Szatmárnémetitől Szentendréig – Paulovics László életműve

2018-03-06T22:01:19+00:00 március 6, 2018|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A kiállítás egésze a művészi pálya majd hatvan évét tekinti át. Ahogyan a tárlat címe is mondja: amit látunk, az válogatás egy életműből, 1960–2018 között, ami arra is utal, hogy ha nem is a jéghegy csúcsa, de mindenképpen csak a festmények, grafikák egy része, ami a falra kerülhetett. Keramikusi tevékenységét csak jelezheti az összeállítás, a színházi tervezőre néhány plakát, az illusztrátori, az író kortársak tevékenységével összekapcsolódó munkásságról néhány könyv, folyóirat beszél.

A test epifániája – Bukta Norbert kiállítása

2018-01-25T14:22:21+00:00 január 25, 2018|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Ahogyan a többféle szignó jelzi, a kiállított műveket többen festették és talán tűzték is össze a részleteket. A portrénál az történt, hogy a három festő közül ketten festették meg a harmadikat, mégpedig kétszer, s megfestés után a két kép két felét kicserélték. Az egész alakoknál az a helyzet, hogy ott mind a hárman nekidurálták magukat egy-egy modell előtt, de a végeredmény itt sem lett más, mint az, hogy az elkészült két kép két fele helyet cserélt.

Az örökkévalóság érintése – Szilárd Klára emlékkiállítása

2018-01-15T12:07:18+00:00 január 15, 2018|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Titkok? Sejtések? Látomások? Lelkiállapotok? Elemi élmények? Alighanem hol ez, hol az jelentette a mozgatórugót, az ihlető forrást vagy éppen a festés megkezdésére ösztönző motivációt ezeknél a műveknél. Jelei vezethetnek az idő, a tér mélységes mélye felé de megnyithatják a teret a kozmosz végtelenje felé is, és aligha kell hozzá túlságosan nagy asszociációs képesség, hogy a mélységek és magasságok kutatására induló festőt követve a formák világában felfedezhető különböző minőségeket az emberi lélek világának végtelenségével vagy éppen a képek festője által megélt világ történéseinek szinte feloldhatatlan ellentmondásaival állítsuk párhuzamba.

Aranykor, aranyképek – A Belvárosi Művészek Társasága kiállítása Arany János születésének bicentenáriumán

2017-11-27T14:48:30+00:00 november 27, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Kiegyezéssel, amivel bizonyos szempontból aranykorszak kezdődött a magyarság számára, ami azonban végső soron az első világháborúba való belépésünkhöz és a XX. századi tragédiákhoz vezetett. Szóval én a kiállítás címében nem egybe, hanem kötőjellel tagolva írtam volna a szavakat, Aranykor-aranyképek helyett Arany-kort és Arany-képeket emlegetve. Mindenesetre a szójátékon túl az arany szín valóban kijár a költőnek

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

2017-11-07T20:55:43+00:00 november 7, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Ellentmondásra gyanakszunk, hiszen ami kortárs, az nemcsak hogy ma születik, de a képzőművészetben bevett szóhasználat azt is jelenti, hogy a jelen problémáival foglalkozik, ami pedig archaikus, az értelemszerűen nem egyszerűen régi, régies, de valamely kultúrának a legősibb rétegeibe tartozik. Az ellentmondás azonban látszólagos. A 20. század folyamán sok alkalommal szembeállították egymással a régit és az újat, az avantgárd művészet szüntelen keresése, jövő felé fordulása olykor egyszerűen nem viselte el a múlt időt.

Térkoordináták – Nagámi kiállítása

2017-10-18T08:38:13+00:00 október 13, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
De hol van Nagámi? Hol van a nagámiság, hol a nagámizmus, ha már ennyire elmélyedtünk az izmusokban? Mit csinálnak a nagámisták, a nagámiánusok? És persze, hol keressük a kiindulópontot e művészet megértéséhez? Az anyagszerűségben talán? A különösen szép, jól faragható, tömbszerűségükben, felületi megjelenésükben egyaránt kifejező fafajtákban, a feketedióban, a mahagóniban?

