About Rudolf Anica

This author has not yet filled in any details.
So far Rudolf Anica has created 687 blog entries.

Maszkok
Jankilevszkij élete és grafikai lapjai

2019-11-12T18:48:37+00:00 november 12, 2019|Ez nem kunszt|

Steiner Judit Ida
Nem véletlen, hogy Jankilevszkij rézkarcsorozatot szentelt a maszkoknak. A legkülönfélébb típusú és arckifejezésű álarcokat látjuk. Grafikai lapunkon például a jobb oldali álarc félelmetes benyomást kelt, mégsem tűnik rosszindulatúnak. Szinte mosolyog. Kissé előretolt alsó ajka elgondolkodóvá teszi. Arcába benyomott orra különös rajzolatot képez. Dús, kócos hajat és nagy szakállt látunk. A haj, a férfiaknál a szakáll is, a zsidóság körében értékes testi dísznek számított már az ókorban is.

Fedő és fedett
Matzon Ákos kiállítása

2019-11-11T09:49:46+00:00 november 11, 2019|ONLINE|

Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A művészettörténetben a tér és a mélység síkbeli ábrázolását gyakran építészeti gyakorlattal is rendelkező alkotók változtatták meg elemeiben. Brunelleschi és Alberti hozták létre azokat a konvenciókat, melyeket évszázadokig megkérdőjelezhetetlennek hittek. A művész dolga a konvenciók megkérdőjelezése. A térérzékelésünk különböző jellegű és különböző erősségű. A művész tehetsége, hogy az általa érzékelt teret, az ő látásán keresztül látottakat számunkra is láthatóvá teszi. Míg az építész elsősorban mindig térben gondolkozik, a festőnek mindig számolnia kell a síkfelülettel. Matzon Ákos építész térérzékelésével láttatja velünk az általa megkérdőjelezett konvenciókat.

Fogyasztás és kommunikáció
Hans Peter Bauer kiállítása

2019-11-11T09:16:41+00:00 november 8, 2019|ONLINE|

Kozák Csaba
Valószínűsíthető, hogy az emberi beszéd első dadogó szótagjai az afrikai kontinensen 1.800.000 évvel ezelőtt megjelent Homo Erectus (a „felegyenesedett ember”) szájából hangzottak el. Az viszont bizonyos, hogy a kiállítás címében jelzett fogyasztás és kommunikáció az idők kezdete óta párban járt, hiszen egy őskori törzs, horda tagjai csakis úgy vadászhatták le a napi betevőt, ha a vadászat előtt/közben folyamatosan kommunikáltak egymással, mivel csakis a csapatmunka eredménye lehetett, hogy felhajtsanak, becserkésszenek és leöljenek például egy mamutot.

Magyar könyvillusztráció volt, van és lesz
I. Billufeszt

2019-11-13T12:12:24+00:00 november 7, 2019|ONLINE|

Margittai Zsuzsa
Az első Budapesti Illusztrációs Fesztivál és a hozzá kapcsolódó kiállítás nyitánya egy mára talán már sokaknak feledésbe merült kerekasztal-beszélgetés volt, amit Révész Emese művészettörténész hívott életre 2018 tavaszán a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szakmai figyelem oka annak a hiátusnak a felismerése volt, amelyet a kortárs illusztrációnak, egyáltalán az illusztrációnak mint műfajnak kissé mostoha, „megtűrt” szerepe okozott. A másfél évvel ezelőtti (művészek, művészettörténészek, oktatók, kiadók részvételével lezajlott) szakmai vita eredménye akkor még függőben hagyta egy illusztrációs biennálé létjogosultságát. Ez a feltételes mód mára eltűnni látszik a kiállítás és a fesztivál nagy sikerét és az azt övező szakmai és közönségfigyelmet látva.

Gilgames
Vásárhelyi Antal kiállítása

2019-11-06T11:30:46+00:00 november 6, 2019|ONLINE|

Kozák Csaba
Vásárhelyi Gilgames-sorozata az agyagtáblákra vésett verbális mű vizuális parafrázisa, sajátos értelmezése. Művein feltűnik Etana, aki egy ősi király volt Kish városában, ám gyermeke nem lehetett. Egy napon megmentett egy éhező sast, aki hálából felvitte a mennybe, hogy ott ráleljen az élet füvére. Így születhetett meg fia, Balih. A művész grafikai lapjain ott van Istár, aki alámerült az alvilágba, ám arra is képes volt, hogy visszatérjen onnan.

