FacebookInstagramIndexed by EBSCOIndexed by EBSCO
Hívj bennünket! +36 70 626 2392|info@ujmuveszet.hu

Térbe lépő képek
Forgó Árpád kiállítása

2018-12-28T19:22:31+00:00 december 18, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Különös csillogású, néha groteszk színhatású formázott vászon műveket állított ki Forgó a győri kiállítótérben. Munkáin egyszerre van jelen Frank Stella kísérletező térfestményeinek szabadsága és Haász István vagy Hartmut Böhm fegyelmezett síkplasztikáinak tanulságai. Forgó azonban másfelől közelít a térhez és a geometriához. Jelek és játékok, fantasztikus – a képfelületre rávitt speciális akril felületeken megcsillanó – fények gazdagítják az élményt.

➤➤➤
 0

Falak, térképek, idő
Dréher János képei elé

2018-12-11T10:44:07+00:00 december 11, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Falakat, falrészleteket, falfragmentumokat lát a néző első pillantásra Dréher János kiállításán járva. Szinte azt is mondhatnánk, falakba ütközik a látogató. Kissé talán tanácstalan, miért is a számos épületrészlet. Mi készteti az alkotót, hogy ilyen felületek létrehozása révén meséljen gondolatairól? S mik ezek a témák, gondolatok? Hisz látszólag egyszerűen vakolatdarabok lógnak a terem falain, olyan vakolatdarabok, melyeket kikoptatott az idő.

➤➤➤
 0

Arcok, helyek, idő – Nagy Gábor és Nádas Alexandra kiállítása

2018-08-02T17:43:42+00:00 augusztus 2, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Milyen igazsága van egy műnek? Milyen igazság történik meg benne? Nézzünk szembe a művészetről alkotott fogalmaikkal, a hiedelmekkel, miként születik egy műalkotás, s látni fogjuk a heideggeri kijelentés lényegét. A mű az igazság és a történés egysége. Nagy Gábor és Nádas Alexandra műveiben a sajátos történés-idő dimenzió és a valóság-igazság egysége jelenik meg.

➤➤➤
 0

A jövő folyton ismétlődik

2018-04-17T16:57:19+00:00 április 17, 2018|ONLINE|

Sinkó István
„S töprengnél bár reggeltől estvélig, estétől a hanyatló éjfélig: akkor sem töprenghetnéd ki, tárhatnád értelemmel elő a kifürkészhetetlen Túlnant." Caspar David Friedrich beszél így a világban való gondolkodásról, a festészetről. Vajon a Túlnan a jövő? Vagy épp az a transzcendens Túlnan, mely megvált minden jövőtől? Nem tudhatjuk. Mózes Katalin következetesen e túlnanságból tekint vissza ránk, hol keserédes, hol fanyar ízeket keverve képeibe, hol bölcselkedik, hol meg játszik (velünk), mint gyermek, ha ceruzát kap és árkus papírt.

➤➤➤
 0

Gesztus és átrendezés – Siflis András és Utcai Dávid kiállítása

2018-03-05T14:04:59+00:00 március 5, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Izgalmas párbeszédnek lehetünk tanúi e kiállításon, mert nem egynyelvű, nem egynemű ez az anyag, bár valóban összeér, valóban kiegészíti egymást, de a két alkotó személyisége, habitusa, életkorából adódó képszemlélete azt a kicsi különbséget (kleine Unterschied) azért meghagyja, amitől Siflis és Utcai szuverén alkotóként maradnak meg emlékezetünkben, a kiállításról kilépve.

➤➤➤
 0

Az idő mint anyag – Pacsika Lia kiállítása

2018-01-26T14:28:25+00:00 január 26, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Pacsika Lia textilművész az anyagok sokféleségében, tárgyakban, elemekben, formákban gondolkodik. Homo ludens, játszó ember, aki rátalál, rácsodálkozik és művészi kifejezéseinek eszközévé teszi környezetének tárgyait, hulladékait. Valójában az idő hulladékait. Pacsika a múlt felől közelít, anyagképei (jobb híján e szóösszetétellel tudom leginkább jellemezni alkotásainak egy részét) ready made-jei múltbeli öltözékek, újságok, képek vagy épp ajtók, ablakok, bútorok maradványai.

