Magyar könyvillusztráció volt, van és lesz
I. Billufeszt

Margittai Zsuzsa
Az első Budapesti Illusztrációs Fesztivál és a hozzá kapcsolódó kiállítás nyitánya egy mára talán már sokaknak feledésbe merült kerekasztal-beszélgetés volt, amit Révész Emese művészettörténész hívott életre 2018 tavaszán a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szakmai figyelem oka annak a hiátusnak a felismerése volt, amelyet a kortárs illusztrációnak, egyáltalán az illusztrációnak mint műfajnak kissé mostoha, „megtűrt” szerepe okozott. A másfél évvel ezelőtti (művészek, művészettörténészek, oktatók, kiadók részvételével lezajlott) szakmai vita eredménye akkor még függőben hagyta egy illusztrációs biennálé létjogosultságát. Ez a feltételes mód mára eltűnni látszik a kiállítás és a fesztivál nagy sikerét és az azt övező szakmai és közönségfigyelmet látva.

2019-12-09T10:13:26+00:00 november 7, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Gilgames
Vásárhelyi Antal kiállítása

Kozák Csaba
Vásárhelyi Gilgames-sorozata az agyagtáblákra vésett verbális mű vizuális parafrázisa, sajátos értelmezése. Művein feltűnik Etana, aki egy ősi király volt Kish városában, ám gyermeke nem lehetett. Egy napon megmentett egy éhező sast, aki hálából felvitte a mennybe, hogy ott ráleljen az élet füvére. Így születhetett meg fia, Balih. A művész grafikai lapjain ott van Istár, aki alámerült az alvilágba, ám arra is képes volt, hogy visszatérjen onnan.

2019-11-06T11:30:46+00:00 november 6, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Találkozás a pozícióval
Csató Máté kiállítása

Boros Lili
A helyspecifikus installáció a Sesztina Galéria – egykor vaskereskedésként szolgáló – nyitott fedélszékes, sátortetős terében megkettőzött formaként jelenik meg: az egyik valós, a másik már földi lététől elszakadó, levitáló váz. S ezek után következik mindaz, ami – az alkotó személyes életeseményeiből és -tapasztalataiból táplálkozva – az építéshez, hajlékhoz, otthonhoz és egyáltalán a homo faber létezéséhez kapcsolódik. Építőanyagok, a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyi részletek: ólajtó és retesz, fugázott téglaszeletek, kötélköldökzsinór.

2019-11-05T12:19:49+00:00 november 5, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Casanova a síneken
Takáts Márton grafikái

Révész Emese
A beomlott Margit-híd torzója mögött feltárult romos Budapest képével a hazai közönség először az 1996-ban megrendezett 18. Miskolci Országos Grafikai Biennálén szembesülhetett. A Piranesi modorában készült rézkarc bravúrosan megformált részletein bámuló publikum joggal gondolhatta, hogy az ifjú alkotó eltévedt vagy két évszázadot. 1996 magyar művészetébe, azaz abba a saját időbe, amelyben a biennálé nagydíját Lévay Jenő elektrográfiái nyerték, nehezen volt beilleszthető Takáts Márton rézkarcolt vedútája. A historizálás számára egyszersmind stílusimitációt is jelentett, vagyis tudatos követését a megidézett kor képi eszköztárának.

2019-11-04T20:43:45+00:00 november 4, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Végtelen számú történet
Rejtett narratívák

Somogyi-Rohonczy Zsófia Az én, a te és a mi fontos tényezők, ugyanis a narratíva szereplői közül gyakorta elfelejtkezünk valakiről: a befogadóról, saját magunkról. Hiszen rejtetten vagyunk jelen mi is a képben és a folyamatban: a jelentésalkotás során, a tárgyak és elemek antropomorfizálásában, az elemek összefűzésében benne rejlenek eddigi élettapasztalataink, történeteink, a valóság megkonstruálására kialakított egyéni stratégiánk és ezeknek a csak ránk jellemző mintázata.

