei ritmusok inspirálta murális alkotást hozott létre vászon, farost, lécek, tükrök és akrilfesték segítségével.

A rendszer variábilis négy alkotóelemből álló képegység. Szalagszerű és ikonosztáz formátumú variációit egyaránt bemutatja a művész a kiállításon. A nagy mű kisebb változatát is kifüggeszti, más formai elrendezéssel. A képrendszer – téma és variáció, vagy motívum és fúga – olyan megoldásokat tesz lehetővé, melyeket építészek, belsőépítészek is felhasználhatnak a tér alakításában.

A Quartett cím ezen kívül még két másik műegyüttest takar, az Ablakok, illetve a Szimultán akkordok sorozatokat (4-4 darabból állnak ezek is). Megjelenik még a korábbról ismert Szalagok és két plasztikai sor (Felhőkarcolók, illetve Három G). Ezeket a kamara, illetve orkesztrális darabokat idéző alkotások mellett Rondóként jellemezném: kerek, egységes egész és körbeérő zártságú papír.

Matzon szikár, kiegyensúlyozott, minimalista művészete a teljes egység, a tökéletes rend irányába mozog, ám minden munkájában ott az emberi gyarlóságra utaló esetlegesség – vagy annak látszata – is. Leginkább az oly szívesen használt metszővonalak, a teret – főleg az axonometriát – idéző sarkok, melyek néha túlszaladnak saját rendeltetésszerű területükön, ezzel nyitva utat a játékosságnak. A néző még intenzívebb interaktivitását szolgálják azok a rések a képeken, síkplasztikákon, melyek mögé Matzon tükröket rejt. Így a néző „kukucska” igénye is kielégülhet, és a magával való találkozás, fragmentális szembenézés is létrejöhet.

Matzon Ákos: Murália 1 - 4.  4 x (150x150 cm) ∑ 300x 300 cm, akril vászon, vegyes technika, 2015 Fotó: Lugosi Lugó László

Matzon Ákos: Murália 1 – 4. 4 x (150×150 cm) ∑ 300x 300 cm, akril vászon, vegyes technika, 2015
Fotó: Tihanyi – Bakos Fotóstúdió

Matzon tehát homo geometricus és homo ludens egy személyben, a szigorú rend és a játékos rendetlenség egységét keresi. Logikája, szerkesztő elvei egy minimalista, szeriális zeneszerző precizitásával és belső oldottságával jellemezhető. Törekvései, legyenek azok táblaképek, síkplasztikák, festett szobrok, a szín, a tér és a forma hármasságát kutatják a belső szerkezet és a felület érzékletes összehangolásával. Kevés színt használ (jellemzően a fekete-fehér-szürke hármasság jellemzi, ám a korai konstruktív absztraktokra utaló vörös is „bejátszik” a művekbe), a faktúra azonban nagyon gazdag. Ezt a fa, vászon, lemez és festék együttélésével hozza létre.

Matzon Ákos: Ablak 1. - 4., 70x70 cm, akril, vászon, karton, relief, 2010 Fotó_ Lugosi Lugó László

Matzon Ákos: Ablak 3., 70×70 cm, akril, vászon, karton, relief, 2010
Fotó_ Lugosi Lugó László

Matzon Ákos útja logikus, önálló és rendkívül koncepciózus, akár a konkrét-absztrakt művészek jeleseié. Mint Kodály Zoltán írta: “Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén.” Matzon Ákos jócskán a peremen belül alkot. Ott, ahol térben érzékelhető, plasztikus „zenéjét” értő szemek kísérik figyelemmel.
FUGA

2015. április 10-27.

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:39:40+00:00 április 6, 2015|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!