Kristóf Gábor kiállítása az Off biennalés eseménnyel debütáló Horizont Galériában

Molnár Tímea

A kiállítótérbe lassított felvétel módjára begördül egy bevásárlókocsi. A nyitó performansz elemeként a teremben sötét van, csak a kocsit komótosan toló és a nyomdai melléktermékekkel, vágott papírmaradékkal teli bevásárló járműben ülő alak fején világít erős fényű fejlámpa. A kerekes fémrekeszből ‘C M Y K’ jelzéssel ellátott papírhulladék, fényérzékeny papír és kiselejtezett nyomdai maradékok lógnak; a kupac tetején ülő performer pedig összefüggéstelen szövegrészleteket olvas fel egy bábeli nyelvű és tartalmú könyvből. A néző úgy érezheti, mintha előtte hatalmas ofszetnyomó gép kezdett volna monoton munkába: peregnek a szavak, találomra villannak fel mondatok, képek és napilap oldalak. Megannyi, hatalmas mennyiségben legyártott, ólomtól terhelt papíráru betűi. A bevásárló kocsi többször körbeér, a szöveg elfogy a papírról, a villanyt felkapcsolják. A kis etűd elvezetett minket a gumiborítású hengerek, a körforgó ofszetgép és a nagy tömegű nyomdatermékek előállításának helyszínére.

Kristóf Gábor: Bishop Cliche / Cardinal Cliche, 2010, 152 x 103cm, olaj, akril ofszetlemezen

Kristóf Gábor: Bishop Cliche / Cardinal Cliche, 2010, 152 x 103cm, olaj, akril ofszetlemezen

A festő és intermédia szakokon végzett Kristóf Gábor kiállításán látható képeket “talált tárgyaknak” is nevezhetjük, a művész hagyományos festészeti attitűdjét felváltó technikai kísérletezéseként értelmezhetőek. Meglátva a felesleggé vált nyomdai melléktermékek festészeti közegbe való átemelhetőségét, művészete saját bevallása szerint is konceptuális irányba mozdult. A selejtezett nyomdai ofszetlemezekre egy festészeti pályázat kapcsán talált rá, amelyet aztán elkezdett alkotásai hordozófelületeként használni. A lemezeken megmaradt hibajelek és festékfoltok inspirációs alapként is szolgáltak, a formák és a téma is innen indul, mint ahogyan a 2010-es Bishop Cliche/Cardinal Cliche címet viselő alkotáson a bíbor festékfoltok és betűtöredékek mind a festmény alapvetéseinek minősülnek.

A művészt hasonlóképpen inspirálja a hét minden napján megjelenő ofszet nyomtatással készülő hírlapok hétköznapi vizualitása, képeinek témáit nem egyszer ezek a szintén nagy mennyiségben legyártott, az ólomszagú médiumok kép- és híranyagai adták. A Landscape 01.jpg. és a Bliss munkacímet viselő manuális ofszet nyomatok transzparensen mutatják Kristóf Gábor egyes festészeti témákhoz (tájképek) való visszatérését.

Kristóf Gábor: Heidi, Hommage á Mondrian, 2013, 79 x 105 cm, selejt nyomóköpeny Fotó: Simon Zsuzsanna

Kristóf Gábor: Heidi, Hommage á Mondrian, 2013, 79 x 105 cm, selejt nyomóköpeny
Fotó: Simon Zsuzsanna

A napilapok tömeges kinyomtatása közben keletkező színeltolódások is technikai alapanyagként szolgáltak az alkotásoknál. Az újságban talált fotókat számítógépes eljárással négy színre bontja, majd a külön levilágított layereket papírra nyomtatja, így egy kissé eltolódott, de formavilágában kivehető, újraértelmezett képeket kapunk. Műfaji és mediális határok feszegetéseként selejtezett nyomóköpenyeket absztrakt “festményként” emel be művészetébe, elhasználtságuk során feleslegessé vált anyagokat saját kurátori elképzelésének megfelelően választja ki. A Heidi-sorozat lenyomata ennek a “helyzetbe hozásnak”, azaz a festéknyomoktól terhelt, ezerszeres használatban vásott nyomóköpenyeknek – Kristóf Gábor felfedező munkájának köszönhetően – egyszeri, megismételhetetlen műtárgyakká alakulásának.

 

Horizont Galéria

2015. június 24-ig

Print Friendly