Egy következetes pálya képei
Litkey György kiállítása

Sinkó István

Vannak elveszett, vannak felbukkanó és vannak töredékeiben is konzekvens életművek. Az utóbbi jelzők Litkey György művészetére is jellemzőek. Sőt, szinte mindhárom állítást vonatkoztathatjuk a Litkey oeuvre-re. A 68 éves korában, 1975-ben elhunyt festő, művésztanár munkássága, ha feledésben nem is, de eltűnőben volt, míg a család és az általuk működtetett alapítvány újra felszínre nem emelte a munkássága darabjait.

Litkey György: A vak zongorista 1971–72 között, olaj, farost, 125×163 cm
Fotó: Keppel Ákos

Litkey a harmincas években a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után (ahol Rudnay-tanítványként tanult) bekapcsolódott az akkor már avantgárdnak számító Magyar Képírók Társaságának munkásságába. Erőteljes, Vaszaryt és Egryt idéző, ecsetrajzszerű festményeivel, olaj- és akvarellmunkáival korán feltűnést keltett. Festői világára hatott a Római Iskola Paizs Goebel fémjelezte iránya is. Érdeklődése egyre inkább a kortárs tendenciák, a L’école de Paris organikus, absztrakt-szürrealista formavilága felé fordult. Ezt Belgiumban és az Egyesült Államokban eltöltött éveiben karakteres alkotói világgá szélesítette. Mindeközben idehaza belevetette magát a művészeti oktatásba, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója volt egy évig, rajztanárként Kapuváron, Ócsán és Budapesten dolgozott. A Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapítója, majd vezetője is lett. Festészetének tematikája szinte a világ teljessége. Izgatják a falusi élet, a természet jelenségei, de érdeklődéssel fordul a nagyipari tájak, gyárak, üzemek számára szinte a természethez hasonlíthatóan organikussá emelhető világa felé is.

Litkey György: Elmegy a gőzös, 1972, vegyes technika, farost, 122×137cm
Fotó: Keppel Ákos

Élénk színhasználata a kompozícióit betöltő, indázó, színes vonalkontúrok, apró, emblematikus jelformák és a szerteágazó struktúrák  jeles kortársa, Lossonczy Tamás festészetére is rímelnek valamelyest. Litkey azonban mindig megmarad a konkrét tárgyi elemeknél, átírásai a realitás talajáról ellépve is megőrzik a hiteles kép visszfényét. Szívesen hajol le egy növényi vagy állatmotívum megszemlélésére a földközelbe, majd a Csillagok között kutatja az Univerzum látványösszefüggéseit. Mikro- és makrokozmikus világok ábrázolója, felfedezője.

Litkey György: Te csodálatos Balaton!, 1972, olaj, farost, 122×137 cm
Fotó: Keppel Ákos

A csepeli kiállítás 19 munkája átfogja a töredékbe maradt életmű gazdag tematikáját a korábbi művektől a halála előtt született, nagy méretű olaj-faros alkotásokig. Élő, eleven kiállítás várja a látogatókat a Mansfeld Galériában egy a magyar művészeti világba jól beágyazódott életpálya izgalmas darabjaiból válogatva.

 

Mansfeld Galéria, Csepel

2019. szeptember 10. – október 11.

Print Friendly, PDF & Email
2019-09-23T15:55:42+00:00 szeptember 23, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!