A vidék geometriája
Bukta Imre: Nálunk, vidéken

2019-02-28T18:31:55+00:00 február 28, 2019|ONLINE|

Kovács Alex
Apám elindul, hogy begyűjtse azt a lumineszkáló zöldessárga termést, ami talán golden alma, talán citrom vagy színtiszta plazma. Felfordított talicskáját kerekére állítja – azért a bele ne rozsdásodjon – és kikanyarodik a lugas alól. Megkerüli a döglött angyal elszáradt szárnyát, elmegy a tuskók és a mosdótál – jó lesz az még az udvarra, alá lehet tenni egy kivágott tetejű kanisztert és belevezetni az ereszből összegyűjtött esővizet, csak azt a tartályt is fel kéne majd valamikor (soha) szerelni – mellett és mire odaér, addigra talán a flanel kardigánjának derengő piros foltjai, amik valami misztikus egységet képeznek apámmal, addigra talán azok a pászmák, mint az anyag nyíló fekélyeiből felhasadó elemi sugárzás, kiterjednek rajta, pusztító erejű fénygömbbé változtatva őt.