Magyar könyvillusztráció volt, van és lesz
I. Billufeszt

2019-11-13T12:12:24+00:00 november 7, 2019|ONLINE|

Margittai Zsuzsa
Az első Budapesti Illusztrációs Fesztivál és a hozzá kapcsolódó kiállítás nyitánya egy mára talán már sokaknak feledésbe merült kerekasztal-beszélgetés volt, amit Révész Emese művészettörténész hívott életre 2018 tavaszán a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szakmai figyelem oka annak a hiátusnak a felismerése volt, amelyet a kortárs illusztrációnak, egyáltalán az illusztrációnak mint műfajnak kissé mostoha, „megtűrt” szerepe okozott. A másfél évvel ezelőtti (művészek, művészettörténészek, oktatók, kiadók részvételével lezajlott) szakmai vita eredménye akkor még függőben hagyta egy illusztrációs biennálé létjogosultságát. Ez a feltételes mód mára eltűnni látszik a kiállítás és a fesztivál nagy sikerét és az azt övező szakmai és közönségfigyelmet látva.

Casanova a síneken
Takáts Márton grafikái

2019-11-04T20:43:45+00:00 november 4, 2019|ONLINE|

Révész Emese
A beomlott Margit-híd torzója mögött feltárult romos Budapest képével a hazai közönség először az 1996-ban megrendezett 18. Miskolci Országos Grafikai Biennálén szembesülhetett. A Piranesi modorában készült rézkarc bravúrosan megformált részletein bámuló publikum joggal gondolhatta, hogy az ifjú alkotó eltévedt vagy két évszázadot. 1996 magyar művészetébe, azaz abba a saját időbe, amelyben a biennálé nagydíját Lévay Jenő elektrográfiái nyerték, nehezen volt beilleszthető Takáts Márton rézkarcolt vedútája. A historizálás számára egyszersmind stílusimitációt is jelentett, vagyis tudatos követését a megidézett kor képi eszköztárának.

Egy kollekció sorsfordulója

2018-11-13T00:17:38+00:00 június 29, 2015|lapszámok, Nyomtatásban megjelent|

Révész Emese Gallusz Gyöngyi: Árnyékjátszma nyugágyakkal III, 2007, szitanyomat 70x100 cm Olyan hely ez, ahol Irimiás és Petrina otthon éreznék magukat, a Sátántangó hőseiként ők is efféle romlásnak ítélt terekben vegetálnak. Olyan hely ez, ahol az emberek nem laknak, csak eljárnak ide megélni: munkát, szenvedélyt; az út egyik oldalán egy stadion futurisztikus medre,

Távolról és magasból

2017-10-18T08:39:22+00:00 június 9, 2015|Nyomtatásban megjelent|

MODEM, Debrecen, 2015. III. 5–V. 31.Révész Emese Vadász Endre: Piranói részlet, 1935, tempera, farost, 50x60 cmA Déri Múzeum gyűjteménye Álca? Szerepjáték? Menedék? Rembrandt kultusza csak egyike volt a két világháború közötti magyar festészet „párhuzamos világainak”, gondosan felépített díszlet, amelynek falai között Árkádiát és Kálváriát egyaránt lehetett játszani. Batthyány-Strattmann László az első világháború után nagyvonalú gesztussal

Helyzetben az akvarell

2018-11-13T00:13:30+00:00 január 26, 2015|lapszámok, Nyomtatásban megjelent|

Kepes Intézet, Zsinagóga Galéria, Eger, 2015. III. 15-ig Révész Emese Chilf Mária: Lak, 2011 Akvarell! 2011-ben a londoni Tate Gallery nagyszabású kiállításon mutatta be az angol akvarellfestészet elmúlt fél évezredét, a kora középkori kódexektől, a reneszánsz botanikai illusztrációktól, a 18. századi topografikus tájképfestészet nagymesterein, Thomas Girtin és Turner festészetén át a kortárs akvarell

Itália: túl az antikvitáson

2018-11-12T23:59:03+00:00 október 20, 2014|lapszámok, Nyomtatásban megjelent|

Itália: túl az antikvitáson Magyar művészek Itáliában 1810–1860 Vaszary Villa, Balatonfüred, 2014. XI. 16-ig Révész Emese   Barabás Miklós: Septimus Severus diadalíve, 1835., papír, ceruza, 24,2x32,2 cm A hazai művészek Itália-utazása nem értelmezhető pusztán az európai gyakorlat másolataként. A Grand Tour két évszázados hagyománya nyilván a magyar utazók útvonalát és figyelmét is befolyásolta,