Hordozható azilum – A 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak kiállítása

P. Szabó Ernő
A dolgok jelenlegi állása szerint alighanem kevesen vannak, s megvallom, magam sem tartozom közéjük, akik úgy vélik, hogy ez a világ a létezhető világok legjobbika. Az egyetértés azonban valószínűleg csak e tény megállapításáig marad meg legtöbbünk között, asszociációink, elképzeléseink, megoldáskereső gondolataink ezután a legkülönbözőbb irányokba ágaznak el.

2017-10-18T08:38:37+00:00 október 13, 2016|ONLINE|Nincs hozzászólás

Látható hangzások, avagy hallható látványok

Gyenes Zsolt
A különféle érzékszervek közelítése, összehozása, tehát holisztikus karakterű művek megalkotása a művészetben – legkevesebb, mint a klasszikus avantgárd óta – fontos experimentális területként jelentkezik. A legújabb technikák, a digitális szoftverek adtak, adnak új lendületet ennek a lényegében több száz éves hagyományokkal rendelkező kifejezési módnak. Ezzel összefüggésben kap kiemelt szerepet az interakció és/vagy az élő elektronika gyakori megjelenése is az újonnan készült művek kapcsán.

2018-05-17T19:10:20+00:00 május 17, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Harci repülőgépeket temet egy brit művész

Roger Hiorns brit művész már három leszerelt harci repülőgépet földeltetett el, egyet az Egyesült Királyságban, egyet Csehországban és egy másikat Hollandiában, egy land art projekt keretében, amely csak most kapott nyilvánosságot, és amelyhez a művész elképzelése szerint bárki bármikor egy újabb repülőgép eltemetésével csatlakozhat. Hiorns a maga részéréről a következő helyszínt Nigériában jelölte meg.   [...]

2018-05-16T15:52:30+00:00 május 16, 2018|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

A Love Supreme

Zene és tánc végsőkig letisztított, tökéletesen egymásra hangolt, szédítően harmonikus kettőse a Trafóban. Anne Teresa De Keersmaeker, a kortárstánc úttörő nagyasszonya és Salva Sanchis koreográfus közös munkája az A Love Supreme érkezik ezúttal Budapestre. Négy Rosas-táncos indul el az utánozhatatlanul szabad jazzszaxofonos és zeneszerző, John Coltrane zenéjén keresztül a rejtelmesség, az érzékiség, a meditáció és [...]

2018-05-16T14:35:25+00:00 május 16, 2018|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

A Vatikán tíz kápolnával vesz részt az Építészeti Biennálén

A két képzőművészeti szereplés után most első alakommal a Vatikán állam is kiállít a Velencei Építészeti Biennálén. A tervek szerint tíz nemzetközi építész – köztük a világhírű Norman Foster brit szakember – tervei alapján épülnek a kápolnák a velencei San Giorgo-szigeten, melyek május végétől lesznek láthatóak. A Foster+Partners tervei  

2018-05-15T11:55:49+00:00 május 15, 2018|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

Mona Lisa nem megy sehova

Françoise Nyssen francia kulturális miniszter a kulturális szegregáció megelőzése miatt március elején vetette fel újra a gondolatot, hogy Leonardo da Vinci Mona Lisája világkörüli kiállítókörútra indulhatna. A Louvre igazgatója azonban nemrég azt válaszolta a felvetésre, hogy a festmény nem hogy turnéra nem megy, de még az épület földszintjén nyíló, a kölcsönkapott Salvator Mundi című kép [...]

2018-05-15T11:51:22+00:00 május 15, 2018|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

Mosom kezeimet – A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása

Pataki Gábor
Többeket foglalkoztatott Semmelweis tántoríthatatlan elhivatottságból, szakadatlan kíváncsiságból, akaratból, az ostoba tekintélytisztelet elleni fellépésből, haragból és önvádakból összeszőtt személyisége, sorsa. Megidéződött a kései biedermeier finom, már-már presziőz, a felszín nyugalmát, kedélyes elrendezettségét sugalló világa s a valóság nyers, véres foetusokkal, nyákokkal, sebekkel, érzéketlen és kegyetlen orvosi beavatkozásokkal kísértő ellentéte. De felidéződik a szülő nőkből óhatatlanul statisztikai adattá válók sorsa is. Fontos szerephez jut valós és festett változatban is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb civilizatorikus vívmány, a szappan is, s az ehhez köthető „tiszta kéz” fogalma is.

