Ugródeszka? A viennacontemporary 2016-ban

Káplár F. Krisztina

A magyarországi és kelet-közép-európai galériák számára nemzetközi ugródeszkaként aposztrofált bécsi nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár sok mindenen átment az elmúlt években. Az öt évvel ezelőtti tulajdonosváltáson átesve először két új művészeti vezetővel és az új orosz tulajdonosi háttérével újradefiniálta önmagát, aztán nevet is váltott, időpontot is tologatott, majd tavaly óta új helyszínt is kapott. A művészeti irányítás egy ideje egy kézben összpontosul, ez a határozott kéz Christina Steinbrecher-Pfandté, aki szerint a viennacontemporary idénre “kiforrott”: a lehető legjobb helyen, időben és koncepcióval beérett. Mindezt a vásár általános színvonala mellett a nemzetközi gyűjtők idén számottevően megemelkedett jelenléte és persze az eladások is igazolják.

A viennacontemporary azzal, hogy Bécs keleti részére, a Gasometer Citybe, a Budapestről jövő autópálya tőszomszédságába költözött valóban egy karnyújtásnyira került, így azok, akik szeretnék kitapitani a friss kortárs trendeket, könnyűszerrel kiugorhatnak a vásárra. Egy vasárnap délutáni programként is akár, hiszen a galériák számát már korábban maximáltak “a kevesebb több” jeligével a minőségre helyezve a hangsúlyt, és ezzel jelentősen megkönnyíti a befogadást. A 112 nemzetközi galéria zöme osztrák, egy jelentős hányad kelet-közép-európai, továbbá már az új, távol keleti piacok is képviseltetik magukat (Egyesült Arab Emirátusok,  Dél-Korea, Kína és Tajvan), és jelen vannak nemzetközi nagyágyúk is. A vásár különböző szekciókra tagolódik: idén fókuszba Adela Demetja kurátori koncepciója szerint Ex-Jugoszlávia és Albánia művészete került, az albán Tirana Art Lab – Center for Contemporary Art, a horvát Apoteka Space for Contemporary Art, a szlovén Galerija Alkatraz, a macedón Serious Interests Agency és a szerb Šok Zadruga (akik Marina Abramovic, illetve Damien Hirst elleni tiltakozásukról híresültek el) együttműködésével Lumturi Blloshmi, Alketa Ramaj és  Aurora Kalemi személyes-humoros munkáit bemutatva.

Északi irányban is kiterjesztették a vásár spektrumát: a Nordic Highlights szekcióban dán, finn és svéd galériák mutatkoztak be, a három nemzet egyedi szcénáinak bemutatását tűzték zászlajukra. Orosz kortárs művészeti európai utazókiállítás állomása is volt a viennacontemporary: a Sparta Curators Collective feltörekvő és elismert orosz művészeket mutatott be.

Ami a tendenciák kitapintását illeti, nehéz azokat egy vagy akár több vonalra szűkíteni. Jelentős volt a politikai reflexió, nagyon markáns standot hozott a lengyel Propaganda, Paweł Kowalewski European Only című lightboxát, amely az apartheid időszakot idézi, és a délszláv etnikai konfliktus vizuálisan nagyon erős példáit láthattuk, mint Dan Perjovschi, Jimmie Durham  és Juergen Teller munkái Christine Könignél. Ide tartozik még a Knoll Galéria standján Nemes Csaba Central European Orient (2016) című festménysorozata, amelyen mecset formájú épületek láthatók a huszadik század elejéről jórészt az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Az anyaghasználatra vonatkozóan kiemelendők a féminstallációk, amelyből az Abaseh Mirvali kurálta SOLO EXPANDED szekcióban a berini ZAK BRANICKA galéria Marlena Kudlicka lengyel művész acélinstallációit és kinetikus szobrait mutatta be egészen a modernizmus kezdeteiig vezetve vissza minket, de ide tartozik Constantin Luser drótokból készült installációja a Crone Galéria standján. Evelyn Loschy kinetikus munkáit a bécsi Michaela Stock állította ki, bár az eredeti koncepciót, a falnak ütődő s így önmagát fokozatosan megsemmisítő hintát biztonsági okokból nem engedték kiállítani. Kiemelendő még Marina Abramovic Konyha-sorozata a bécsi topgalériás Ursula Krinzinger standján, a dubai Carbon 12 galéria standján Bernhard Buhmann munkája, illetve a vásár egyetlen amerikai galériája, a Postmaster a rendkívül jól installált standján bemutatott miniatűrjei. Szerettük a 40 év alatti osztrák művészek bemutatását célzó ZONE 1 szekcióban szereplő bécsi One Work Galériát, akik nevükhöz híven egy-egy alkotás kiállítására szakosodtak, s így a vásáron is rotáltak a munkák: ottjártunkkor Bert Löschner RAR (rocking armchair relation) installációja volt soron.

