Jelentéktelen részletek
Kőszeghy Flóra festményei

Márton Zsófia

Gondolatok a barcelonai Valid World Hallban rendezett Non-Continuum című kiállításhoz

Apróságok, érdektelennek tűnő semmiségek engednek következtetni egy nagyobb történésre Peter Greenaway angol filmrendező A rajzoló szerződése című filmjében. A művész, Mr. Neville egy angol birtok megörökítésére szerződik – egyéb szolgáltatások mellett – az úrnővel. A rajzokhoz mindennek a helyét kijelölő szigorú kompozíciós rendet foglaltat írásba, amelytől való későbbi eltérés felhívja a film nézőjének figyelmét a képkereten túli világ szokatlan eseményeire. Egy oda nem illő, házfalnak támasztott létra  és további, váratlanul megjelenő érdektelen részlet Mr. Neville perspektíva-szerkesztő rajzkerete előtt egy gyilkosságra derítenek fényt. Peter Greenaway összes alkotása a vizuális látvány, a leképzés és a képi elbeszélésmód fontossága mellett tett rendezői állásfoglalás, s ennek az ars poeticának Mr. Neville rajzkerete a szimbóluma a filmben. A keretelés és a képkivágat azonos gondolatai hatják át Kőszeghy Flóra építész, festő művészeti programját is. Képei nem annyira önmagukról, mint az általuk keretbe foglalt valóságon túlmutató egészről szólnak. Mondanivalójuk a nézői képzeletet veszik igénybe oly módon, amiképp az Greenaway filmjében is történik. A kereten túlra kell koncentrálni ahhoz, hogy megértsük, mi van a festményen.

Kőszeghy Flóra: Putto VII., 2019, 150×150 cm

Kőszeghy Flóra: Soundomatic II, 2017, 135×200 cm

A gyakorló építészként korábban a Zoboki-Demeter és Társai- és a Kis Péter-építészirodák, legutóbb pedig a Tiba Stúdió számára dolgozó, illetve a frissen átadott budapesti Telekom-székház egyik tervezőjeként jegyzett, a homlokzat aranybetéteinek koncepciójáért közvetlenül felelős Kőszeghy, az épületek kompozíciós előtanulmányai részeként tekint a festészetre, amely egyfajta kreatív szabadságot, kontrollálatlan tömegformálást tesz lehetővé a számára. (Noha az építészetben adottak a manuális és immár a digitális tértervezési metódusok, nem ritka, hogy építészek vásznon végezzenek formakísérleteket, Le Courbusier és Zaha Hadid is kiváló absztrakt festők voltak.)
Kőszeghy Flóra festményein a keret úgy működik, mint a fotográfus vagy a filmrendező esetében. Rázoomol a kiválasztott témára, és olyan pozíciót vesz fel a kép megkomponálásához, amelyet csak szabadon mozó kézi kamera birtokosa tehet meg. Ennek eredménye egy spontán, véletlenszerű képkivágat által létrehozott sajátos kompozíciós rend, amelyben a formák a felismerhetetlenség határáig nagyítottak. A közelítés miatt az eredeti látvány teljesen elszemélytelenített tömeg- és vonalrendszerré absztrahálódik. Ez az új, amorf struktúra szétterpeszkedik a vásznon, arra ingerelve a kép nézőjét, hogy értse meg, amit lát. A beazonosításhoz a nézőnek látószöget kell cserélnie fejben, és a festményen premier plánban mutatott lényegtelen részletről a vászon határain túlra mutató, totál plánra kell váltania.  A képzőművészként ez idáig a debreceni Nagyerdei Víztoronyban, Budapesten a Fugában, a P28 galériában és az Örkény István Könyvesbolt kiállítóterében bemutatkozó építész márciusban Barcelonában, a Magyar Napok keretében állította ki a munkáit.
A kiállítás a katalán főváros egyik legfontosabb galériájának, a Valid Photo Gallerynek a társintézményében, a Valid World Hallban került megrendezésre. A Non-Continuum cím az elvágólagosságra, a folytatólagosság megszűntére utal, habár Kőszeghy Flóra festményei éppen a folytatás kényszerét váltják ki a nézőben, ahogyan azt sorozatai – a Putto I–VII. (2016–2019) vagy a mechanikus szerkezeteket sejtető Soundomatic I–II. (2017) vagy a Clockworking (2017), illetve a legújabb, tájképi kísérletek egyike, a Halved (2018) – esetében látjuk.

Kőszeghy Flóra: Halved, 2018, 110×200 cm

A fotografikus képkivágás, a síkbeli kompozíciós módszerek építészeti térlehatárolási és felületképzési metódussá történő formanyelvi transzformációja Kőszeghy Flóra építészeti munkásságában is megjelenik, és valószínűleg a festészeti úton kitapasztalt megoldások a jövőben épületek tervein vagy installációs maketteken köszönnek vissza. A nemrégiben átadott Telekom-székház homlokzatán e szándék legalábbis egyértelműen tetten érhető. A tizenötezer négyzetméter felületű sima üveg homlokzatba síkszerűen kivágott térszegmensek illeszkednek, amelyek tértöréses, dinamikus formában utalnak az azt körülölelő felszínre. A Telekom-székház épületének nézője – amely birtokos jelző önmagában megéri a figyelmet, hiszen a kortárs épületek a XX. század végén műtárgyakká, turisztikai attrakcióvá váltak, ami által az alkotó és a befogadó közti interakció létrejötte alapvető tervezői szempontnak számít –, ugyanazzal a feladattal szembesül, amely elé Kőszeghy Flóra festményei állítják, ha leküzdi az óriási léptékekből adódó kihívást. A részletben rejlő nagy egész megtalálását, a dolgok összefüggésrendszerének és jelentőségének teljesebb megértését.

A Telekom-székház homlokzatának részlete
Fotó: Kőszeghy Flóra

A Telekom-székház felelős építésztervezői: Tiba János, Honti Viktória, Kőszeghy Flóra, Matúz Melinda (koncepció), Király Zoltán, Beczner Balázs, Honti Viktória, Niczki Tamás DLA (kiviteli terv). Forrás: www.tiba-studio.com

 

  1. március 19.

 

Print Friendly, PDF & Email
2019-03-21T19:50:10+00:00 március 20, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!