Cím nélkül
Ázbej Kristóf kiállítása

Kallós Judit

 

Ázbej Kristóf képző- és projekttervező művész, aki körülbelül nyolc éve a fúziófestészet körébe tartozó művek sorát alkotja. A fúziós művészet programjának alapgondolatait 2011-ben a The Winning Strategy (A győzelmi stratégia) címmel angol nyelven megírt kiáltványában rögzítette. A fuzionista megközelítést felfoghatjuk egyfajta látásmódként, művészeti elvként, alkotói módszerként vagy stílusként is, de a művész leginkább egy új plasztikai nyelv megteremtésére tett/tesz kísérletet. Sokan összefoglalták már a módszer lényegét, de biztosan akadnak még olyanok, akik nem hallottak róla. Ázbej digitális eszközökkel olyan műveket hoz létre, amelyek kizárólag festészettörténeti idézetekből épülnek fel. Letűnt korok és kortárs alkotók ismert és kevésbé ismert műveiből vett kész anyagmintákkal dolgozik. A “kisajátított” alkotások motívumait, figuráit, ecsetvonásait, színeit vegyíti, hogy azután ezek fúziójából egy teljesen újszerű festészeti valóság születhessen. Lényegében egyfajta szintézist hoz létre a különböző elemek és részletek új egységbe foglalásával.

Vizsgálódásának középpontjában a festészet áll, mint téma. Mindig izgalmas kérdés, hogy a festészet hogyan tud megújulni, hová tud „fejlődni”. A modern digitális eljárások alkalmazása, az ún. digitális festészet jelenthet egy alternatívát, ahol a festmények digitalizált részletei képezik a festő palettáját. Technikailag úgy születnek a képek, hogy a digitális úton létrehozott alkotásokból, vászonra vagy speciális művészpapírra, zárt sorozatú, egyedi számozású, kiadói tanúsítvánnyal ellátott művésznyomatok, ún. giclée-nyomatok készülnek.

 

Ázbej Kristóf: Creation 1, 123x200cm

Fontos előzmény, hogy Ázbej Kristóf 1981-ben családjával a Párizs környéki Bagneux-be költözött, ahol 1984-ben létrehozta a műteremként is működő Musée X-Point-Zéro lakásgalériát, melynek falaira 1982 és 1996 között egy egybefüggő időkapszula típusú óriáskollázst készített. 2014-ben a bagneux-i kollázs hazakerült Magyarországra, majd restaurálása után a lakásgaléria 1:1 arányban felépített mását a Műcsarnokban mutatták be 2016-ban. A bagneux-i körkép Az emberi kaland nagytérképe című mű és projekt első elkészült egysége. Az enciklopédikus jellegű kollázsfal-ornamentum az emberiség kultúrtörténetének lenyomata. A múlt művészeti értékeihez, a hagyományokhoz való visszanyúlás és azok mélységes tisztelete mutatkozik meg ezekben az alkotásokban, az óriáskollázs projektben, valamint a most kiállított művekben is.

Ázbej Kristóf: Három grácia 2

A képeket megfigyelve egyfajta virtuális utazáson vehetünk részt térben és időben, ugyanis különböző korok, kultúrák és stílusok keverednek egy-egy művön belül vagy egy – Sturcz János kifejezésével élve – „műveltségi” vagy szellemi vetélkedőn, ahol próbára tehetjük lexikális és művészettörténeti tudásunkat, felfedezhetjük, hogy mely híres alkotások részletei képeznek egy új képi valóságot. A játékos, kísérletező felhang mellett olyan gondolatot is felvet a művész, amelyet Pataki Gábor művészettörténész fogalmazott meg: „Minden motívumot saját helyi értékén kezel: az Arnolfini-kép gazdátlan fapapucsa, Warhol paradicsomos konzervdoboza nem vicces, relativizáló körítésként került a Rembrandt- vagy Greco-átírások mellé. Jóval inkább a világ (s benne a művészet) gazdagságáról, átjárhatóságáról, civilizatorikus potenciáljáról van szó. A kultúráról, annak világképteremtő lehetőségeiről.”

Ázbej hagyományőrző és újító művész is egyben, akinek kiindulópontja a művészettörténeti kánon, nem alkalmaz új stílusjegyeket, hanem az eddigi ismeretek újraértelmezésével, felhasználásával épít egy absztrakt világot, de előfordul, hogy a régi kontextusokra játszik rá, egységesíti a művészi élményt. Eleinte portrékon alkalmazta az új formanyelvet, de az egész alakos ábrázolások, a tájképsorozatok, valamint a kétalakos kompozíciók (férfi-nő kettőse, anya gyermekével) is érdeklődésének középpontjába kerültek. Az anya gyermekkel ábrázolások felidézik, amit a klasszikus ikonográfiai megjelenítés is: a család, a szeretet, oltalom és kötődés fontosságát, de Kristóf „ecsetje” által izgalmas formai megoldásokkal, sokszor groteszk, szürreális motívumpárosításokkal is találkozhatunk, amelyek nem nélkülözik a humort sem. Ezekkel a művekkel egyben meg is újította a témát, bizonyítva, hogy a múlt értékeinek jelen világunkban is helye van.

A művész számára maga az alkotói folyamat, a képépítés vagy az absztrakció valóban egy játék, kísérletezés, amelynek célja sokszor nem mély, mögöttes gondolatok kifejezése. Inkább a meglévő ismeretek újrafelhasználása motiválja, a motívumok izgalmas párosítási lehetőségeinek kiaknázása. Adott egy festészettörténeti idézetekből álló paletta, valamint egy invenció, amely az elmélyült munka, képépítés során alakul, formálódik, mígnem eléri azt a pontot, amikor létrejön a kép új, egyedi, sajátos hangulata. Ezekkel az alkotásokkal a művész minket, nézőket is kalandra hív, hogy vegyünk részt a játékban, tegyünk eleget a felhívásnak, és fedezzük fel Ázbej Kristóf képeinek ismerős, mégis sajátos világát.

 

Galéria 12

  1. január 14. – február 2.

 

Print Friendly, PDF & Email
2019-01-30T12:41:57+00:00 január 29, 2019|ONLINE|1 Comment

One Comment

  1. Hungarian Wildpig 2019-01-30 at 18:39 - Reply

    Mink ott voltunk az erdei Malac barataimmal. Ingyer mentünk be, es ingyer is jöttünk kifele. Sokat almelkodtunk a sok szines kep lattan.
    Az egyik kismalac baratom, a Csikoska, azt mondta, hogy ö is festegetni fog ezetul a pemzlijevel. A masik baratom, a Szöröske, elismert müvesz. Most volt kiallitasa a Tate-ben. A bevetelt sörre valtottuk egy közeli pub-ban.
    Aki bir menjel el, a Kalef is közel van. lehet lagost zebelni.

Szólj hozzá!