Látható hangzások, avagy hallható látványok

2018-05-17T19:10:20+00:00 május 17, 2018|ONLINE|

Gyenes Zsolt
A különféle érzékszervek közelítése, összehozása, tehát holisztikus karakterű művek megalkotása a művészetben – legkevesebb, mint a klasszikus avantgárd óta – fontos experimentális területként jelentkezik. A legújabb technikák, a digitális szoftverek adtak, adnak új lendületet ennek a lényegében több száz éves hagyományokkal rendelkező kifejezési módnak. Ezzel összefüggésben kap kiemelt szerepet az interakció és/vagy az élő elektronika gyakori megjelenése is az újonnan készült művek kapcsán.

Mosom kezeimet – A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása

2018-05-15T11:43:35+00:00 május 15, 2018|ONLINE|

Pataki Gábor
Többeket foglalkoztatott Semmelweis tántoríthatatlan elhivatottságból, szakadatlan kíváncsiságból, akaratból, az ostoba tekintélytisztelet elleni fellépésből, haragból és önvádakból összeszőtt személyisége, sorsa. Megidéződött a kései biedermeier finom, már-már presziőz, a felszín nyugalmát, kedélyes elrendezettségét sugalló világa s a valóság nyers, véres foetusokkal, nyákokkal, sebekkel, érzéketlen és kegyetlen orvosi beavatkozásokkal kísértő ellentéte. De felidéződik a szülő nőkből óhatatlanul statisztikai adattá válók sorsa is. Fontos szerephez jut valós és festett változatban is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb civilizatorikus vívmány, a szappan is, s az ehhez köthető „tiszta kéz” fogalma is.

Karátson Gábor emlékezete – A Magyar Festők Társasága kiállítása

2018-05-14T10:53:07+00:00 május 14, 2018|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Nos, éppen erről van szó, a dolog filozófiájáról. Meg arról a pillanatról, amelyben megtörténik az átlényegülés, s lefestett felületből kép születik. Méltó tisztelgés a tárlat innen nézve Karátson Gábor előtt, hiszen vannak ilyen művek a falon szép számmal, függetlenül attól, hogy stílusukban, technikájukban, anyaghasználatukban rokonságban vannak-e vagy nincsenek Karátson Gábor művészetével.

Szövegszövetek, szövegtornyok – Zsubori Ervin: Szóról szóra

2018-05-09T11:00:32+00:00 május 9, 2018|ONLINE|

Láng Eszter
A szöveg e művekben a rétegek között zakatol, átlép egyik sorból a másikba, egyik rétegből a másikba és harmadikba, bujkál ide-oda, a jelentése megfejtésre vár. Shakespeare olvasata hányadik vajon az idő rétegeinek sorában? Vizuális formába öntve mit mond nekünk, ritmusa hogyan változik, a kép, ami előtt megállunk, mit sugall? Talán ellentmondás van aközött, amit látunk és aközött, amiről tudjuk, hogy ott van. De éppen ez az a sajátosság, amely Zsubori műveit a konceptuális művészethez kapcsolja, tehát hogy hiányoznak a valóság tárgyi összefüggései és alakjai, azaz nincs „ábrázolás”, és a kompozíció redukált.

10 csapás

2018-04-28T12:12:37+00:00 április 28, 2018|ONLINE|

Horváth Ágnes
A tíz csapás pedig a Peszach, a Szabadság ünnepének egyik fontos rítuseleme. Már maga a tízes szám: 10 csapás – 10 ujj – 10 Ige – a Talmudban Ábrahám 10 próbatétele. Az ünnepen résztvevők pedig a csapások elsorolásánál ujjukat borba mártják, majd a földre rázzák a borból fennmaradó cseppet, így távolítva el már a kimondással is esetleg jelen lévő rosszat. A szöveg és a rítus egybecseng: fölszabadulunk, mert a nyomorúságot levetjük magunkról, és ezt avval a gesztussal tesszük jelenvalóvá, hogy „lerázzuk” a rabigát, mikor a borba mártott ujjunkról lerázzuk a nyomorúság kenyerét megtestesítő bort.

Hajótöröttek – Madaras László és Szilágyi Rudolf kiállítása

2018-04-26T11:42:08+00:00 április 24, 2018|ONLINE|

Nagy T. Katalin
Amilyen kitartással gyűjtötte és festette Van Gogh korai időszakában a leesett, elhagyott madárfészkeket, olyan mániákusan rakja fészkeit néhány év óta Szilágyi. Mintha minden otthontalannak, minden hajótöröttnek hajlékot szeretne építeni. A kövekkel telehordott fészek felidézi azt a zsidó szokást, hogy a hozzátartozók és barátok virág helyett kis köveket, kavicsokat helyeznek a sírokra, így emlékezve meg a halottaikról.

