FOTÓ / MODELL – Képek a természet és művészet között

Rónai-Balázs Zoltán

„A fotó ebben az értelemben is modell: egyszerre a műtárgy mögött és előtt is állhat, miközben maga is műtárgy. Inspirálhatja a szobrászt, a festőt, így felfedezhetjük mint kép mögötti képet, majd reprodukálhatja a festményt és a szobrot, amikor is a fotó a néző modellje lehet a leképzett, rögzített eredeti elképzelését vagy felidézését segítve, esetleg épp saját, önálló kvalitásai miatt, az ábrázolttól függetlenül.”

(Idézet a kiállítás sajtóanyagából)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményeinek szisztematikus feldolgozása során több kiállítás és kiadvány született már. Ennek a munkának a folytatása, szerves része, az MKE épületében (a Barcsay-teremben és az aulában) megrendezett kiállítás is, melyen elsősorban 19. századi hivatásos fotográfusok munkái láthatók, illetve – korántsem mellesleg – az egyetem doktori iskolásainak reflexiói.

Fotómodell c. kiállítás, MKE

Részlet a Fotómodell c. kiállításból, MKE

Utóbbi projektek a gyűjteményből szabadon választott fotók alapján készültek, kortársi jellegüknél fogva ellenpontozzák a régi fotográfiákat, ám egyúttal a múlt és jelen közötti folytonosságot is megteremtik. Nyolc új munka került kiválasztásra, amelyek végül az inspirációul szolgáló vagy éppenséggel a konkrétan feldolgozott fotográfiák közelében, a termek különböző pontjain lettek kiállítva. Ilyen módon tulajdonképpen a direkt különállásuk megszűnt. Valóban az az érzése a látogatónak, hogy egy tárlatot néz, a régi és az új ebben az értelemben nem válik szét. Az alkalmazott technikákban természetesen van különbség, bár, ha jobban meggondoljuk, a letűnt fotográfusok is koruk modern eszközeit használták, az akkori fotó nyújtotta lehetőségek szerint értelmezték és valósították meg a valóság megjelenítését.

A gyűjteménnyel, illetve a 19. századi fotográfia jellegzetességeivel a kiadott hivatalos sajtóanyag mindenki számára könnyen hozzáférhető módon és a lehetőséghez képest alaposan foglalkozik, azt mondhatnám, a befogadáshoz minden segítséget megad. Így fontosabbnak érzem itt a jelen doktori iskolás művészeinek projektjeit előtérbe helyezni.

Fotómodell c. kiállítás, MKE

Részlet a Fotómodell c. kiállításból, MKE

Pettendi Szabó Péter Kutatási naplójában (printek, habkartonon, különböző méretek) nem előre megfogalmazott koncepció alapján választotta ki az archívumból azt a fényképet, mely a kutatása alapjául szolgált. A milánói Arena Civicát ábrázoló fotográfia részletgazdagsága és remek kidolgozottsága ragadta meg. Az alkotót doktori kutatási témájában, de tanári gyakorlatában is foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan, milyen módon jelenthetik az archívumok anyagai a kortárs alkotói folyamat origóját. Jelen esetben a 19. századi fotónak kívánt olyan vizuális és szöveges kontextust teremteni, amely módot nyújt annak tágabb, jelenkori értelmezésére. Az eredeti fotográfia részleteiből kiindulva vagy formai hasonlóságok szerint, vagy a korabeli fotótechnika sajátosságaiból fakadó képi jelenségeket a mostani technológiai környezetben újraértelmezve vagy éppen a helyszín azonosságára építve készített fotósorozatokat. A munkához egyéb, az interneten elérhető archívumokat is felhasznált.

Pettendi Szabó Péter munkája

Pettendi Szabó Péter: Kutatási napló, Arena Civica, Milánó, 2016, printek, habkarton, különböző méretek

Surányi Nóra alkotásainak címe beszédes: Nő iPad 3-mal és Nő iPhone 6-ossal (lambda printek, 50×75 cm, 2015). A témához tartózó művei sorozatot alkotnak, ebből az itt látható kettőn Heisler Zsófia iPhon 6-osával és Lénárd Anna iPad 3-masával szerepel, amely személyeket az alkotó a művekhez csatolt leírásában fontosnak tart név szerint említeni. A baráti kapcsolat a művek személyességét erősíti (egy technikai eszközre gondol, és amelyik ismerőse először eszébe jut róla, az lesz a modell vagy fordítva, a személyből indul ki), illetve az alkotói mivoltuk szintén újabb dimenziót nyithatnak az értelmezésben. Mindenesetre jó analógia a budapesti városi sétákat szervező Lénárd eléggé ismert jelmondata: “Elmeséljük a múltat, rávetítjük a jelent”. A munka művészeti hátterét klasszikus festészeti témák adták (zsánerképek, reneszánsz portrék), illetve korai portrék és dokumentarista fotográfia. A két képen a figurák attribútumaikkal egyszerre múzsák, allegorikus alakok, és korrajznak is tekinthetők.

Surányi Nóra

Surányi Nóra: Lány iPhone 6-ossal, 2015, Budapest, lambda print, 50×75 cm / Nő iPad 3-mal, 2015, Budapest, lambda print, 50×75 cm

Különös várost idéz Peternák Anna Embermagasság című installációja (printek habkartonon, különböző méretek), amely magas posztamenseken elhelyezett, drapériával fedett asztallapon sorakozó, változatos méretű téglatestekből áll, melyeknek lapjain az archívum fotóinak részletei láthatóak. Az egész így megemelve közel embermagasságú, majdnem egy szinten van a nézővel. Magam nehezen tudtam elvonatkoztatni egy modern metropolisz látképéhez való hasonlatosságától, aminek toronyházai, embermagasra nyúló felhőkarcolói a múlt megörökített lenyomatainak hordozói. A műalkotás interaktív, az elemek sorrendje felcserélhető, ami egyenértékűséget is jelez a hordozott tartalmakban.

Peternák Anna munkája

Peternák Anna: Embermagasság, 2015-2016, printek, habkartonon, különböző méretek, 6-16 x 20-70 x 6-16 cm

Csinos munkáslányok olcsó kerámiákat díszítenek a nemzetközi piacra (3D-videó, sztereoszkóp) Pálinkás Bence György munkájában – és valóban azt teszik egy fotográfián, mi pedig az állóképet sztereoszkópon keresztül, a két dimenzió helyett térben élvezhetjük. Ezzel bár a kép pluszhoz jut, mégis a preparáltság érzetét kelti. És a leskelődését: maga a cselekedet az, ahogy az eszközön keresztül bámuljuk a képet.  A mű mintegy ellenpárja a szemben szintén sztereoszkóppal kukkolható 3D-videó. Egy férfi és egy gyerek a munkáslányok képét nézegetik. A kérdés pedig ez: egy igazán értékes vázát szeretnél, vagy ugyanazon az áron sok cifra dísztárgyat?

Szabó Franciska munkájának alapjául a Schola Graphidis Művészeti gyűjteményben talált fotó szolgált, melyen egy férfi korsót tart a fején. Ehhez – a férfi-korsó párosítás érdekessége miatt – keresett művészettörténeti előképeket, animációja pedig ezen képtípusok mozdulatait köti össze oly módon, hogy a mozdulatsort végteleníti: Férfi korsóval (loopolt animáció, 00:20, 7” átmérőjű digitális képkeret). A 280 képkockából álló animációt a Kisképző végzős diákjai készítették, a rajzórák keretei között. Az eredetileg is oktatási célt szolgáló fotográfia ezzel újra a rajzoktatás azóta jelentősen megváltozott környezetébe került.

