Mint pixelben a Föld – Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina 1 kék pixel című kiállítása elé

2018-07-09T11:19:03+00:00 július 9, 2018|ONLINE|

Gelencsér Gábor
Tudják Önök, mi az a pixel? A digitális képfeldolgozásban a képpont, a kép legkisebb, tovább nem osztható önálló eleme. S tudják Önök, mi az az 1 kék pixel? Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes e kiállítással azonos című videóesszéjének tanúsága szerint a Föld látképe – 3,7 milliárd mérföld távolságból. A videó végén látható kék pöttyben benne van a Föld, mint cseppben a tenger. Hátborzongató látvány; egyszerre jelzi kicsinységünket a világegyetemben, ugyanakkor fontosságunkat is...

Az anyagiság színrevitele – Colin Foster, PAF és Valkó László közös kiállítása

2018-07-02T17:48:36+00:00 július 2, 2018|ONLINE|

A sokáig csak a forma közvetítő közegeként számon tartott, elrejteni való és ezért marginalizálódott anyag a 20. századra felszabadult a forma által kikényszerített célszerű felhasználás alól és megtehette, hogy már nem ábrázol semmit. Ezzel megindult a formától az anyag felé történő elmozdulás a jelentésalkotás folyamataiban is, vagyis az anyag anyagként is hozzájárult a jelentésrétegek kialakításához, nem csak azzal, amit ábrázolt. Így már nem csak technikai szükségességként, hanem esztétikai kategóriaként is figyelembe vehetővé vált.

Freespace – Beszámolónk a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

2018-06-26T06:46:22+00:00 június 26, 2018|ONLINE|

"Ekkora hangzavarban, úgy gondolom, az egyszerűségre való törekvés a legfontosabb" – szögezi le Pásztor Bence, a magyar pavilonban kiállító Studio Nomad egyik tagja. Jankó Judit és Vészi Kriszta videója a 16. Velencei Építészeti Biennáléról

Megterhelt tárgyak

2018-06-14T15:11:51+00:00 június 14, 2018|ONLINE|

Pataki Gábor
Környezetükből kiszakadt, funkcióikat és használóikat vesztett hétköznapi használati tárgyak, bontási törmelékek, értelmetlenné vált fragmentumok találkoznak össze a képeken. Egy szétszerelt cél, történelem és történet nélküli világ közömbös rekvizitumai. Ha mégis van szimbolikus olvasatuk, az csak inkább negatív értelemben: hiszen akár afféle kifordított Vanitas-allegóriákként is értelmezhetnénk őket, a pazar szirmú virágokat, a pompás egzotikus gyümölcsöket, míves óraszerkezeteket limlomokra, elveszett, a kegyelem reménye nélküli tárgyakra váltva.

Csukott szemmel – Czene Márta kiállítása

2018-06-11T17:54:01+00:00 június 11, 2018|ONLINE|

Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A csukott szemmel nézés Czene Márta művészetének egyfajta szimbóluma is lehet, hiszen ugyanazt a viszonyítási pontoktól való elszakadást, egyfajta szabadságot testesíti meg, mint festményein a szubjektív idő- és térmegjelenítések. Ezzel persze a többek között Deborah Cameron által meghatározott női írás jellegzetességével, a kevésbé lineáris idő- és térfelfogással operál. Nyitott szemmel csak saját terét, csukott szemmel viszont az ajtón túli szobába késő este megérkező, kulcsát lerakó férjet is látja az alkotó. Összekeveredik a „tudni” és a „látni” tere.

Legyen valódi párbeszéd – Interjú Don Tamás kurátorral

2018-06-09T10:14:13+00:00 június 9, 2018|ONLINE|

Áfra János
Don Tamás az egyik legeredményesebb fiatal magyar kurátor, aki idén elindította a pályakezdő képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító Küszöb Fesztivált, egy ehhez kapcsolódó projektkiállítás keretében pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy az alkotók explicit módon adjanak hangot a művészeti oktatással és a képzőművészeti intézményrendszerrel kapcsolatos visszás tapasztalataiknak. A Terápia című tárlaton felvetett és fel nem vetett problémákról, illetve a szakmai párbeszéd fontosságáról beszélgettünk.

