Öt hét kortárs művészet (2020. április 24. – május 31.)

 

Két hónap múlva startol az OFF-Biennále Budapest harmadik kiadása, amely öt hét alatt 12, kifejezetten erre az alkalomra megvalósuló projekten keresztül járja körbe a LEVEGŐT! hívószó különféle művészeti olvasatait.

Belégzés! Kilégzés! A légzés alapvető élettani folyamat, amely akaratunktól függetlenül működik, de szándékosan is irányítható. Nagy levegőt veszünk, ha mondani akarunk valamit, vagy ha nekigyürkőzünk egy nehéz feladatnak. A „friss levegő” ugyanakkor a szabadság jelképe is: átvitt értelemben utalhat helyre vagy helyzetre is, amelyben szabadon lehet lélegezni. És az emberi (ipari) tevékenységek okozta klímakatasztrófa miatt szó szerint is vigyáznunk kell, hogy legyen friss levegőnk.

Az OFF-Biennále Budapest idei kiadása Levegőt! címmel József Attila azonos című, 1935-ben írott versét jelöli meg kiindulópontnak. A vers 21. századi olvasatában egyszerre utal a közelgő klímakatasztrófára és az alapvető szabadságjogokra. Mit tehet a kortárs művészet, amikor tudományos tények helyett összeesküvés-elméletek, történelem helyett mítoszok hatják át a közbeszédet, és a kreativitás maga is a politika és a tőke játékszerévé vált? A bemutatott projektek nem csupán rámutatnak a problémákra, hanem a kritikán túlmutatóan hol utópisztikus, hol játékos, hol nagyon is kézzelfogható javaslatokkal élnek.

2015 és 2017 után idén harmadik ízben valósul meg az OFF-Biennále ezúttal kevesebb, ugyanakkor komplexebb projektre koncentrálva, melyeket az OFF közösen szervez és hoz létre a projektek kezdeményezőivel – mondta el Erős Nikolett kurátor a biennálé beharangozó sajtótájékoztatóján. Az OFF kurátori csapata minden kérdésben szorosan együttműködik a művészekkel, főként a nemzetközi programokon, és segíti a projektek hazai és nemzetközi láthatóságát. Úgy vélik, a kurátorok szakmai tudása és tapasztalata akkor hasznosulhat a leghatékonyabban, ha a munka minden fázisában asszisztálnak, és producerként segítik a projektek létrejöttét. Az OFF főként önszerveződő, hosszútávú, több művészeti ágon vagy kulturális területen átívelő projekteknek biztosít platformot. Idén nemzetközi sztárokat is várnak Budapestre, és a szervezőknek bevallott célja, hogy előbb-utóbb a Közép-Kelet Európai régióban is terjeszkedjenek.

Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennále igazgatója a sajtóbeszélgetésen felidézte a kezdeteket, amikor az OFF 2015-ös indulásakor az Athéni Biennálé vezetője arra figyelmeztette, hogy egy ilyen rendezvény csak az ötödik kiadás után érik be. Somogyi szerint most érkeztek el a félútra, amikor sok minden már letisztult, megtalálták a megfelelő formát, de még bennük van a kísérletező kedv. A legfontosabb cél nem változott: a magyar független szcéna megerősítése és párbeszédek elindítása. És nem változott az sem, hogy az OFF-Biennále kivált az intézményi keretekből – szellemileg és anyagilag is –, azaz nem pályáznak állami forrásokra, magántámogatóktól és nemzetközi alapítványoktól gyűjtik össze a költségvetésük 70 millió forintját. Ez a strukturális függetlenség teszi őket érdekessé a nemzetközi színtéren is.

A tavalyi évben számos konferenciára hívták meg őket, hogy meséljenek az ellenállás mögött kirajzolódó pozitív történetről. A globális art world rendszere legitimációs válságban van, mert a progresszív, emancipatórikus jelszavak mögött nagyon gyakran teljesen eltérő gyakorlat és korántsem elfogadható érdekrendszer húzódik meg a nagy biennálék hátterében, többségük a fennálló rendet szolgálja. Megnőtt az érdeklődés a civil, alternatív kezdeményezések iránt, amelyek sorába a budapesti OFF-Biennále is besorolható, s amely a világszerte megrendezett képzőművészeti biennálék mainstream formáinak kritikáját is adja: erős intézményi vagy vállalati fenntartó nélkül, egy kis közösség szervezésében jön létre; nemzetközi sztárok és trendek “bereptetése” helyett elsősorban a helyi színtér problémáira keres megoldásokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy az OFF lokális ügy maradna, és nemcsak azért mert külföldi művészeket is bemutat.

A 2020-as OFF-Biennále 12 témája új nézőpontból jár körbe olyan ismert problémákat, amelyek a mába ágyazottak és a jövőbe mutatnak. Ilyenek a klímaválság ügyei, amelyre az egyéni cselekvés szintjén megfogalmazott válaszokat adó projekteket mutatnak be, eltávolodva a politika és a gazdaság megoldásaitól. Az étkezés jövőjéről gondolkodó Menü Imaginaire, melynek keretében képzőművészek, ételdesignerek, filozófusok és kutatók az élelmiszerrendszerek kérdéseivel foglalkoznak. Más projektek a történelmi zsákutcákkal foglalkoznak, például a szegregátumokban élő emberek életével, akik nem férnek hozzá a közös forrásokhoz. A tudományos megfigyeléseiről és lenyűgöző installációiról ismert Tomas Saraceno egy felfújható, lebegő szoborral jön Budapestre, amely fosszilis energiák nélkül, pusztán a nap és a szél energiáját használva emelkedik a magasba. Az Aerocene akciók, a szobor reptetése az OFF-Biennále leglátványosabb eseményének ígérkezik. Saracenót egyébként jelenleg a világ legbefolyásosabb művészei közt tartják számon. Kapcsolódó programként a művésszel Barabási Albert-László hálózatkutató fog beszélgetni.

A projektek résztvevői közösséget teremtenek, és a szervezők mindenképp szeretnék őket közérthetővé tenni minden korosztálynak. A kiállításokat családi programok fogják kísérni, és hat podcastadást is készítenek, melyekben mind a 12 projektet egy kötetlen beszélgetés keretében mutatják be.

 

Jankó Judit

Print Friendly, PDF & Email