Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

2017-11-07T20:55:43+00:00 november 7, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Ellentmondásra gyanakszunk, hiszen ami kortárs, az nemcsak hogy ma születik, de a képzőművészetben bevett szóhasználat azt is jelenti, hogy a jelen problémáival foglalkozik, ami pedig archaikus, az értelemszerűen nem egyszerűen régi, régies, de valamely kultúrának a legősibb rétegeibe tartozik. Az ellentmondás azonban látszólagos. A 20. század folyamán sok alkalommal szembeállították egymással a régit és az újat, az avantgárd művészet szüntelen keresése, jövő felé fordulása olykor egyszerűen nem viselte el a múlt időt.

Térkoordináták – Nagámi kiállítása

2017-10-18T08:38:13+00:00 október 13, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
De hol van Nagámi? Hol van a nagámiság, hol a nagámizmus, ha már ennyire elmélyedtünk az izmusokban? Mit csinálnak a nagámisták, a nagámiánusok? És persze, hol keressük a kiindulópontot e művészet megértéséhez? Az anyagszerűségben talán? A különösen szép, jól faragható, tömbszerűségükben, felületi megjelenésükben egyaránt kifejező fafajtákban, a feketedióban, a mahagóniban?

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

2017-10-18T08:38:16+00:00 október 9, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Székács Zoltán a kortárs művészek azon, sajnos egyre kisebb létszámú csoportjába tartozik, akik tudnak és mernek is szép képeket festeni. Mégpedig úgy, hogy magának az anyagnak a törvényszerűségeiből, sajátosságaiból indul ki, az anyagot hagyja élni, dolgozni, mondhatni csak időnként korrigálva a folyamatokat.

Kortársak a várban – Siklósi Szalon 2017

2017-10-18T08:38:22+00:00 augusztus 20, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A hagyomány azt tartja, hogy a magyar művészben van valami az olaszból, de a németből is, hogy lényegében a kettőből van összegyúrva, bár mostanában egyesek egyre inkább hangoztatják a keleti eredetét. Ha lénye lényegét ez utóbbi valóban meghatározza, akkor már jobban értjük azt is, hogy a magyar művész miért „egyenetlenkedik” folyton, miért képtelen az összefogásra, noha abban az időben, amelyben élünk, a túléléshez erre igencsak szüksége lenne.

Lészakertek geometriája. Magyari Márton kiállítása

2017-10-18T08:38:22+00:00 július 28, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A kaszálókat jellegzetes léckerítések választják el egymástól, a lészakartek mozaikja úgy adja meg a látvány egészét, hogy nincs két egyforma részlet, miközben mindegyik részlet harmonizál a többivel formában, színben, árnyalatban. Ennek a tájnak az élményéből születtek meg a kiállításon látható képek, amelyeken természetesen egyetlen részlet sincs, amelyre azt mondhatnánk, hogy ezt vagy azt a részletet, zugot ábrázolja.

Huszonöt éves a SzögArt

2017-10-18T08:38:24+00:00 július 12, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Érdemes lenne például statisztikát készíteni arról, hogy mi van azzal a több mint harminc művésztársasággal, amely a rendszerváltozás utáni években megalakult, néhány évig intenzíven működött is, azután… azután vagy feladta a hiábavaló küzdelmet az érdektelen közönség, az egyre szűkösebben csordogáló állami, önkormányzati és a nehezen megszülető magánmecenatúra háromszögében, vagy legalábbis takaréklángon működik.

Emléknyomatok – Góra Orsolya és Somogyi Emese kiállítása

2017-10-18T08:38:24+00:00 május 31, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A két alkotó tárlatán egyszerre vagyunk tanúi a művészi szándékok módosulásának és a művészi világok következetes továbbépítésének, az emléknyomatok, miközben egymásra rakódnak, egyszerre rejtik el egymás bizonyos részleteit, s hangsúlyozzák a lényeget, azt az emberi-művészi minőséget, amelyet mindketten a középpontba állítanak, miközben nem törekszenek arra, hogy ezt a minőséget konkrétan is megnevezzék. Sőt!

Nyomok – Fritz Rautner kiállítása

2017-10-18T08:38:26+00:00 május 8, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Nos, ahogyan jó néhány művön megjelenő kalligrafikus elemek jelzik, egyrészt valóban a gyorsaság, az impulzivitás az egyik jellemzője a műveknek, az a direkt reakció, amelyet a körülöttünk lévő világ változásai váltanak ki. Szinte robbanásszerűek az alakzatok a festményeken és a többnyire különleges Vincze-féle papíron megvalósuló rajzokon, miközben a művek más részei, a rétegesen képzett felületek és a gyakran aprólékos gondossággal megfestett jelek, írásképek elmélyültségről, a dolgok felszíne mögé való hatolás szándékáról beszélnek, ahogyan a képfelület plasztikusan képzett részletei, izgalmas faktúrái is.

Tavaszi Best of… – Visszatekintő válogatás a debreceni Tavaszi Tárlatok anyagából

2017-10-18T08:38:30+00:00 február 28, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
...a MODEM is kiemelkedő helyet foglal el a kortárs magyarországi intézményrendszeren belül. Arról azonban például nem érdemes megfeledkezni, hogy az intézmény és a vele egy épületben lévő Kölcsey Központ között közvetlen az átjárás, így az előbbi kiállításainak látogatói minden különösebb nehézség nélkül betérhetnek a Kölcsey Központ Bényi-termébe, amelynek tárlatain többnyire a városban élő alkotók munkáit állítják ki.

Párbeszéd a mesterekkel – Csernus Tibor-kiállítás nyílt a Makláry Galériában

2017-10-18T08:38:34+00:00 december 7, 2016|ONLINE|

P. Szabó Ernő
"Caravaggio a teóriám" – valamikor a nyolcvanas évek közepe táján mondhatta ezt Csernus Tibor, a 20. század végének, 21. század elejének világszerte egyik legismertebb és legnagyobb magyar alkotója, a szürnaturalizmus megteremtője, ahogyan Perneczky Géza elnevezte, vagy éppen az alkimista művész, ahogyan visszatérően mondogatták róla felkészültsége, bravúros festői megoldásai, páratlan stílusérzéke miatt. Lehet, hogy éppen a nagy siker kapcsán nyilatkozott így, hiszen a világ akkoriban fedezte fel

Tanúságtétel és egyensúlykeresés. Balanyi Károly kiállítása

2017-10-18T08:38:37+00:00 november 7, 2016|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Zománcművész, festő, grafikus, művészetszervező, művészeti író. A Kecskeméten élő Balanyi Károly az egyik legsokoldalúbb kortárs művész a városban, a régióban. A hetvenes évek közepe óta kiállítások hosszú sorát rendezte, közöttük az ezredfordulón indult Creator Spiritus című szakrális tárlatokat, vagy a Kapcsolat 2010 című nagyszabású bemutatót, amely a modern magyar művészet történetét a nagybányai, a kecskeméti és a szentendrei művésztelep közötti művészi kapcsolatok tükrében mutatta be a hírös városban és a modern magyar művészet bölcsőjének számító Nagybányán.

Mezei tanösvényeken – Magyar József festményei

2017-10-18T08:38:41+00:00 augusztus 3, 2016|ONLINE|

P. Szabó Ernő   Ismerős arcok, Kis csődület, Strandolók – akár gyors balatoni helyzetjelentésnek is fölfoghatnánk Magyar József festőművész néhány alkotását, vagy előrejelzésnek a várható balatongyöröki időjárásról. Egyes műveit – Pusztai jelek, Pásztor, Tamáshida – a magyar táj inspirálta, máskor – Szobrok a Giardiniban (vigyázat, nem az Il Giardinoban, amely név alatt a györöki kiállítások [...]