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

2017-10-18T08:38:16+00:00 október 9, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Székács Zoltán a kortárs művészek azon, sajnos egyre kisebb létszámú csoportjába tartozik, akik tudnak és mernek is szép képeket festeni. Mégpedig úgy, hogy magának az anyagnak a törvényszerűségeiből, sajátosságaiból indul ki, az anyagot hagyja élni, dolgozni, mondhatni csak időnként korrigálva a folyamatokat.

Kortársak a várban – Siklósi Szalon 2017

2017-10-18T08:38:22+00:00 augusztus 20, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A hagyomány azt tartja, hogy a magyar művészben van valami az olaszból, de a németből is, hogy lényegében a kettőből van összegyúrva, bár mostanában egyesek egyre inkább hangoztatják a keleti eredetét. Ha lénye lényegét ez utóbbi valóban meghatározza, akkor már jobban értjük azt is, hogy a magyar művész miért „egyenetlenkedik” folyton, miért képtelen az összefogásra, noha abban az időben, amelyben élünk, a túléléshez erre igencsak szüksége lenne.

Lészakertek geometriája. Magyari Márton kiállítása

2017-10-18T08:38:22+00:00 július 28, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A kaszálókat jellegzetes léckerítések választják el egymástól, a lészakartek mozaikja úgy adja meg a látvány egészét, hogy nincs két egyforma részlet, miközben mindegyik részlet harmonizál a többivel formában, színben, árnyalatban. Ennek a tájnak az élményéből születtek meg a kiállításon látható képek, amelyeken természetesen egyetlen részlet sincs, amelyre azt mondhatnánk, hogy ezt vagy azt a részletet, zugot ábrázolja.

Huszonöt éves a SzögArt

2017-10-18T08:38:24+00:00 július 12, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Érdemes lenne például statisztikát készíteni arról, hogy mi van azzal a több mint harminc művésztársasággal, amely a rendszerváltozás utáni években megalakult, néhány évig intenzíven működött is, azután… azután vagy feladta a hiábavaló küzdelmet az érdektelen közönség, az egyre szűkösebben csordogáló állami, önkormányzati és a nehezen megszülető magánmecenatúra háromszögében, vagy legalábbis takaréklángon működik.

Emléknyomatok – Góra Orsolya és Somogyi Emese kiállítása

2017-10-18T08:38:24+00:00 május 31, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
A két alkotó tárlatán egyszerre vagyunk tanúi a művészi szándékok módosulásának és a művészi világok következetes továbbépítésének, az emléknyomatok, miközben egymásra rakódnak, egyszerre rejtik el egymás bizonyos részleteit, s hangsúlyozzák a lényeget, azt az emberi-művészi minőséget, amelyet mindketten a középpontba állítanak, miközben nem törekszenek arra, hogy ezt a minőséget konkrétan is megnevezzék. Sőt!

Nyomok – Fritz Rautner kiállítása

2017-10-18T08:38:26+00:00 május 8, 2017|ONLINE|

P. Szabó Ernő
Nos, ahogyan jó néhány művön megjelenő kalligrafikus elemek jelzik, egyrészt valóban a gyorsaság, az impulzivitás az egyik jellemzője a műveknek, az a direkt reakció, amelyet a körülöttünk lévő világ változásai váltanak ki. Szinte robbanásszerűek az alakzatok a festményeken és a többnyire különleges Vincze-féle papíron megvalósuló rajzokon, miközben a művek más részei, a rétegesen képzett felületek és a gyakran aprólékos gondossággal megfestett jelek, írásképek elmélyültségről, a dolgok felszíne mögé való hatolás szándékáról beszélnek, ahogyan a képfelület plasztikusan képzett részletei, izgalmas faktúrái is.