Találkozás a pozícióval
Csató Máté kiállítása

2019-11-05T12:19:49+00:00 november 5, 2019|ONLINE|

Boros Lili
A helyspecifikus installáció a Sesztina Galéria – egykor vaskereskedésként szolgáló – nyitott fedélszékes, sátortetős terében megkettőzött formaként jelenik meg: az egyik valós, a másik már földi lététől elszakadó, levitáló váz. S ezek után következik mindaz, ami – az alkotó személyes életeseményeiből és -tapasztalataiból táplálkozva – az építéshez, hajlékhoz, otthonhoz és egyáltalán a homo faber létezéséhez kapcsolódik. Építőanyagok, a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyi részletek: ólajtó és retesz, fugázott téglaszeletek, kötélköldökzsinór.

Casanova a síneken
Takáts Márton grafikái

2019-11-04T20:43:45+00:00 november 4, 2019|ONLINE|

Révész Emese
A beomlott Margit-híd torzója mögött feltárult romos Budapest képével a hazai közönség először az 1996-ban megrendezett 18. Miskolci Országos Grafikai Biennálén szembesülhetett. A Piranesi modorában készült rézkarc bravúrosan megformált részletein bámuló publikum joggal gondolhatta, hogy az ifjú alkotó eltévedt vagy két évszázadot. 1996 magyar művészetébe, azaz abba a saját időbe, amelyben a biennálé nagydíját Lévay Jenő elektrográfiái nyerték, nehezen volt beilleszthető Takáts Márton rézkarcolt vedútája. A historizálás számára egyszersmind stílusimitációt is jelentett, vagyis tudatos követését a megidézett kor képi eszköztárának.

Végtelen számú történet
Rejtett narratívák

2019-11-01T13:18:11+00:00 november 1, 2019|ONLINE|

Somogyi-Rohonczy Zsófia Az én, a te és a mi fontos tényezők, ugyanis a narratíva szereplői közül gyakorta elfelejtkezünk valakiről: a befogadóról, saját magunkról. Hiszen rejtetten vagyunk jelen mi is a képben és a folyamatban: a jelentésalkotás során, a tárgyak és elemek antropomorfizálásában, az elemek összefűzésében benne rejlenek eddigi élettapasztalataink, történeteink, a valóság megkonstruálására kialakított egyéni stratégiánk és ezeknek a csak ránk jellemző mintázata.

Térformálás
Boros Tamás, Dorka Noémi és Marafkó Bence kiállítása

2019-10-22T20:33:54+00:00 október 22, 2019|ONLINE|

Kozák Csaba
A Térformálás kiállítás triásza nemcsak alkotásaik okán és jogán álltak össze a jelen tárlatra, hanem azért is, mert mindhármuk mestere a tavaly elhunyt Fajó János, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, szobrász volt. Fajót Kassák Lajos egyetlen tanítványaként jegyzi a szakma, míg Fajó több tanítvánnyal – így az itt kiállító Boros Tamással, Dorka Noémivel és Marafkó Bencével is – büszkélkedhetett.

Színfátylakon keresztül
Csáki Róbert festményei

2019-10-21T18:19:46+00:00 október 21, 2019|ONLINE|

Sipos Tünde
Szentendre mindig tartogat felfedeznivaló művészeti eseményeket. Ezúttal a MANK Galéria kiállítását érdemes felkeresni, ahol egy sejtelmes és misztikus festői világot fedezhetünk fel Csáki Róbert képein keresztül. Aki szeretné megtapasztalni, hogy hogyan képes egy festmény személyes üzenetet hordozni, mindenképp nézze meg ezt a tárlatot!

Fegyelmezett szenzációk
Dréher János: Fehérek szürkéi

2019-10-17T15:52:30+00:00 október 17, 2019|ONLINE|

Pataki Gábor
Dréher tehát tovább dolgozik egyre eszköztelenebbül, mind szikárabban, aszkétikusabban, de koncentráltabban, rábízva magát az anyag önértékeire. E csendes, póztalan tevékenység nyomán fedezheti fel a néző a művek ugyancsak csendes, póztalan értékeit, kis szenzációit.

Képek cím nélkül
Seres László kiállítása

2019-10-16T13:16:04+00:00 október 16, 2019|ONLINE|

Schneller János
Az „érzéki képződmény” (Heinrich Gomperz fogalma), ami minden esetben emberi alkotás eredményeként jön létre mint műalkotás, Seres esetében soha nem depiktív, azaz lefestő, ábrázoló, hanem „piktív", azaz csak festésként (plasztikai értelemben) hat. „Míg a leképező művészetben minden művészi tevékenység meglévő tárgyakat vesz alapul, és ezeknek legalább egy tulajdonságát absztrahálja, a nem ábrázoló művészet alapjaiban új tárgyat hoz létre”, és vezeti be az érzéki világba. Olyat mutat meg, ami korábban nem létezett.