Színek, fények, vízfelületek és pára
Őry Annamária vietnámi képei

2018-11-04T00:19:53+00:00 október 29, 2018|ONLINE|

Jankó Judit
"Az utazás önmagában is mindig nézőpontváltással jár, ahogy egy nyelv, vagy egy vizuális kultúra megismerése is. Vietnám izgalmas közeg, és még érdekesebbek az elmúlt 20 év változásai benne. Az én generációm tagjai nyugati trendeket beépítő, ugyanakkor tudatosan a vietnámi elemeket is használó, de a nemzetközi színtéren is otthonosan mozgó figurák. A nyugati hagyományokból építkező figurális festészet, a vietnámi örökséget tudatosan és teljesen kortárs módon használó művészet, a koncept-, a fotó-, a videóművészek és a dokumentumfilmesek egyaránt megtalálhatóak." Őry Annamária megszakításokkal egy évet töltött Vietnámban, az ott készült képeiből látható most kiállítás a Karinthy Szalonban november 9-ig. Élményeiről és Ázsia festészetére gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

Mosom kezeimet – A Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának kiállítása

2018-05-15T11:43:35+00:00 május 15, 2018|ONLINE|

Pataki Gábor
Többeket foglalkoztatott Semmelweis tántoríthatatlan elhivatottságból, szakadatlan kíváncsiságból, akaratból, az ostoba tekintélytisztelet elleni fellépésből, haragból és önvádakból összeszőtt személyisége, sorsa. Megidéződött a kései biedermeier finom, már-már presziőz, a felszín nyugalmát, kedélyes elrendezettségét sugalló világa s a valóság nyers, véres foetusokkal, nyákokkal, sebekkel, érzéketlen és kegyetlen orvosi beavatkozásokkal kísértő ellentéte. De felidéződik a szülő nőkből óhatatlanul statisztikai adattá válók sorsa is. Fontos szerephez jut valós és festett változatban is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb civilizatorikus vívmány, a szappan is, s az ehhez köthető „tiszta kéz” fogalma is.

Az újrahívott pillanat – Kéri Gáspár kiállítása

2018-03-24T21:16:49+00:00 március 17, 2018|ONLINE|

Tolnay Imre
Kéri Gáspár is nyilván ugyanúgy botladozik vagy éppen rohan a hétköznapokban, mint bármelyikünk, de itt és most nem belebotlik a közhelyekbe vagy inkább helyekbe, hanem egyrészt lecsap rájuk, másrészt szembemegy a múló momentumokkal: antinosztalgiával újragondolja azokat, optikájával és hívójával rájuk kérdez. Szóba, illetve emulzióba elegyedik a kipécézett, keresett-megtalált képpel, önkényesen – és tudatosan – komponál, majd kattint, és klasszikusan nagyít.

Minél áttetszőbb, minél láthatatlanabb

2017-10-18T08:38:55+00:00 január 27, 2016|Nyomtatásban megjelent|

Rónai-Balázs Zoltán Test és szellem, ég és föld, az őket elválasztó, vagy éppen összekötő, leheletfinom, hártyavékony közeg: ezek a kulcsszavai Imre Mariann Ölelés című anyagának a Karinthy Szalonban. A művésznő sajátságos, fonallal hímzett betonmunkáiról ismert, ám ez alkalommal a súlyos, durva beton helyett finom és könnyed hatást keltő akvarelleket és tüllruhát láthatunk tőle. Az egymásból [...]