Átjárások… Talált tér*. 2. 0

2018-06-10T18:58:02+00:00 június 5, 2018|ONLINE|

Nagy Zopán
Az elképzelés, a megtervezett út, a műalkotások felé vezető elmélkedés, majd a kivitelezés: mind-mind átjárásokat, kapcsolatokat képeznek, jó esetekben hatnak is egymásra. Az Artér művészeinek kiállításán: mindez, meg is jelenik. A mindent átható képzelet pedig (továbbra is) kifürkészhetetlen…

Fényhangolás – Sheri Wills fényinstallációja

2018-06-05T18:09:51+00:00 június 5, 2018|ONLINE|

Tolnay Imre
A kis somorjai zsinagóga épület belső falait éppen most megvilágító napsugarak nyolc perccel ezelőtt indultak el a Napról. A bent elhelyezett projektorokból kiáramló fény a művész által rögzített (felvett) fényt reprodukálja, melyet még januári ottjártakor vett fel fényérzékeny hordozóra, filmre. Az épület falai magukba zárták a több mint száz év alatt ott járt fényt – ha végiggondoljuk, ez jóval többet jelenthet, mint amennyit első olvasatra tűnik: generációk által megélt történéseket, hangokat, egy szakrális tér sok évtized alatt felhalmozódott szellemi-lelki rezonanciáit.

Látható hangzások, avagy hallható látványok

2018-05-17T19:10:20+00:00 május 17, 2018|ONLINE|

Gyenes Zsolt
A különféle érzékszervek közelítése, összehozása, tehát holisztikus karakterű művek megalkotása a művészetben – legkevesebb, mint a klasszikus avantgárd óta – fontos experimentális területként jelentkezik. A legújabb technikák, a digitális szoftverek adtak, adnak új lendületet ennek a lényegében több száz éves hagyományokkal rendelkező kifejezési módnak. Ezzel összefüggésben kap kiemelt szerepet az interakció és/vagy az élő elektronika gyakori megjelenése is az újonnan készült művek kapcsán.

Mosom kezeimet – A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása

2018-05-15T11:43:35+00:00 május 15, 2018|ONLINE|

Pataki Gábor
Többeket foglalkoztatott Semmelweis tántoríthatatlan elhivatottságból, szakadatlan kíváncsiságból, akaratból, az ostoba tekintélytisztelet elleni fellépésből, haragból és önvádakból összeszőtt személyisége, sorsa. Megidéződött a kései biedermeier finom, már-már presziőz, a felszín nyugalmát, kedélyes elrendezettségét sugalló világa s a valóság nyers, véres foetusokkal, nyákokkal, sebekkel, érzéketlen és kegyetlen orvosi beavatkozásokkal kísértő ellentéte. De felidéződik a szülő nőkből óhatatlanul statisztikai adattá válók sorsa is. Fontos szerephez jut valós és festett változatban is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb civilizatorikus vívmány, a szappan is, s az ehhez köthető „tiszta kéz” fogalma is.

Karátson Gábor emlékezete – A Magyar Festők Társasága kiállítása

2018-05-14T10:53:07+00:00 május 14, 2018|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Nos, éppen erről van szó, a dolog filozófiájáról. Meg arról a pillanatról, amelyben megtörténik az átlényegülés, s lefestett felületből kép születik. Méltó tisztelgés a tárlat innen nézve Karátson Gábor előtt, hiszen vannak ilyen művek a falon szép számmal, függetlenül attól, hogy stílusukban, technikájukban, anyaghasználatukban rokonságban vannak-e vagy nincsenek Karátson Gábor művészetével.

Szövegszövetek, szövegtornyok – Zsubori Ervin: Szóról szóra

2018-05-09T11:00:32+00:00 május 9, 2018|ONLINE|

Láng Eszter
A szöveg e művekben a rétegek között zakatol, átlép egyik sorból a másikba, egyik rétegből a másikba és harmadikba, bujkál ide-oda, a jelentése megfejtésre vár. Shakespeare olvasata hányadik vajon az idő rétegeinek sorában? Vizuális formába öntve mit mond nekünk, ritmusa hogyan változik, a kép, ami előtt megállunk, mit sugall? Talán ellentmondás van aközött, amit látunk és aközött, amiről tudjuk, hogy ott van. De éppen ez az a sajátosság, amely Zsubori műveit a konceptuális művészethez kapcsolja, tehát hogy hiányoznak a valóság tárgyi összefüggései és alakjai, azaz nincs „ábrázolás”, és a kompozíció redukált.