Haász Katalin munkája

Haász Katalin: Periféria-sátor, 2016, papír, pasztell, vegyes technika, kb. 90 x 70 x 200 cm

Közvetlen mellette Haász Katalin Periféria-sátor (2016, papír, pasztell, vegyes technika) című művének viszonylag rejtőzködő pasztellrajza a korabeli fotográfiák jól ismert drapériáját ábrázolja. A kétdimenziós rajz a kontúrjából kiindulva csúcsosan körbefont, pontosabban sugárban összefutó szálakkal ölelt, a rajzolt tárgy formáját absztrakt mód visszaadó nyílással az elején, a padlóhoz és a plafonhoz tartó húrokkal van kifeszítve. A szemlélő számára azt a benyomást kelti, mintha csak az objektívbe, fényérzékeny lemezre vagy emberi pupillába tartó, a látványt közvetítő fénysugarak váltak volna tárggyá, de groteszk módon pont ezek rejtik el a képet, ha nem a megfelelő pontból, a lyukon keresztül szemléljük azt.

Az Öntudatos test (2016, fotó, papír) genderművészet: a férfi- és női látásmód különbségeivel foglalkozik, és egyúttal azok kiegyenlítésére törekszik. A fotókon az egyik alkotó aktjai szerepelnek, Fajgerné Dudás Andreáé, mégpedig úgy, ahogyan a nő önmagát láttatja. Ellentétben az archívumban talált női aktokkal, ahol jóformán kizárólag férfiszemmel, férfiszemnek szerepelnek az aktmodell nők – tulajdonképp erotikusan, konkrétan kimondva: mint a férfiképzelet termékei. Fajgerné nem óhajt megfelelni a kor nőideáljának, sem alkatában, sem mozdulataiban (testtartásában a képeken). Ily módon a cél az öntudatra ébredt nő testábrázolásának bemutatása: a nő nem kiszolgáltatottként, hanem aktív ágensként jelenik meg. A fotókat Molnár Ágnes (MOME DLA) készítette.

Fajgerné Dudás Andrea munkája

Fajgerné Dudás Andrea és Molnár Ágnes Éva: Öntudatos test, 2016, fotó, papír

A nőiség kérdésétől meglehetős távol álló jelenség foglalkoztatta Sánta Kristófot, aki abból a mára közhellyé vált igazságból indul ki, hogy a digitális reprodukció, a digitális fényképezés az egyik legáltalánosabb tapasztalatunkká vált. Pusztán az elterjedt online lét okán is, legtöbbünk digitális reprodukciók tömegét hozza létre és teszi hozzáférhetővé. Egy részét ezeknek műalkotásként osztják meg alkotóik (azzal a szándékkal legalábbis). Sánta munkája a műalkotás értékvesztését és bizonyos tárgyak értéktelítődését vizsgálja ennek kapcsán. A kiállítás egyik régi fényképének részletét annyira kinagyította, hogy az a tárlatnézőnek csak pixelkockák formájában jelenül meg, digitálisan, amit hagyományos módszerrel megfestett (olaj, vászon). Az alapvetően értéktelen pixeltömeg műalkotássá válik, és értékkel telítődik. Akként tekintünk rá, csakúgy, mint a kiállított, régi fotográfiákra: Festmény cím nélkül (2016, olaj, vászon, 70×70 cm).

Fotómodell c. kiállítás, MKE

Fotómodell c. kiállítás, MKE

A művek – még inkább az általuk képviselt gondolatok, gondolatsorok – világosan jelzik az alkotók és a kurátor szándékát, amely be is teljesült. Korántsem úgy állnak hozzá az alapul vett s végső soron a tárlaton egyenrangú látni- és befogadnivalóként szereplő archív anyaghoz, mintha az idegen test, valami elmúltnak a jó állapotban megmaradt múmiája, egy unalmasan tiszteletreméltó holmi volna. A sorozat pedig folytatódhat, talán a Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszéken őrzött gazdag taneszközanyaggal: egyrészt ezt is jelzi Albert Ádám Kép egy készülő sorozatból című műve (2016, ambrotípia, 30 x 23,7 cm – női kéz, gipszöntvény, 28 x 18 x 8 cm, a 19. sz. második fele), amely szintén megtekinthető a válogatott archív anyag közegében.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény, valamint a Doktori Iskola kiállítása: http://www.mke.hu/fotomodell/

MKE, Barcsay-terem

2016. március 15-ig

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:38:51+00:00 március 14, 2016|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!