Nagy Zopán
Egy-egy kiló alma, ezer kiló alma, alma-kiló rejtély, remény-ízű alma: rothadás hatalma. „Sejtés-liter” alma, a mag agya karma, alma-magnak alma. Kikelet csutkája, lerágott Nirvána… Azon alma jajgat, ama alma hallgat… Jaj az alma-magnak!
Ó, ecsetvonás- és idegsejt-kivetülések a mélysötét áramlatban… Transz-zsír és Angyalszív. A Kozmikus sebből kirajzolódó, átszivárgó vérpecsétek bepöttyözik, születés előtti emlék-foltokkal jelölik a jelenlét vásznait…
Lelki rajzolatok és idegsejt-kivetülések a mélysötét áramlatban… Szívdobogás-rezonanciával festett (feslett) fekete madonnák; más lényekkel keveredett ebek; démoni jelenések; transz-figurális formák; biológiai hordozókban lobogó, időnként befelé lángoló, fölsőbb és egyéb energiákat hordozó, gyúlékony szövetek…
Palkó Tibor: Egy kiló alma, 2009, olaj, vászon, 130×190 cm
Palkó Tibor átfogó munkásságának nagy mozaikjából, egy-egy korszakának, sorozatának elemeiből emelünk most ki néhány műalkotást. Mindenféle direkt tendenciát nélkülöző, struktúráktól, merev koncepcióktól mentes válogatást láthatunk itt.
Abraxas befelé kacsint. Kettős minősége zavarba-ejtő.
Sötét entitásokkal küzdő, rejtett fény-áradásokat működtető (varázslat)…
A gnosztikusok az Abraxas-gemmák mintájára a középkorban talizmánokat készítettek, amelyek a legtöbb baj ellen megóvták hordozójukat…
Palkó Tibor: Fáklyás nők. 2005, olaj, vászon, 142×194 cm
Misztikus szöveg-szövetek: letűnt korokba merült térkép-foszlányai…
Éj-feketébe szőtt, gomolygás-foltokba burkolt örömök leányai… –
Kezdődhet(ne) így is a kép / vers, mint tudatalatti cím:
a DNS-erecskékben áramló rezgés-mintákhoz címezve…
Viasz(pecsétek) és lüktető higany-érzületek alatt lappangó tűz!
Érfolyamokból is kiszakadó, más létállapotokba is átözönlő
ön-láva át-áradások, parázsló víz-neműekkel, lírikus vérrel űz-
ött, üzekedő, ám megszállottságukban is jellem-őrző
teremtmények. Igen, Palkó Tibor műalkotásait „idézzük meg” éppen!
A költő megrázkódik. Kihullott (meghasonlott) árnyékának metamorfózisa közben:
a hét baitülosz* ágyéka (ismét) megremeg, s az átfestett kerti látomások
ópiát- és pézsma-illatától, rezonálva, belassítva: transzba esik a táj. Mindezt mások
nem láthatják, csak a festő kislánya, miközben kiságyából szemléli a szeretkezőket…
Majd (ismételten) endorfin-láva csordul az ölekből: megkísértve bizonyos nézőket…
Palkó Tibor: Álom (részlet), é.n., olaj, vászon
Appendix
* Az udvar közepén állt a szent kő: a baitülosz, amely körül a szertartások zajlottak. Tell el-Ubaid templomának alapítási feliratát is sikerült megtalálni, amiből megtudjuk, hogy a templomot az első Uri dinasztia egyik uralkodója: a sumér anyaistennő (Ninhurszag) tiszteletére emeltette…
Baitülosz – a héber bétel – annyit tesz, mint „Isten háza” (Teremtés könyve 28, 17). Ezekben az égből hullott, mennyei tűztől megpörkölt fekete meteorkövekben csillagistenek laknak. Uruk városában, amely Istár istennőnek van szentelve, hét baitülosz, hét csillagisten lakik.
(Luna, Taxor, Angkor, Vikő, Ekő, Helkő, Tikő…)
Palkó Tibor: Országúton, 2006, olaj, vászon, 144×200 cm
Horváth Endre Galéria,
Balassagyarmat,
2018. 3. 2. – 4. 26.
Hagyj üzenetet