A falusi élet öröksége – Klájó Adrián kiállítása

2017-10-18T08:38:13+00:00 október 16, 2017|ONLINE|

Szombathy Bálint
Klájó trágya-ágya a származás helyét jelöli ki, azt a miliőt, ahonnan mindenki elindult, s ahonnan eltávozott, mert csak egy kicsit is többre vágyott, mint hogy élete végéig tengődésben, igénytelenségben vegetáljon. A kérdéses képi metafora azért is kulcsfontosságú, mert egyöntetűen utal azoknak az anyagoknak, talált tárgyaknak a származására, melyekkel építkezik, kiragadva őket elsődleges állapotukból.

Térkoordináták – Nagámi kiállítása

2017-10-18T08:38:13+00:00 október 13, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
De hol van Nagámi? Hol van a nagámiság, hol a nagámizmus, ha már ennyire elmélyedtünk az izmusokban? Mit csinálnak a nagámisták, a nagámiánusok? És persze, hol keressük a kiindulópontot e művészet megértéséhez? Az anyagszerűségben talán? A különösen szép, jól faragható, tömbszerűségükben, felületi megjelenésükben egyaránt kifejező fafajtákban, a feketedióban, a mahagóniban?

Időjelek. Negyven éves a Pécsi Galéria

2017-10-18T08:38:13+00:00 október 11, 2017|ONLINE|

Készman József
Négy évtized éppenséggel annyi idő, amennyi elteltével az eleven, aktív, gyakran személyhez kötődő emlékezet átadja helyét a kollektív emlékezetnek. Ami közvetlen és „forró” volt (mondja Jan Assman kultúrakutató), az „hideg” kulturális emlékezetté válik, ráadásul kicserélődnek a szereplők is...

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

2017-10-18T08:38:16+00:00 október 9, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Székács Zoltán a kortárs művészek azon, sajnos egyre kisebb létszámú csoportjába tartozik, akik tudnak és mernek is szép képeket festeni. Mégpedig úgy, hogy magának az anyagnak a törvényszerűségeiből, sajátosságaiból indul ki, az anyagot hagyja élni, dolgozni, mondhatni csak időnként korrigálva a folyamatokat.

Befelé néző ablak – Interjú Bánki Ákossal Sopianae című kiállítása kapcsán

2017-10-18T08:38:16+00:00 október 4, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
"Egy négyzet formának a megnyitását próbáltam megvalósítani. Ez a forma egy logika alapján egy négyzetből lett kimetszve, egy olyan sablonból, amit előtte évekig használtam. Egy négyzet alakú formátumot szerettem volna megtörni, és napok, hetek után vettem észre, hogy ez egy kereszt forma, amiben egy feszültséget próbálok megoldani vagy túllépni azon."

Határtalan zónák – Esszék Csurka Eszter kiállításáról

2017-10-18T08:38:17+00:00 október 3, 2017|ONLINE|

Deák Csillag–Kölüs Lajos
Csurka Eszter képein a sebesség és a dinamizmus görbéit, gömbjeit, a téridő hullámszerű megnyúlásait és összehúzódásait látjuk. A pszichológiai és a valóságos tér rugalmas és nyitott, de időnként össze is sűrűsödik egy-egy részlete. Csurka a megfigyelt világot alakítja át, transzformálja, fázisokra bontja és egyesíti, egybefonja ezeket a fázisokat, sávokat, bizonytalanná téve a megfigyelő helyzetét és státusát.

Az egymásra kerülő rétegek szigorú rendje

2017-10-18T08:38:17+00:00 október 2, 2017|ONLINE|

Margl Ferenc
(...) mára már a ready made is történetileg rögzült (kanonizált) eleme a művészeti eszközrendszernek, a tömeggyártásból ki- és átemelt termékek is képezhetik egy oeuvre részét. Így ha valaki a művész teremtő érintését hiányolná az itt látható művek kapcsán, azzal érdemes átbeszélni a művészet tegnapelőtti, dadához, minimalizmushoz és miegymáshoz köthető fejleményeit, amire itt most nincs lehetőség.

Hamis gulyás – Weiler Péter kiállítása

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 27, 2017|ONLINE|

Deák Csillag–Kölüs Lajos
Hozzászoktunk, hogy vezérünk, királyunk, kormányzónk van. Ferenc József, Horthy, Kádár. Weiler képein nincs happy end, tartózkodik tőle, hogy legyen. Nem állítja, hogy itt a vége, de azt sem, hogy nincs vége. Bevillan, ha van egy fegyver a színpadon, az előbb-utóbb elsül...

Populista demagógia vs. demokratikus gondolkodásmód?

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 25, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
Az akácfát a XVIII. században telepítették Magyarországra Észak-Amerikából. Szívós fajta, a száraz talajba is gyökeret ereszt, akkor jól jött a futóhomok megkötésére. Körülbelül 300 évvel később ugyanezen a területen egy Európai Uniónak nevezett országok közötti szövetség működött. Az unió egy rendeletét az éppen regnáló magyar hatalom arra használta fel, hogy saját politikai narratíváját erősítse. A fa közben csak úgy viselkedett, mint egy fa. A friss EU-rendelet kapcsán közbeszéd indult az akácfáról.

Átszállás – Nagy Gábor György kiállítása

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 22, 2017|ONLINE|

Kovács Gergely
Nagy Gábor György kiállított műalkotásainak kirobbanó ereje a kettő között húzódó, kibillenthetetlen arany középútban rejlik. Abban a felfogásmódban, melyhez igazodva a művész megingathatatlannak tűnik az alábbi örök törvényszerűséget illetőleg: nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos tradíciókat, ugyanakkor nem is elégedhet meg azok puszta leképezésével.

Folyékony ókor – Videoinstalláció, videointerjúk az athéni documentán

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 21, 2017|ONLINE|

Vedres Ági
"Az ókor iránti érdeklődésem valójában a metafizikáról, az azonnaliról és az éteriről való gondolkodásról szól. Az érdekel, hogy mit jelent embernek lenni, hogy az egyik lábammal a múltban, a másikkal pedig a jelenben sétálok. Vannak, akik azt hiszik, hogy a történelem korlátoz, gátol minket abban, hogy gesztusokat tegyünk a jövő felé, de én azt gondolom, valójában ennek pont az ellenkezője történik. A történelem megváltoztathat bennünket, és segít nekünk, hogy magabiztosan lépkedjünk a jövő felé."

A különös szép – Nagy Attila szobrászművész kiállítása

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 20, 2017|ONLINE|

Wehner Tibor
„Nemes anyagba szublimálom álmaimat” – fogalmazta meg az 1994 és 2017 között született művek közül válogatott, a szolnoki művésztelep Kert Galériájában bemutatott kollekció műveiről Nagy Attila, és valóban: bronzba öntött, agyagba gyúrt, kerámiába égetett, kőbe, márványba és fába faragott kompozíciók készülnek műhelyében, vagyis a szobrászat ősi anyagait és több évezredes alkotómódszereit, a mintázást, a hozzáadással való formázást és az elvétellel, a faragással való alakítást alkalmazza munkája során.