2018-05-15T11:43:35+00:00 május 15, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Karátson Gábor emlékezete – A Magyar Festők Társasága kiállítása

P. Szabó Ernő
Nos, éppen erről van szó, a dolog filozófiájáról. Meg arról a pillanatról, amelyben megtörténik az átlényegülés, s lefestett felületből kép születik. Méltó tisztelgés a tárlat innen nézve Karátson Gábor előtt, hiszen vannak ilyen művek a falon szép számmal, függetlenül attól, hogy stílusukban, technikájukban, anyaghasználatukban rokonságban vannak-e vagy nincsenek Karátson Gábor művészetével.

2018-05-14T10:53:07+00:00 május 14, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szövegszövetek, szövegtornyok – Zsubori Ervin: Szóról szóra

Láng Eszter
A szöveg e művekben a rétegek között zakatol, átlép egyik sorból a másikba, egyik rétegből a másikba és harmadikba, bujkál ide-oda, a jelentése megfejtésre vár. Shakespeare olvasata hányadik vajon az idő rétegeinek sorában? Vizuális formába öntve mit mond nekünk, ritmusa hogyan változik, a kép, ami előtt megállunk, mit sugall? Talán ellentmondás van aközött, amit látunk és aközött, amiről tudjuk, hogy ott van. De éppen ez az a sajátosság, amely Zsubori műveit a konceptuális művészethez kapcsolja, tehát hogy hiányoznak a valóság tárgyi összefüggései és alakjai, azaz nincs „ábrázolás”, és a kompozíció redukált.

2018-05-09T11:00:32+00:00 május 9, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

10 csapás

Horváth Ágnes
A tíz csapás pedig a Peszach, a Szabadság ünnepének egyik fontos rítuseleme. Már maga a tízes szám: 10 csapás – 10 ujj – 10 Ige – a Talmudban Ábrahám 10 próbatétele. Az ünnepen résztvevők pedig a csapások elsorolásánál ujjukat borba mártják, majd a földre rázzák a borból fennmaradó cseppet, így távolítva el már a kimondással is esetleg jelen lévő rosszat. A szöveg és a rítus egybecseng: fölszabadulunk, mert a nyomorúságot levetjük magunkról, és ezt avval a gesztussal tesszük jelenvalóvá, hogy „lerázzuk” a rabigát, mikor a borba mártott ujjunkról lerázzuk a nyomorúság kenyerét megtestesítő bort.

2018-04-28T12:12:37+00:00 április 28, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Hajótöröttek – Madaras László és Szilágyi Rudolf kiállítása

Nagy T. Katalin
Amilyen kitartással gyűjtötte és festette Van Gogh korai időszakában a leesett, elhagyott madárfészkeket, olyan mániákusan rakja fészkeit néhány év óta Szilágyi. Mintha minden otthontalannak, minden hajótöröttnek hajlékot szeretne építeni. A kövekkel telehordott fészek felidézi azt a zsidó szokást, hogy a hozzátartozók és barátok virág helyett kis köveket, kavicsokat helyeznek a sírokra, így emlékezve meg a halottaikról.

2018-04-26T11:42:08+00:00 április 24, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

XXS-programsorozat a Trafóban

Négy rövid, ámde igen jelentős megmutatkozás várható a Trafó nagytermében, az XXS-programsorozat keretében. Közös jellemzőjük, hogy teret és időt alakítanak át, ámulatba ejtenek és provokálnak, legyen szó cirkuszművészetről, táncról, animációs technikákról, vagy női rituálékról. A Trafó vendégei ezúttal ambiciózus finn, francia, belga és olasz kortárs alkotók lesznek. A programsorozat első darabja Simkó Beatrix és Jenna [...]

2018-04-19T09:55:50+00:00 április 19, 2018|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

A jövő folyton ismétlődik

Sinkó István
„S töprengnél bár reggeltől estvélig, estétől a hanyatló éjfélig: akkor sem töprenghetnéd ki, tárhatnád értelemmel elő a kifürkészhetetlen Túlnant." Caspar David Friedrich beszél így a világban való gondolkodásról, a festészetről. Vajon a Túlnan a jövő? Vagy épp az a transzcendens Túlnan, mely megvált minden jövőtől? Nem tudhatjuk. Mózes Katalin következetesen e túlnanságból tekint vissza ránk, hol keserédes, hol fanyar ízeket keverve képeibe, hol bölcselkedik, hol meg játszik (velünk), mint gyermek, ha ceruzát kap és árkus papírt.

2018-04-17T16:57:19+00:00 április 17, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás