Apeiron – Kecskés Péter kiállításáról

2018-03-03T10:49:21+00:00 március 3, 2018|ONLINE|

Kovács Gergely Különösen fontos lehet az apeiron művészi leképezése kapcsán, hogy az első kozmológiai modellt épp Anaximandrosz alkotta meg, noha a kozmoszt – a Kecskés által teremtett vizuális összképpel ellentétben – ő még geometriai struktúrát mutató, zárt, rendezett egészként fogta fel. Ez az ellentét pedig a kiállítás egyik kulcspontját világíthatja meg.

Átszállás – Nagy Gábor György kiállítása

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 22, 2017|ONLINE|

Kovács Gergely
Nagy Gábor György kiállított műalkotásainak kirobbanó ereje a kettő között húzódó, kibillenthetetlen arany középútban rejlik. Abban a felfogásmódban, melyhez igazodva a művész megingathatatlannak tűnik az alábbi örök törvényszerűséget illetőleg: nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos tradíciókat, ugyanakkor nem is elégedhet meg azok puszta leképezésével.

Vágyni az ismerős ismeretlent – Román Viktor kiállításáról

2017-10-18T08:38:34+00:00 november 21, 2016|ONLINE|

Kovács Gergely
A művészi valóságban megnyilvánuló elvágyódás (főleg a romantika óta) az emberi lét egyik alapvető érzelmi velejárója. Elvágyódás egy az e világi törvényszerűségeken túli, innen nézve irracionális szférába. Amely lényegét tekintve misztikus természetű, amely az összes valószerűtlensége ellenére mégis hihetőbbnek, megélhetőbbnek tetszik. És amelynek helyenként groteszkbe hajló, torzított jelkészletében csupán felsejlenek a hétköznapi keretek közül származtatott motívumok.

Reduktív tradíciók – Bohár András-emlékkiállítás

2017-10-18T08:38:39+00:00 szeptember 14, 2016|ONLINE|

Kovács Gergely
Célszerűnek tűnik azzal kezdenünk, hogy a „reduktív” melléknév alapjául szolgáló latin eredetű „redukció” szóhoz – melynek jelentése: csökkentés – a hétköznapok szintjén többnyire negatív képzettársítások járulnak. Kár is lenne tagadni.

Végtelendarabok: Kecskés Péter Keimosz folyam című kiállítása

2017-10-18T08:38:49+00:00 május 5, 2016|ONLINE|

Kovács Gergely Noha a lehetőségek szerinti legideálisabb művészeti megnyilvánulás e kettő mind tökéletesebb koherenciájára épül, tartalom vagy forma prioritásának kérdése lényegében a mai napig meghatározza az egyes művészettörténeti vizsgálódásokat. Míg az egyes művészeti produktumok értékelése a 19-20. század fordulójáig pusztán egy elvonatkoztatott formaanalízisben merült ki, a következő évtizedek nagy váltása folyamán fokozatosan épült be a [...]