➤➤➤
 0

Bibliaolvasatok, gyógyító képek – Karátson Gábor akvarelljei Máté evangéliumához

2018-01-17T13:12:11+00:00 január 17, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Sajátos megközelítésben a vázlat és az automatikus firka elegyével készült munkák kerülnek elénk, a néző néha a színek lágy, omló foltjait érzi meg először, majd kutakodni kezd a vonalháló mögött felsejlő alakok után. Egy-egy szituáció, többszöröződő alak, egymásra vetülő mozgásfázisok adják a cselekmény figuratív vonalát. E mellé spontánnak tűnő színpászmák, foltok kerülnek.

➤➤➤
 0

A táj mint közérzetlakmusz

2018-01-11T12:00:25+00:00 január 11, 2018|ONLINE|

Sinkó István
Miközben felfedezni véljük a magányos, elhagyatott bányatornyokat, a megfeketedő, szénnel teli dombokat, az éjszakai sétákon a gyér világítású utcákat, Szikszai komorsága néha keserű mosolyra is késztet. Ez a sok fekete absztrakt táj nem ironikus-e valamelyest szép új világunkban? Nem felkacagni kellene ennyi súlyos, terhes látvány feloldásaként?

➤➤➤
 0

Öten szürkékben, keményen és lágyan

2017-11-03T14:45:13+00:00 november 3, 2017|ONLINE|

Sinkó István
Öt alkotó, ötféle stílus, technika, szemlélet és koncepció, s most a Faur Zsófi Galéria tereiben egységes válasz a feltett kérdésre: Mi a kemény, s mi a lágy? Gábor Áron, az ötletadó, az alkalmi csoport összeszervezője még egy újabb „terhet is rótt” a résztvevőkre; fekete-fehér-szürke megfogalmazásra sarkallta a kiállítókat. A Ferenczy Bálint kurátori munkájával által megrendezett tárlat végül a legfontosabb választ akként adta meg a nézőnek: a szürke (szín) is szép.

➤➤➤
 0

Seres, a rejtőzködő

2017-10-18T08:38:20+00:00 szeptember 13, 2017|ONLINE|

Sinkó István
Miskolc és Mumbai, Miami és a Falk Miksa utca között fel-, majd eltűnik megint Seres László festőművész, restaurátor. Többször felfedezett és számtalanszor visszavonult alkotó, az a festő, aki a magyar absztrakt expresszionizmust vérével, lelkével képviselte, és akinek legutóbbi, letisztult munkái épp a Missionart kiállítótermében szerepelnek.

➤➤➤
 0

Maghasadás, avagy a szelíd behatolás – Hajdú Kinga kiállítása

2017-10-18T08:38:30+00:00 február 15, 2017|ONLINE|

Sinkó István
Úgy tűnhet a gyanútlan nézőnek, hogy Hajdú Kinga Ötvenszerötven című kiállításán egy csillagászat, biológia és démonológia iránt érdeklődő festő új képsorozatának darabjait láthatja. Valójában Hajdú Kinga a felszínen mindent megtesz, hogy ezt higgyük, úgy véljük, hogy 50 x 50 centiméteres képei az űrről, a vérerekről és a szellemekről mutatnak be kis asszociációs tablókat.

➤➤➤
 0

„S a belső Formáért kezem lendült” – Mozgó Világ

2017-10-18T08:38:32+00:00 január 24, 2017|ONLINE|

Sinkó István
A cím egy idézet Tóth János operatőrtől, ez az idézet állt a Mozgó Világ 1980-as egyik lapszámában az operatőr-fotográfusról szóló műhelytanulmány elején. A szerző, Dániel Ferenc is egyike volt azoknak, akik az akkor már öt éve havilapként működő Mozgó Világ hasábjain fedezték fel a nagyközönség számára kevésbé ismerős kortárs művészeket. S nem csupán felfedezésről volt szó. A Mozgó több és más volt, mint egy kulturális kuriózumokat bemutató lap.

➤➤➤
 0

TÁMOGATÓNK

PARTNEREINK

Kulturpontok

Szepmuveszeti Muzeum

Magyar Nemzeti Galeria

HDU



B-Braun
Toggle Sliding Bar Area