Szabó Franciska festményei a debreceni Halköz Galériában

Sinkó István

Szabó Franciska: Hegyek 12, 2015, olaj, vászon, 40 x 40 cm

Szabó Franciska: Hegyek 12, 2015, olaj, vászon, 40 x 40 cm

A 19. század nagy tájképfestői utazók is voltak egyben. Bebarangolták Európa és Észak-Afrika tájait, témákat, motívumokat gyűjtve vázlatfüzeteikbe. Akár Turner, akár Caspar David Friedrich, vagy magyar kortársaik, Libay, Barabás, Keleti Gusztáv életművét szemléljük, motívumaik egyik alapvető eleme a hegy. A fenséges ormokhoz, sziklákhoz fűződő érzelmes képi viszony, a monumentalitás és a lenyűgöző tömeg felbontása, a patakok, utak szabdalta felszíni formák méltóságos ereje mind megragadta őket, lehetett az az Óriás-hegység, az Alpok vagy az Appenninek, esetleg az Atlasz vonulatai. S mikorra Csontváry és Mednyánszky, majd Hodler bebarangolták a maguk választotta hegyvidékeket, az már a szimbolizmus, az impresszionizmus és az absztrakció geometrizáló világa volt, ahol a hegy képe nem csupán romantikus útirajz élmény, de festői nyelvi problémák forrása is volt egyben. (Érdekes, hogy a kortárs művészetben is felbukkan a hegy mint motívum, például Herbert Brandl osztrák festő hatalmas monotypiáin.)

Szabó Franciska fiatal festőnő több mint egy hónapot töltött Észak-Indiában, a Himaláját nem misztikus távolból, de testközelből élve meg. Vázlatfüzete azonban nem csupán a világ legnagyobb hegyvonulatát, de az oda vezető utat-utakat, az ott élőket és azok élettereit is rögzítette. Biztonsággal, némi távolságtartó fegyelmezettséggel vetette papírra élményeit. Jegyzetelt, és persze fotózott is.

Idehaza, műtermében készített sorozatai már a feldolgozás, az átírás során képrendszerekké, szerkesztési, kompozíciós problémákká is kinőtték magukat, azaz a vázlatból képsorozat, a fotókból képi-festői átírás lett. Szabó négyzetes formátumú kis képei az olaj és a kréta keverésével hol foltokban, hol felületekben idézik a hidegkék hegyek áramlását, egyik képkocka a másikhoz is kapcsolható. Folyamatábrák, lélekmozgások, fények és ködök egyaránt részesei a sorozatnak. Van az egész látványban egyfajta rend-rendszer, melyet azonban felold a fény, mely megtörik a hófödte csúcsokon, felvillantja a láma szentélyek, lakóépületek furcsa geometriáját.

Szabó Franciska: Instant India II.

Szabó Franciska: Instant India II.

Szabó Franciska múltidéző, ám nagyon is a mában gyökerező tájszekvenciái képi és szakrális magasságokba emelik nézőjüket. A debreceni Hal Köz Galéria kiállítótermében néhány korábbi – elsősorban interieur- – festményt is bemutat Szabó Franciska. érdeklődése a szűk térrészletek, reflexek, a fények és tükröződések iránt ablakok, fal és ablakrészletek, az ott elhelyezett növények, függönyök szín és fényhatásaiban jelentkeznek. Újabb témái közé tartozik az iskolai munkájával – rajztanár és igazgatóhelyettes a Kisképzőben – szervesen összefüggő tárgyak, gipszmodellek, papírtekercsek látványa a dexion-salgó polcokon. Ezek a tanulmányszerű, akadémikus ábrázolást a festőiséggel keverő kis képek szintén a nagy utazás, a mesterré válás folyamatának meghódítandó „hegycsúcsai”. Szabó Franciska lendületes, pontos és fegyelmezett festészete, képeinek témái, megfogalmazása, anyag- és eszközhasználata üde színfolt a kortárs magyar „pályán”.

Szabó Franciska: India

Szabó Franciska: India

 

Hal Köz Galéria, Debrecen

2015. május 7- június 4.

Print Friendly