Deák Csillag:  Mire jó a keserűsó?

A keserűsó, számos kultúra csodaszere, előnyös tulajdonságai és felhasználási módjainak száma rendkívüli. Alkalmazása a 21. században háttérbe szorult, pedig ideális szer zúzódások gyógyítására, leégett bőr kezelésére, gyulladásgátló, csökkenti az irritációt és a fájdalmat, javítja az emésztést, segít a székrekedésnél. Ha szálka, netán fémszilánk ment a bőrünk alá, segít kilökni az idegen anyagot a szervezetből. Kártevők elleni védekezésre is alkalmas.

Keserü Károly egyenként fixál cérnaszálakat a vászon felületére, amiből négyzetháló jön létre, erre kerülnek rá az akrilpöttyök. Hosszú órákon át bírja cérnával ezt a műveletet. Láthatatlan védőhálót helyez készülő műve alá. Nem matematikai képletet látunk, ám a pontok eloszlása mégis olyan, mint egy függvény, valahol a valószínűség határán vagy épp a kellős közepén. Pontokból állítja elő a síkot. Egyfajta közbeszéd, megegyezés, hogy jelekből értjük meg egymást, Keserünek nem kell vessző, pontos vessző sem, pont a pontokkal nyelvel, és pont ez az izgalmas művészetében, hogy mer pontatlan is lenni, ezáltal válik pontosabbá közlendője, ilyen világban él, ilyen világban élünk, ami nagyon is színes és változatos világ. Ha hasonlítanak is egymásra a képek, nincs két egyforma közöttük. Színes formái a térkitöltés remekművei, mutatják, hogy színben és formában is otthonosan mozog, az arányok és a mélységek egyensúlyára törekszik.

Keserü Károly: Cím nélkül (1509112). XX. század sorozat: Cy Twombly, 2015, 70x60 cm, akril, cérna, vászon

Keserü Károly: Cím nélkül (1509112). XX. század sorozat: Cy Twombly, 2015, 70×60 cm, akril, cérna, vászon

Keserü filozofikusan közelíti meg a látvány természetét, formáját, a gondolati élmény és intenzitás a fontos, amivel a felületet elképzeli, formálja, tágítja. Az üres térnek, helynek is jelentősége lesz, sőt maga az üresség pontnélkülisége az, ami körbehatárolja az el nem képzelhetőt, ami lehet egy álom, egy kísértés, bármi, ami ürességet is kelthet az emberben egy idő után. Pont az idő az, ami történetivé teszi ezeket a képeket, hiszen utal a jelenre, a művész jelenére és idejére, locusára. Ez vagyok, nem más, de lehet, hogy mégsem, csak így látom a világot. Pontnak, pontoknak. Mint egy mondat vagy gondolat végén a hármas pont, végtelenné zárja a jelentést. Pontjaival a látogató értelmezési szabadságát növeli meg, mire is asszociál a pontok és színes világuk láttán. Nem cérnával kell kivarrni, megalkotni, hanem gondolattal.

Hollán Sándor a fák szótárát hozta létre, Keserü szótárában egyetlen jel szerepel, a szavak helyébe a pont lép. Nem tudni, hány pontot használ, megszámlálhatatlanok, mint csillagok az égen. A világ ilyen piciny gesztusokból áll össze, ettől lesz emberi és örök. A pixeleké a világ, a reklámok hatják át mindennapjainkat. A mondat végére általában pontot teszünk. Ahogy életünk végén is ott a pont. Keserünél a pont csupán a kezdet és a folytatás. Csillagászat is ez már, sőt univerzum, létező és csodás végtelen, információ az ismeretlenről. Mindegyik pont egy-egy bit, hírnök, hordoz szót, örömet, bánatot. Jelsorozat, kódolt és kódolatlan, nekünk kell felruházni, megregulázni a pontokat. Új inget gondolok rád, írta a költő. Keserü Károly a pixelek, a pontok költője. A pontok súlyosak, ha légiesnek is hatnak. Tiszta égbolt, a csillagászok öröme, ha messzire látni. Keserü messziről jött, és messzire is lát.