2019-11-01T13:18:11+00:00 november 1, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Térformálás
Boros Tamás, Dorka Noémi és Marafkó Bence kiállítása

Kozák Csaba
A Térformálás kiállítás triásza nemcsak alkotásaik okán és jogán álltak össze a jelen tárlatra, hanem azért is, mert mindhármuk mestere a tavaly elhunyt Fajó János, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, szobrász volt. Fajót Kassák Lajos egyetlen tanítványaként jegyzi a szakma, míg Fajó több tanítvánnyal – így az itt kiállító Boros Tamással, Dorka Noémivel és Marafkó Bencével is – büszkélkedhetett.

2019-10-22T20:33:54+00:00 október 22, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Színfátylakon keresztül
Csáki Róbert festményei

Sipos Tünde
Szentendre mindig tartogat felfedeznivaló művészeti eseményeket. Ezúttal a MANK Galéria kiállítását érdemes felkeresni, ahol egy sejtelmes és misztikus festői világot fedezhetünk fel Csáki Róbert képein keresztül. Aki szeretné megtapasztalni, hogy hogyan képes egy festmény személyes üzenetet hordozni, mindenképp nézze meg ezt a tárlatot!

2019-10-21T18:19:46+00:00 október 21, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Fegyelmezett szenzációk
Dréher János: Fehérek szürkéi

Pataki Gábor
Dréher tehát tovább dolgozik egyre eszköztelenebbül, mind szikárabban, aszkétikusabban, de koncentráltabban, rábízva magát az anyag önértékeire. E csendes, póztalan tevékenység nyomán fedezheti fel a néző a művek ugyancsak csendes, póztalan értékeit, kis szenzációit.

2019-10-17T15:52:30+00:00 október 17, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Képek cím nélkül
Seres László kiállítása

Schneller János
Az „érzéki képződmény” (Heinrich Gomperz fogalma), ami minden esetben emberi alkotás eredményeként jön létre mint műalkotás, Seres esetében soha nem depiktív, azaz lefestő, ábrázoló, hanem „piktív", azaz csak festésként (plasztikai értelemben) hat. „Míg a leképező művészetben minden művészi tevékenység meglévő tárgyakat vesz alapul, és ezeknek legalább egy tulajdonságát absztrahálja, a nem ábrázoló művészet alapjaiban új tárgyat hoz létre”, és vezeti be az érzéki világba. Olyat mutat meg, ami korábban nem létezett.

2019-10-16T13:16:04+00:00 október 16, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szentendre a kortárs magyar művészetet népszerűsítette Rómában

Október 12-én Rómában, a Mirabilia Urbis fesztiválon vendégeskedett a Szentendrei Szabadtéri Tárlat – ezúttal is számos régi és új kiállító közreműködésével. Különleges magyar kiállítást tekinthettek meg a rómaiak az elmúlt hétvégén a Campo de Fiori szomszédságában található, élénk művészeti életéről ismert utcában, a Via dei Capellarin. A modern magyar képzőművészet egyik legizgalmasabb jelensége, az 1968-ban

2019-10-16T13:01:02+00:00 október 16, 2019|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

Derengés: akarat és forma

Zhou Song: No. 9, 2018, olaj vászon, 180×100 cm Az Ybl Budai Kreatív Ház 2018. májusi nyitása óta a hazai mellett impozáns bemutatóhelyévé vált a távol-keleti kortárs képzőművészetnek. Ennek jegyében, a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója előtt tisztelegve, az intézmény most tizenegy kortárs kínai művészt felvonultató kiállításnak ad otthont. A kiállítás szándéka, hogy

2019-10-15T22:28:27+00:00 október 15, 2019|Szélesvászon|Nincs hozzászólás

És az idő megy
Jovián György kiállítása

Abafáy-Deák Csillag–Kölüs Lajos
A bontott tárgyak – legyen az fékdob, lendkerék, dinamó, felnyitott számítógépház, tartályok vagy golyóscsapágy – diszharmonikus létezésébe, megjelenésébe, rejtekhelyébe feledkeznek, az emberi természet részei, elpusztíthatatlanoknak tűnnek. Illegetik magukat, páváskodnak, uralkodnak. A világ megbomlott rendjére utalnak, csendjük félelmetes, ember alkotta csend.

2019-10-15T22:22:01+00:00 október 15, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás