ÉrTEM Művésztelep és Szimpózium

2018-09-14T11:17:03+00:00 szeptember 14, 2018|ONLINE|

Bubla Éva Péter Szabina Az ÉrTEM művésztelep és szimpózium egy ökológiai problémák iránt elkötelezett szektorközi kezdeményezés. A név szójáték, kétértelműsége az ember környezeti felelősségének megértésére és végső soron annak felismerésére utal, hogy ez saját fennmaradásunk záloga. Bubla Éva, a program megalkotója és szervezője társadalmi és ökológiai problémák iránt elkötelezett közösségépítő művészeti kezdeményezéseken munkálkodik. Alkotásai és workshopjai keretében fenntarthatósági problémákra keresnek megoldást DIY- („csináld magad”) vagy DIWO- („csináld mással”) eszközökkel. Ezt a filozófiát kívánja megjeleníteni az ÉrTEM programjában is.

Memento – kiállítás a holokauszt áldozatainak emlékére

2018-08-20T09:19:19+00:00 augusztus 17, 2018|ONLINE|

Kozák Csaba
Semmi szokatlan nincs abban, hogy egykori szakrális helyeken kortárs képzőművészeti kiállításokat mutassanak be. Ilyen például a Budapesti Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum templomtere vagy éppen a Szolnoki Zsinagóga. Az 1852-ben épített ipolysági zsinagóga a csak II. világháborúig tudta betölteni eredeti funkcióját. Most viszont itt egy emlékkiállítás tiszteleg a helyi zsidó hitgyülekezet és a vészkorszak, a holokauszt áldozatai előtt.

A kép tekintete – Könyv Kata kiállítása

2018-08-15T18:23:56+00:00 augusztus 15, 2018|ONLINE|

Abafáy-Deák Csillag–Kölüs Lajos
Könyv Kata képei metafizikai értelemben töredékek, a végesség tudatának kövei. Transzformált fantomok, traumákkal. Ezek a kivágatok mögött nincs tér, eltűnt, megsemmisült. Nincs rá szükség. Ahogy tudatunkból kidobódnak a szükségtelen szavak, képek, érzelmek. Megszűnik a kozmikus perspektíva, a művész a tér egy meghatározott területére fókuszál .

Jelek az égbolton – Łukasz Patelczyk kiállítása

2018-08-14T09:50:13+00:00 augusztus 14, 2018|ONLINE|

Paksi Endre Lehel
Azt mondják Łukasz Patelczyk festészetéről szólván, hogy két festészeti tradíciót ütköztet: a látványelvű tájfestészetet és az absztraktot. Ennél ő is és én is sokkal bolondabbak vagyunk, mert ezt a szembeállítást értelmezhetetlennek, erőltetettnek, megérthető bolondságnak gondoljuk. Azaz a látványelvűt, különösen a fotografikusan hűt gondoljuk nagyon absztraktnak – hiába tény. Lévén az egy önkényes, valós közegéből akár több elv mentén is kiragadott részlet lehet csak: nemcsak a kivágat és a pillanat korlátolja, de az elektromágneses spektrumból is igen szűk tartományra szorítkozik.

Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása

2018-08-02T17:43:42+00:00 augusztus 2, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.

Változó kontextusok értelmezése – Ursula Palla, Szemző Zsófia, Mark Vennegoor és Süli-Zakar Szabolcs kiállítása

2018-07-30T10:22:41+00:00 július 30, 2018|ONLINE|

Kállay Eszter
Hanneke Frühauf kurátori állásfoglalása szerint a folyamatosan alakuló kommunikációs csatornák ellenére a művészet értéke és szerepe továbbra is maradandó. De hogyan képzeljük el az állandóságot most, a művészet prekarizálódásának idejében, egy gazdaságilag, politikailag és ökológiailag bizonytalan térben? Hiszen egy művészeti alkotás soha nem választható el annak kontextusától.

Mint pixelben a Föld – Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina 1 kék pixel című kiállítása elé

2018-07-09T11:19:03+00:00 július 9, 2018|ONLINE|

Gelencsér Gábor
Tudják Önök, mi az a pixel? A digitális képfeldolgozásban a képpont, a kép legkisebb, tovább nem osztható önálló eleme. S tudják Önök, mi az az 1 kék pixel? Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes e kiállítással azonos című videóesszéjének tanúsága szerint a Föld látképe – 3,7 milliárd mérföld távolságból. A videó végén látható kék pöttyben benne van a Föld, mint cseppben a tenger. Hátborzongató látvány; egyszerre jelzi kicsinységünket a világegyetemben, ugyanakkor fontosságunkat is...

Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása

2018-09-11T12:11:36+00:00 július 2, 2018|ONLINE|

Tóth Ditta
A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.

Freespace – Beszámolónk a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

2018-06-26T06:46:22+00:00 június 26, 2018|ONLINE|

"Ekkora hangzavarban, úgy gondolom, az egyszerűségre való törekvés a legfontosabb" – szögezi le Pásztor Bence, a magyar pavilonban kiállító Studio Nomad egyik tagja. Jankó Judit és Vészi Kriszta videója a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

Megterhelt tárgyak

2018-06-14T15:11:51+00:00 június 14, 2018|ONLINE|

Pataki Gábor
Környezetükből kiszakadt, funkcióikat és használóikat vesztett hétköznapi használati tárgyak, bontási törmelékek, értelmetlenné vált fragmentumok találkoznak össze a képeken. Egy szétszerelt cél, történelem és történet nélküli világ közömbös rekvizitumai. Ha mégis van szimbolikus olvasatuk, az csak inkább negatív értelemben: hiszen akár afféle kifordított Vanitas-allegóriákként is értelmezhetnénk őket, a pazar szirmú virágokat, a pompás egzotikus gyümölcsöket, míves óraszerkezeteket limlomokra, elveszett, a kegyelem reménye nélküli tárgyakra váltva.

Csukott szemmel – Czene Márta kiállítása

2018-06-11T17:54:01+00:00 június 11, 2018|ONLINE|

Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A csukott szemmel nézés Czene Márta művészetének egyfajta szimbóluma is lehet, hiszen ugyanazt a viszonyítási pontoktól való elszakadást, egyfajta szabadságot testesíti meg, mint festményein a szubjektív idő- és térmegjelenítések. Ezzel persze a többek között Deborah Cameron által meghatározott női írás jellegzetességével, a kevésbé lineáris idő- és térfelfogással operál. Nyitott szemmel csak saját terét, csukott szemmel viszont az ajtón túli szobába késő este megérkező, kulcsát lerakó férjet is látja az alkotó. Összekeveredik a „tudni” és a „látni” tere.

Legyen valódi párbeszéd – Interjú Don Tamás kurátorral

2018-06-09T10:14:13+00:00 június 9, 2018|ONLINE|

Áfra János
Don Tamás az egyik legeredményesebb fiatal magyar kurátor, aki idén elindította a pályakezdő képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító Küszöb Fesztivált, egy ehhez kapcsolódó projektkiállítás keretében pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy az alkotók explicit módon adjanak hangot a művészeti oktatással és a képzőművészeti intézményrendszerrel kapcsolatos visszás tapasztalataiknak. A Terápia című tárlaton felvetett és fel nem vetett problémákról, illetve a szakmai párbeszéd fontosságáról beszélgettünk.