Rovatunk cikkei csak az uM Online-on olvashatók, nyomtatásban nem jelennek meg.

Falak, térképek, idő
Dréher János képei elé

2018-12-11T10:44:07+00:00 december 11, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Falakat, falrészleteket, falfragmentumokat lát a néző első pillantásra Dréher János kiállításán járva. Szinte azt is mondhatnánk, falakba ütközik a látogató. Kissé talán tanácstalan, miért is a számos épületrészlet. Mi készteti az alkotót, hogy ilyen felületek létrehozása révén meséljen gondolatairól? S mik ezek a témák, gondolatok? Hisz látszólag egyszerűen vakolatdarabok lógnak a terem falain, olyan vakolatdarabok, melyeket kikoptatott az idő.

Vizuális forradalom
Metamorfózis I. – II. Nemzetközi Digitális Művészeti Triennálé

2018-12-10T14:55:56+00:00 december 10, 2018|ONLINE|

Deák Csillag–Kölüs Lajos
A Digitális Agora 2018 nemzetközi kiállítás külföldi és magyar vendégművészekkel mutatkozott be. Ez is jelzi, hogy metamorfózis zajlik, az újfajta képalkotási módszer és technika révén vizuális környezetünk és szemléletünk is változik. Új digitális kultúra szemlélői, fogyasztói vagyunk és leszünk. Egyúttal a digitális társadalmat építjük, amely a tudásra és az információra, az élethosszig tartó tanulásra, az érzelmi intelligenciára, a kreativitásra, az innovatív szemléletre és magatartásra, illetve a komplex problémamegoldásra épül. A tárlat művészei egyénien értelmezik, értékelik és használják fel a számítógépes művészet nyújtotta lehetőségeket.

UNSEEN CREATURES
Mira Dalma Makai’s Solo Exhibition

2018-12-04T13:23:43+00:00 december 4, 2018|Art Today, ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
There is a type of beauty at play here similar to the aesthetics of scientific photographs, which alienate and disembody the observed object. This is the “sea change” of the close-up: when what is in front of us turns into “something rich and strange” just by the sheer fact of our proximity. The dichotomy of strangeness and familiarity is also at stake in Makai’s personal iconography, letting every element become identified as something similar to claws, leaves, shells or gems, but never precisely named and thus remaining ambivalent: somewhere between the unknown and the materialised.

Minden csak torzulás
Lak Róbert: Nyugtalanok

2018-12-03T15:53:48+00:00 december 3, 2018|ONLINE|

Sirbik Attila
Lak világa egyfajta biomorf paradicsom, a pokol (-járás) paradicsoma. Van valami zaklatott folytonosság abban, ahogyan Lak állandóan visszatér ugyanoda és kezdi elölről, számos képe mintha ugyanaz lenne, egyfajta mantraszerű ismételgetés a benső kiürítésének tudatos formájaként. Olyan, mint egy lokális, egyetlen lélek felgyorsított inkarnációs kísérlete ugyanabban a testben, ami így csak némileg változik, nyúlik meg, folyik szét vagy éppen zsugorodik össze, mint ha csak kiszippantotta volna belőle valami az életet, folytonos meghalás és feltámadás.

Rétegelt jelenlét
Freund Éva kiállítása

2018-11-28T09:55:57+00:00 november 28, 2018|ONLINE|

Nemes Z. Márió
Freund Éva Rétegelt jelenlét című kiállítása egy poszthumán archeológiai kutatás leleteit bontja ki és tárja fel a K.A.S. Galériában. Az ember utáni tekintet számára felkínált installáció a térteremtő és jelentő gyakorlatok összefonódását mutatja fel egy városarcheológiai kontextusban, egy hely („utcasarok”) kijelölésének és megélésének viszonyrendszerét. Ugyanakkor „a helyek töredékes, rejtekező történetek; múltak, melyeket a másik csent el az olvashatóságtól; összezsúfolt idők, melyeket ki lehet ugyan bontani, ám inkább úgy vannak jelen, mint várakozó, rejtvénynek megmaradó elbeszélések.”

Elementáris geometria
Boros Tamás és Dévényi János kiállítása

2018-11-22T16:09:54+00:00 november 22, 2018|ONLINE|

Kozák Csaba
Eukleidész Kr. előtt 300 táján írta az Elemek című könyvét. Nem tudom, hogy Boros Tamás és Dévényi János képzőművészek Elementáris geometria-kiállításának a címében szándékosan szerepel-e az utalás a „geometria atyjaként” jegyzett ókori szerző művére, ha nem, akkor beletrafáltak. Ugyanakkor a geometrikus absztrakció – azaz a geometria tudományának a modern művészetbe történő beillesztése – csak a két világháború között kezdett kibontakozni, melyet a későbbiekben konkrét művészetre (is) átkereszteltek.

Esszencia
Révész Ákos kiállítása

2018-11-19T16:13:12+00:00 november 19, 2018|ONLINE|

Kozák Csaba
Révész festészetének gyökereit, alapfelvetéseit, látványvilágát egyértelműen a második világháború utáni európai művészeti színtéren kell keresnünk. Michel Tapié (nem tévesztendő össze a spanyol festő Antoni Tápies-vel!) párizsi kritikus vezette be az „informel”, azaz a formátlanságra utaló festészeti kifejezést, míg George Mathieu 1947-ben nevezte el ezt az irányzatot "lírai absztrakciónak", aki egyben a tasizmus, azaz a foltfestészet legjelentősebb francia képviselője volt, ahogy az amerikai csurgatásos festészetnek, a drip paintingnek Mark Tobey és Jackson Pollock.

DLA Intro 6.
A PTE Művészeti Kar Doktori Iskolájának kiállítása

2018-11-16T09:20:45+00:00 november 15, 2018|ONLINE|

Balogh Robert
A PTE Művészeti kar Doktori Iskolájának kiállítását az elsőéves zeneművész doktoranduszok koncertjével egybekötve nyílt meg, ezzel az ünnepi alkalommal köszöntik minden évben az elsős hallgatókat – a kiállítás 2018. október 26-án nyílt a Pécs főterén található Nádor Galéria Art and Med Kulturális Központban, és november 16-ig látható. Nemes Zsuzsa kurátor alkalmazkodott a tér kínálta lehetőségekhez. Az egykori patinás szálloda romgalériaként ad helyet tárlatnak, így a helyszín mentes a kimért eleganciától. A kiállítótér nagyjából két fő részre oszlik, az egyikben inkább a sötétebb, a másikban inkább a színesebb, játékosabb motívumok dominálnak.

Koponyák a Várhegyen
Cranium Celebramus, a Magyar Nemzeti Galéria pop-up kiállítása

2018-11-14T15:05:43+00:00 november 14, 2018|ONLINE|

Margl Ferenc
A koponya a halál, az elmúlás és a végesség ikonikus jele – gondoljunk Hamlet ominózus monológjára, a különböző intézményesített veszélyjelzésekre vagy épp a horror és kalandfilmek kelléktárára. Ehhez a koponyáról meglévő hétköznapi és épp ezért kevésbé tárgyalt diskurzushoz csatlakozik a Cranium Celebramus, amely egy időben és térben jól elhelyezett kiállítás.

Léptékek között
Sulyok Gabriella kiállítása

2018-11-15T13:15:32+00:00 november 14, 2018|ONLINE|

Garami Gréta
Sulyok Gabriella alkotásai nem tájábrázolások tehát, hanem a természet motívumkincséből táplálkozó lírikus gondolatképek, a világi lét és a transzcendens létezés összefüggéseit kutató, Weöres Sándor világát rajzban idéző elmélkedések, amelyek a természet folyamatos mozgásban lévő metamorfózisát jelenítik meg. A vonal és folt mellett talán még fontosabb, még izgalmasabb részlete Sulyok képeinek az üresség. A kitöltetlen fehér, amelyből kinő, és amelybe visszabújik a táj.

Könyvjelző
Nagy Zopán: Jelenések – átfedések című kiállításához

2018-11-07T16:21:04+00:00 november 7, 2018|ONLINE|

Bálint Ádám
A nyolcvanas évek végén járt nálunk egy berlini művész, aki Budapesten, a Stúdió Galériában szeretett volna egy happeninget létrehozni. Az előadásának része lett volna egy saját maga által fordított szövegrészlet egy maya kódexből. Összesen négy vagy öt prekolumbián kódex maradt meg, lehet, hogy az önállóan, saját megfejtése szerint készült fordítás a Drezdai Kódexből való, de erre nem emlékszem pontosan.

The Big Data Gaze
Puskás Marcell kiállítása

2018-11-06T20:02:08+00:00 november 6, 2018|ONLINE|

Balajthy Boglárka
I am a coffe addict. I am a pizza lover. I like travelling. I want to buy a Tesla. Follow me. Write me. I am really lonely. Ezeket az önjellemzésként szolgáló, ismerős és meglehetősen banális mondatokat Puskás Marcell The Big Data Gaze című kiállításán megjelenő több ezer, hasonlóan egyszerű kijelentés közül szemezgettem. Mondatok helyett azonban, engedelmeskedve a Puskás munkái által diktált követelőző, offenzív formanyelvnek, talán célszerűbb az „adat” címkével jelölnöm ezeket az online térből kiragadott, felszínességük ellenére gyakran mégis túlzottan intim információkat.