ÉrTEM Művésztelep és Szimpózium

Bubla Éva Péter Szabina

 

Az ÉrTEM művésztelep és szimpózium egy ökológiai problémák iránt elkötelezett szektorközi kezdeményezés. A név szójáték, kétértelműsége az ember környezeti felelősségének megértésére és végső soron annak felismerésére utal, hogy ez saját fennmaradásunk záloga. Bubla Éva, a program megalkotója és szervezője társadalmi és ökológiai problémák iránt elkötelezett közösségépítő művészeti kezdeményezéseken munkálkodik. Alkotásai és workshopjai keretében fenntarthatósági problémákra keresnek megoldást DIY- („csináld magad”) vagy DIWO- („csináld mással”) eszközökkel. Ezt a filozófiát kívánja megjeleníteni az ÉrTEM programjában is.

 

ÉrTEM művésztelep és szimpózium
Fotó: Rusznák Gábor

A 2018. július 23-án első alkalommal megrendezésre kerülő projektnek a gömörszőlősi Ökológiai Intézet Alapítvány adott otthont, amely 1993 óta aktívan munkálkodik azon, hogy „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű programjuk modellé váljon a reménytelen helyzetbe került aprófalvak számára, és elősegítse a fenntartható fejlődés elméletének átültetetését a gyakorlatba. Oktatóközpontja, biokertje és gyümölcsöse számos fenntartható megoldás lehetőségét kínálja az érdeklődők számára, amellyel Gyulai Iván ökológus ismertette meg a résztvevőket.

A művésztelepen készült alkotások jellegükben és a médiumok tekintetében igen sokszínűnek mutatkoztak, e változatosság esszenciáját pedig az ökológiai és közösségi tényezők több szemszögből való kutatása nyújtotta. Olyan helyspecifikus művek születtek, amelyek egyrészről a program ökológiai lábnyomának minimalizálására, másrészről pedig a helyi közösségek megszólítására és bevonására is kísérletet tettek.

 

Nina van Hartskamp: Surrender
Fotó: Nina van Hartskamp-k

Nina van Hartskamp közösségi művészeti projektjében (Surrender) rozsdás tárgyakat gyűjtött a falu lakosaitól, amelyeket később textilfestéshez használt fel: azok lenyomatai egy fehér vászonra kerültek, ami – a település jelenére és múltjára is utalva – a falu zászlajaként került a közeli dombtetőre. Sárréti Gergely Ülőmedencéje vagy Szabó Réka Meditációs kuckója szintén megmozgatta a helyieket az alkotások funkcionalitása révén. Elena Redelli növényekből és újrahasznosított papírból készített efemerál installációját (Gránátalma) a gömöri hagyományok ihlették: egy helyi csűrben egy csomós hímzés által inspirált motívumot tett aktuálissá.

 

Sárréti Gergely: Sitting Pool
Fotó: Bubla Éva

Zahra Jafarpourt (Rah Residency) Evők című munkáját a falu egy almafája ihlette meg. Éhes, tátogó emberi és állati szájakat ábrázoló képei a fa élő és élettelen részeivel fuzionáltak: míg az emberi száj a zöldellő friss részhez, addig az állati az elhalt ágakhoz kapcsolódott, utalva ezzel az ember által kialakított hierarchiára az étkezés-gazdálkodás tekintetében ugyanúgy, mint az élet bármely más területén.

 

Elena Redaelli: Gránátalma
Fotó: Bubla Éva

Voltak résztvevők, akiket kifejezetten az ökológiai tényezők motiváltak az alkotásban. Freund Éva és Varga Dóra a gyomok szerepét kutatta: a permakultúrás gazdálkodás rávilágít arra, hogy a gyomok szükségesek a természetes ökoszisztéma működésében, ezért nem célravezető mindenáron irtani őket. Az alkotók ezt a gondolatiságot jelenítették meg Gyomkultúra című installációjukban, amelyben a gyomokat a szükséges helyekről eltávolították, majd gyökerüket megfestették és fejjel lefele elültették, egy rendhagyó „virágos rétet” teremtve. Michal Mitro loTompa címet viselő munkájában napelemeket és az időjárási tényezőket érzékelő szenzorokat használt, melyek segítségével az időjárás függvényében folytonosan változó elemeket a falu neves költője, Tompa Mihály verssoraival tudósította.

 

Freund Éva – Varga Dóra: Gyomtalanítás
Fotó: Bubla Éva

A tábor eredményei az ökológiai és társadalmi problémák iránt elkötelezett művészetek és tudományok tematikája köré épülő szimpóziumon kerültek bemutatásra a budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiójában. A résztvevők további szakemberekkel – Czeglédy Nina, Gosztola Kitti, Lazányi Orsolya és Vincent Liegey (Cargonomia), Nagy Károly András, Süveges Rita – olyan kérdéseket vizsgáltak, mint az ember hatása a környezetére jelen korunkban, fenntarthatóság az elméletben és a gyakorlatban, a művészet, a tudomány és az aktivizmus szerepe, a szektorközi együttműködések jelentősége, a közösségépítés eszközei, módszertana és hatása.

 

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email
2018-09-14T11:17:03+00:00 szeptember 14, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!