A jövő folyton ismétlődik

2018-04-17T16:57:19+00:00 április 17, 2018|ONLINE|

Sinkó István
„S töprengnél bár reggeltől estvélig, estétől a hanyatló éjfélig: akkor sem töprenghetnéd ki, tárhatnád értelemmel elő a kifürkészhetetlen Túlnant." Caspar David Friedrich beszél így a világban való gondolkodásról, a festészetről. Vajon a Túlnan a jövő? Vagy épp az a transzcendens Túlnan, mely megvált minden jövőtől? Nem tudhatjuk. Mózes Katalin következetesen e túlnanságból tekint vissza ránk, hol keserédes, hol fanyar ízeket keverve képeibe, hol bölcselkedik, hol meg játszik (velünk), mint gyermek, ha ceruzát kap és árkus papírt.

A “rendjeink” különböznek – Beszélgetés Zékány Diával

2018-04-20T14:10:25+00:00 április 16, 2018|ONLINE|

Sirbik Attila
Zékány Dia korán felismerte és azóta is tudatosan dolgozik a tárgytömegek entrópiájának eleve absztrakthoz közeli képiségével. A túlzsúfolt szobák látványát affirmatív iróniával festményekké transzformálja, és rendszerint üres white cube terekben mutatja be. A modernség tiszta művészeteszménye, technoutópista strukturalizmusa, valamint a halmozódó felesleggel, szeméttel, rendezetlenséggel szembesítő hétköznapi és művészeti ellenhagyomány (Kurt Schwitterstől Thomas Hirschhornig) egymásba fordításával kísérletez.

Ego ornamentika – Varkoly László kiállítása

2018-04-10T13:53:56+00:00 április 10, 2018|ONLINE|

Kozák Csaba
Varkoly nem azonosulni akart másokkal, nem szándékozott semmilyen csoportosuláshoz tartozni, hanem a saját útját járva egyszerűen beintett a hatalomnak, a hivatalos művészetnek, így tagadva meg a kor értékrendjét. Eszembe jut róla a kor egy másik kultikus figurája, Baksa-Soós János, a Kex együttes frontembere, aki nem átallott egy keresztben fehér-rózsaszín csíkos nadrágban kimenni az utcára. Nem színpadi jelmezről volt szó, hanem hétköznapi viseletről. Mindkettőjük jelenléte irritálta az utca rendőreit.

A világ feltételezett struktúrája – Iscsu Molnár István képeihez

2018-04-05T18:18:51+00:00 április 5, 2018|ONLINE|

Palotai János
Ide kötődik a kép és a szó prioritásának a kultúra története során folyamatosan változó viszonya is. Ennek újabb fejleménye Derrida posztmodern grammatológiája, eszerint a világ szöveg, grafikus jel, nyom, írásjel. Ebben a felfogásban a vizuális műalkotások is továbbírják a szöveget. Iscsu ironikus képei a rendszerváltás idejéből – például a Jákob lajtorjája, ahogy átírja a bibliai dolgot – ugyanúgy részei ennek, mint az írott művekhez rendelt illusztrációi.

H+ősök újra – Ázbej Kristóf, Fülöp Gábor és Olajos Ilka kiállítása

2018-03-22T11:30:17+00:00 március 21, 2018|ONLINE|

Sturcz János
Ez az emberi körvonalakat hordozó lény harmonikus, önmagával megelégedett, létteljességet hordozó. Csak az nem dönthető el, hogy emberi figurát vagy egy természeti szerveződést – katicabogárbolyt vagy virágos mezőt – látunk, amely mimikri révén vette fel a humanoid formát. Utóbbi esetben a felszín alatt nem egy emberi belső szerveket hordozó testet, hanem virágtelevényt és bogárbolyt kell elképzelnünk.

Futurum perfectum

2018-03-18T12:38:25+00:00 március 18, 2018|ONLINE|

Tóth Ditta
A Fiatal Képzőművészek Stúdiójában Nemes Z. Márió kurátori munkája alatt létrejött kiállítási anyag elbeszélői ideje azt a jövőben teoretikusan bekövetkezett katasztrófát jelöli, amely az emberiség letűnéséhez vezetett. A „pusztulás” utáni vízióikban Fridvalszki Márk, Győrffy László, Keresztes Zsófia, Kis Róka Csaba, Lichter Péter és Szűcs Attila nem pusztán ehhez a szituációhoz alkalmazkodnak, hanem kísérletet tesznek arra is, hogy továbbgondolják az adott realitás lehetőségeit, és műveik is előidejű prognózisai legyenek az abból kibomló jövőnek.