A magyar galériák több szekcióban mutatkoztak be. Young azaz a 2011 után alapított galériák között szerepelt a Chimera Project, amely Fridvalszky Márk, Anu Vahtra és Perneczky Géza munkáit képviselte, utóbbi komoly nemzetközi sajtóvisszhangot is kapott. A Trapéz Galéria Klenyánszky Csilla, Lakner László, Puklus Péter, Schmied Andi és Szörényi Beatrix munkáit hozta, Puklust a varsói Raster is bemutatta.

MAG_vc_cropped-kozepes

A Molnár Ani Galéria standja a viennacontemporary 2016 vásáron Benczúr Emese, Ekaterina Shapiro-Obermair és Vincze Ottó munkáival Fotó: Wolfgang Obermair, a Molnár Ani Galéria hozzájárulásával

A Reflections szekció a galeriák kurátori tevékenységére fókuszál. Az acb Galéria egy solo show-t mutatott be Ficzek Ferenc humort nem nélkülöző munkáiból, a Molnár Ani Galéria Vincze Ottó egy emblematikus új munkáját hozta Benczúr Emese és Ekaterina Shapiro-Obermaier művei mellett. Az Estabilished szekcióban az Inda Galéria egy tekintélyt parancsoló méretű standon mutatta be nemzetközi válogatását: Szász Lilla moszkvai fotósorozata, Eperjesi Ági, Kicsiny Balázs, El-Hassan Róza munkái mellett Kamen Styanov, Matthias van Arkel és Angieszka Grodzinska műveit.

Kiemelendő továbbá a ljubljanai P74 galéria standja, ahol egyrészt JOŽE BARŠI Mladen Dolar, Hegelova Fenomenologija Duha 1, pp. 22-23, 2019-2013 koncepcionális munkáját láthattuk, melyet a művész saját maga által olvasott és mások által, azaz könyvtárból kölcsönzött könyvek egyénenként eltérő feldolgozására alapozott. Ugyanezen a standon Tomaž Furlan újrafelhasznált anyagokból készült horizontális kollázsai is izgalmasak voltak. A szintén szlovén SKUC galéria standján  pedig a 2013-as Velencei Biennálén kiállító Jasmina Cibic Nada Act című fotósorozata szerepelt.

Ha valakinek ez nem lett volna teljes körkép, további kitekintést nyerhetett: Bécs városa is számtalan képzőművészeti programmal várta az érdeklődőt. Az ugyanezen a hétvégén megrendezett PARALLEL VIENNA tehette teljesessé a kortársművészeti körutat, ahol Magyarországról a TOBE Gallery és ENA viewing space állított ki. A curated by_vienna egyhónapos programsorozatában magyar ovonatkozású, bécsi Knoll Galériában Sasvári Edit kurálta a Homage – Ideal or Pattern? című tárlatot, ahol Birkás Ákos, Jovánovics György, Kaszás Tamás, Nemes Csaba, Rudas Klára és Murányi Márton Mózes mellett Noah Fischer, Genti Korini és Olivia Mihaltianu munkáit láthattuk.

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:38:39+00:00 október 10, 2016|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!