Hajótöröttek – Madaras László és Szilágyi Rudolf kiállítása

Nagy T. Katalin

Újra élettel telt meg a gyöngyösi zsinagóga, miután két művész Madaras László és Szilágyi Rudolf összefogtak, hogy művészi víziójukat e káprázatos bazilikális elrendezésű térben mutassák be. A hatalmas méretű installáció deszkáit és köveit s a technikai feltételeket Gyöngyös és Gyöngyössolymos önkormányzatai biztosították, a megépítésben pedig Madaras László tanítványai, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium diákjai működtek közre.

A kifosztott és deszakralizált templomtér, az elmúlt évtizedek megalázó nyomaival együtt, ma is méltóságot és áhítatot áraszt. Madaras László lapjai és Szilágyi Rudolf installációja egyszerre szól múltról és jelenről. Az installáció a tér művészete, a papírra rajzolt grafika általában a falra tapad, most azonban térbe állítódott, lógatott pozíciója által bizonytalanságot és áldozatszerűséget sugall. A lebegés egyfajta köztes létállapot, mint a buddhizmusban a bardo. Szilágyi Rudolf installációjában lebegnek a hófehér lélekruhák, és lebegnek a megemelt lélekvesztők is.

A zsinagógába lépve megtört deszkák sora fogadja a látogatót, melyek egy hajó maradványait rajzolják meg szétterülve a görög kereszt alaprajzú térben. Az íves vonalhoz tapadó fabordák – hajótest vagy halcsontváz maradványai lehetnének – Isten e meggyötört házában. A fabordázat elemei nyílként irányítják figyelmünket a rajzokra, melyek bibliai történeteket jelenítenek meg. Nem illusztrálják Jónás, Káin és Ábel vagy Péter életét, hanem szűkszavúan, drámai eszközökkel megidézik azokat. Ha a zsinagóga eredeti bejárata felől követjük a fabordákat, az ó- és újtestamentumi történetek rajzai egy spirituális zarándoklat állomásainak tűnhetnek, mígnem elérkezünk egy kövekkel telerakott fészekhez. Jónás lakhelye a cet gyomrában? Az otthon utáni vágy allegóriái? Szilágyi Rudolf fészke asszociációk sorát indíthatja el. Amilyen kitartással gyűjtötte és festette Van Gogh korai időszakában a leesett, elhagyott madárfészkeket, olyan mániákusan rakja fészkeit néhány év óta Szilágyi. Mintha minden otthontalannak, minden hajótöröttnek hajlékot szeretne építeni. A kövekkel telehordott fészek felidézi azt a zsidó szokást, hogy a hozzátartozók és barátok virág helyett kis köveket, kavicsokat helyeznek a sírokra, így emlékezve meg a halottaikról. Szilágyi kövei akarva, akaratlan a közel 2000 gyöngyösi holokausztáldozatnak is emléket állítanak. A kavicsok, kövek, sziklatömbök varázslatos részei világunknak, számtalan funkcióval, szereppel és jelentéssel vannak megáldva.

 

A kövek láttán felidéződhetnek bennünk az Európától távol zajló háborúk nyomán lerombolt templomok és házak kövei és romjai. A művészek által megépített motívumok, a víz, a hal, a kereszt, a csónak, a fény, a fehér ruha, valóságos jelképerdőt teremt. Mind az installációban, mind a grafikákon nagy hangsúlyt kap a teremtő fény valóságos és szakrális értelemben egyaránt. A fény, mely minden templomépítő legfőbb társa, a képzőművészetben is kiemelt fontossággal bír. Különösen így van ez Madaras László grafikáin, ahol a világos és a sötét részek a kompozíció meghatározó elemei, egymást feltételezik és egészítik ki. Madaras grafikáinak visszatérő szereplői közül Jónást és Pétert emelném ki. Mindketten kiválasztottak, és mindketten tele vannak esendő emberi hibákkal. Jónás engedetlensége majdnem tragédiát eredményez, Péter hűtlensége pedig áruláshoz vezet.

Grafika és installáció, ótestamentum és újtestamentum, kortárs művészet és tradíció, művészi felelősség és korunk humanitárius katasztrófái, mind-mind párbeszédbe elegyednek egymással e kiállításban. A műegyüttesek számos kérdést vetnek fel, számos történelmi és kulturális szereplőt idéznek meg, de mind közül Jónás alakja kapja a legnagyobb hangsúlyt. Jónás története talán azért olyan népszerű, mert annyira emberi, ráadásul olykor humoros és persze örök érvényű, nem véletlen énekelte meg Babits is. Jónás neve héberül galambot jelent, az Ótestamentumban pedig a galamb a jó hír vivője, az Újtestamentumban a Szentlélek szimbóluma. Noé bárkájához a visszatérő galamb csőrében olajág van, ez jelenti a jó hírt; az özönvíz végét. Jónást Isten kiválasztotta, de kezdetben úgy tűnik alkalmatlan a feladatra. Elmenekül Isten parancsa elől, hajóra száll, de büntetésül hatalmas vihar kerekedik, és Jónás ekkor feláldozza magát, hogy a hajósok – bár hitetlenek – ne vesszenek oda, majd egy nagy hal elnyeli. A hal gyomrában Jónás három napot tölt, ezért is válik a keresztény tanítás szerint Jézus előképévé. A két élettörténet párhuzamba állítása már a legrégebbi keresztény ábrázolásokon is megjelent, nevezetesen az ókeresztény katakombákban. Mindketten három napig voltak a halál sötét markában, Jónás a cet gyomrában, Jézus a sírban. Jónás engedetlen volt, s háromnapos halála volt a büntetés, de végül megmenekült. Jézus engedelmes volt, mások bűneiért kellett meghalnia, de feltámadt. Az ókeresztény ábrázolásokon azért is találkozunk Jónás alakjával, mert őt Máté evangéliuma név szerint is megemlíti.

Jónást és Jézust egy érdekes adat is összeköti; mindketten Galileából származnak – pedig Galileában hitetlenek, pogányok laktak. Amikor Nikodémus Jézus védelmére kell, a farizeusok éppen a származási hely okán jelentik ki, hogy próféta nem jöhet Galileából. Egyes bibliamagyarázat szerint Jónás éppen azért menti meg a hitetlen hajósokat, mert apja is a hitetlenek közül való galileai volt. És ezzel nincs vége Jónás különleges mivoltának, ugyanis ő az egyetlen a 12 kispróféta közül, akit a Korán is név szerint említ és tisztel.

Ha ennek fényében tekintünk Szilágyi óriási hal vagy hajó alakú csontvázára, lebegő csónakjaira és az égi szférákba emelkedő, a halál által megtisztult, hófehérbe öltözött lelkekre, Madaras önmagával és Istennel küzdő, gyötrődő Jónás-figuráira, akkor a műegyüttes valamiféle ökumenikus egyetértést és megbékélést közvetít számunkra. A kiállítás címe – Hajótöröttek – épp annyira érzéki és konkrét, mint amennyire jelképes és elvont. Mindannyian hajótöröttek vagyunk, ideig-óráig itt evezünk a földi vizeken, olykor kikötőbe érünk, olykor elnyel minket a nagy víz vagy a nagy hal, olykor mindezt átélhetjük a művészet által.

 

Zsinagóga, Gyöngyös

2018. április 5–28.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
2018-04-26T11:42:08+00:00 április 24, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!