Sinkó István

Mindannyian ismerjük azt az élményt, amikor egy közösségben, egy helyen, egy szituációban jelen lenni már önmagában élmény anélkül, hogy aktivitásunk, tevékenységünk megjelenne. Az ottlét „létélménye” már kielégít. Ilyen helyszín, ilyen közösség immár 40 éve a GYIK (Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely a Magyar Nemzeti Galéria falai között. A négy évtized során sok ezer gyermek és több mint ötven oktató, művész, pedagógus volt jelen a Várpalota harmadik emeletén kialakított alkotó stúdióban, pillantott le Budapest egyik legszebb panorámájára a balkonról.

A Műhely – Szabados Árpád és Várnagy Ildikó, no meg az akkori főigazgató helyettes Csorba Géza közös találmánya – 1975-ben egy hiátust pótolt, a szabad, alkotó s kortárs gondolkodású gyermekstúdiók hiányát. Rövid idő alatt ez a nem tanító-nevelő-oktató, de kreativitásra serkentő s egyben tehetséggondozó csoportosulás az ország legnagyobb s máig élő, működő gyerekszakkörévé, iskolán kívüli alkotó műhelyévé vált. 2016.02.12__FUGA_GYIKMUHELY_SMALL_1

A címben említett jelenség épp abban ragadható meg, hogy az évtizedek nem merevítették, szárították el a kezdeti lendülettel elindított alkotókedvet, nem csökkentették az innovatív, mindig megújulásra kész gondolkodásmódot, a szabad alkotómunkára – pedagógus, csoportvezető és gyerek közös szabadságára – épülő munkafolyamatokat.2016.02.12__FUGA_GYIKMUHELY_SMALL_166

A 4-14 éves korosztály (néhány évig ez az életkor 18-ig kiteljesedett) számára a megújuló alkotótevékenység nem az ügyes gyerek másoknál jobb teljesítményét, nem a siker ízlelését, hanem a feladatok szabad feldolgozásának bátorságát, a megvalósítás nehézségében rejlő kihívást, a csoportmunka örömét, a mérethatárok, a tér kitágításának lehetőségét ígérték s teljesítették is be. A GYIK Műhely sok vitát, pedagógiai ellenérzést váltott ki már a kezdetektől, mégis napjainkra az egyik meghatározó – ha nem a legfontosabb – módszertani „tanműhelyévé” vált a vizuális nevelésnek. S immár nem csak az iskolán kívüli szakkörök etalonja, de az oktatás állami színterének , az iskolának, az ottani vizuális, rajzi, kommunikációnak is segítő terepe. Nem véletlen, hogy elemei minden NAT-ban és kerettanterven jelen voltak, hogy szakirodalmi szinten használják a 40 év alatt megjelent kiadványokat, könyveket (legfőképpen az 1997-ben kiadott Nagy GYIK Könyv vált szakmai „kötelező olvasmánnyá). 2016.02.12__FUGA_GYIKMUHELY_SMALL_4

A Műhely szemléletét a számos művészeti ágból érkező csoportvezetők, a kiváló alkotók, az alkotó pedagógusok alakították és alakítják mind a mai napig. Az első időszak (Szabados) kortárs művészetre fókuszáló feladatai után Szemadám György vezetésével a film, a színház, a performansz vált dominánssá, Sinkó István irányítása alatt fogalmazódtak meg a pedagógiai elvek s a mind határozottabban, tudatosabban alkalmazott műhelytevékenységek. Eplényi Anna munkatársaival a térbeli gondolkodás, az organikus táj és az épített környezet gyermeki átírását emeli a fókuszba. Így tud folyamatossá válni a ,,megújuló erőforrás”, a csoport és egyén egyéniségére szabott, érzékeny rugalmassággal irányított alkotóműhelyi munka.2016.02.12__FUGA_GYIKMUHELY_SMALL_204

Ennek újabb, papírra vetett módszertani kiadványa a Táj-tér-tár című kreatív társasjáték gyűjtemény Eplényi Anna, Szentandrási Dóra és Terbe Rita, a GYIK Műhely tanárai építészeti, tájművészeti tematikájú feladatokat állítottak módszertani sorrendbe, a lépték, a terep a tájépítő elemek, a térfolyam a térhúr és a térzárvány hívószavakkal. A csoportjaikban a gyerekek által készített munkák mellé olyan jelentős alkotók műveit hozták példaként, mint Noriko Ambe, Isamu Noguchi vagy épp Barbara Hepworth. A klasszikus modern, illetve a kortárs szobrászat, építészet és tájépítészet eredményei így sikeresen épülnek be a gyermeki szemléletbe, megtermékenyítőleg hatnak és a szerzők szándékai szerint ,,inspirációul szolgálhatnak építészeknek … tájépítészeknek, szobrászoknak, rajztanároknak, valamint tanítóknak, óvónőknek, akik … a térbeli tapasztalatok élményszerző útját választják” (Eplényi Anna). Ez a kiadvány is fontos dokumentuma a 40 éve töretlen elszántsággal, szakmaisággal és a korszerűség és megújulás szempontjait figyelembe vevő következetességgel működő GYIK Műhely létezésének és a művészeti pedagógiában való létjogosultságának.

A GYIK 40 című kiállítás február 28-ig látható a FUGA-ban, a Táj-tér-tár kiadvány beszerezhető a GYIK Műhelyben. A tárlat másodszor a Deák 17 Kulturális Központban lesz látogatható március 2-tól.

Print Friendly