Keserü kiállításának egyik üzenete, hogy töredezettségében létezik a múlt, az idő. A folytonosságuk is hiányos, töredezett. Miként a szikes föld, kirepedezett. Földvarrás, pontvarrás. Keserü-módra. Nomen est omen? A keserűsó pont a keserűség ellen nem hatna? Nézzék meg a kiállítást!

 

Kölüs Lajos:  Körbejárjuk az origót

Nem érzem úgy, hogy Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén lennék, de Keserü képeit látva mégis ünnepi hangulat vesz rajtam erőt. Keserű nem a pointillizmus követője, képviselője, még akkor sem, ha művei pontokból, sőt színesekből állnak. Georges Seurat, a Vasárnap délután… alkotója a vászonra keveretlenül, tisztán, kis pontokban rakta fel a színeket, amelyek fizikai úton, a szem recehártyáján hívatottak egyesülni és az össz-szín, a tónusérték, a forma és a mélység érzetét felkelteni. A pointillizmus a fény és a szín viszonyát optikai törvények szerint elemezte.

Keserü Károly: Cím nélkül (1505152),  2015, 70x60 cm,akril, cérna, vászon

Keserü Károly: Cím nélkül (1505152), 2015, 70×60 cm, akril, cérna, vászon

Hogy Keserü elemez, rekonstruál is, sőt újraépít, újrafelhasznál, tagadhatatlan, hiszen az ausztrál bennszülöttek egy hagyományos pontozó technikáját alkalmazza. Fermat, a nagy matematikus 1629-ben kezdte el rekonstruálni az ógörög matematikus Apollóniosz Plane loci (Síkmértani helyek) című művét, s felismerte, hogy a locusok (adott tulajdonságú pontokból álló halmazok) kezelése koordinátarendszer segítségével könnyebb. Keserü locusaiban a 20. század absztrakt geometrikus törekvéseit, az egyes kultúrák folklór- és rituális díszítéseit fedezhetjük fel.

Ahogy Keserü az egyik vele készült riportban megfogalmazta: ,,Az ausztrál bennszülöttek kultúrájában is visszatérő motívum a pötty és a vonal, amik a rituális táncokhoz felkent fehér testfestésben jelennek meg vagy a fakéreg- és sziklafestményeiken, amik a mitologikus ‘Álomkor’ történeteikből származó narratív jeleneteket és absztrahált tájakat jelenítenek meg. A négyzethálók, pöttyök, körök megtalálhatók a hagyományos kézművességben és a népművészetben a világ minden táján: gondoljunk az amis takarókra, a skót szövetekre, a navahó homokképekre, az ókori görög, római, egyiptomi és az inka vagy azték kultúrákra, a buddhista mandalákra, a hindu és mohamedán mintákra, a bizánci mozaikokra, a zászlókra és a heraldikára, az afrikai és óceániai törzsi művészetekre, és még sokáig lehetne sorolni a példákat.”

Keserü pontokba szedi a világot, akár egy betűszedő, amikor régen kirakta a nyomtatandó szöveget. Vagy emlékezzünk a lyukszalagos számítógépre. A pont is lehet töredezett, szaggatott, hiányos? Egy pont is betöltheti a teret? Keserü négyzethálóra helyezi a pontjait, és ezután lakkréteggel vonja be a vásznat. Fixálja a helyzetet, kimerevíti az időt. A pontok variációit a zene inspirálja. A pontok most kották, mi olvassuk és hallgatjuk is egyszerre a zenét, sőt a látványt.

Keserü Károly: Cím nélkül, 2000, 50x50 cm, akril, cérna, lenvászon

Keserü Károly: Cím nélkül, 2000, 50×50 cm, akril, cérna, lenvászon

Hogy pontosak maradjunk, mi is hallgassunk több zenét. Járjuk körbe az origót, a kezdettől a végtelenig. Akár keserűsóval is meglephetjük magunkat. És biztosan eljön életünkben az a pillanat, amikor ihletett állapotunkban pontokba tudjuk szedni gondolatainkat, sőt érzéseinket is. Keserűsó nélkül, de Keserü Károly locusaira emlékezve.

 

Várfok Galéria

2016. 9. 10. – 2016. 10. 8.

 

 

 

Print Friendly