Az építés rombolás
Beszélgetés Kőszeghy Flórával Techno Organic Creatures (T. O. C.) című kiállítása kapcsán

2019-08-06T15:02:25+00:00 augusztus 6, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
"Lelket adni valaminek emberi gesztus, de az életadás határán táncolni már emberfeletti. Anélkül, hogy ilyen babérokra törnék, igyekszem képeimet elevenné tenni, a tárgyakba életet lehelni. A valódi, kézzel fogható eszközökön túl ehhez magamból kell kiszakítani egy darabot. A tárgyak a maguk antropomorf gesztusaival magukban hordozzák az ember szándékát az életadásra. Ez a végső kreativitás anyaként, referencia számomra, éppen ezért keresem ezt a lehetőséget mindenben."

Ha egyszer csak visszavadulunk
Beszélgetés Szabó Eszterrel Homo Domesticus című kiállítása kapcsán

2019-06-13T13:23:10+00:00 június 13, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
Lehet-e tágítani a képzelet határait a nők ábrázolásában? Meg lehet-e fosztani egy portrét a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól? A kiállított rajzok, festmények, lentikuláris printek és rövid videó animációk ezekre a kérdésekre keresik a választ. A fiktív portrék az utcán, tömegközlekedési eszközön látott arcok emlékeiből összegyúrt karakterek, melyek a minél ismerősebb és tipikusabb elemek újrarendezéséből jöttek létre.

Magunkat írjuk
Interjú Asztalos Zsolttal

2019-04-11T11:22:25+00:00 április 9, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
Mit keresünk egy műalkotásban? Az alkotás gondolatiságát, a művészt vagy mindkettőt egyszerre? Mennyire fontos az alkotó személye, és mennyire maga a műalkotás? Egyáltalán, elválasztható egymástól a kettő? A kérdés az újkori művészetben fokozottan hangsúlyossá vált. Egy-egy művész mögé olykor professzionális marketing stratégia épül, melynek segítségével szinte egy márka jön létre a művész nevével. Az ismeretlenségbe merült, mindenfajta hírnév nélküli alkotók egyfajta alázatot testesítenek meg – még ha nem is szándékos döntésük miatt állt elő ez a helyzet.

Deep time – Retrográd mozgás, hibrid álláspont
Interjú Fridvalszki Márkkal

2019-03-12T12:45:16+00:00 március 12, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
A vizuális nyelv tükrözi azt a szellemiséget, ami a korszakot körbelengte, az utóbbi tartalmazhatta az utópikus momentumokat, ami aztán megjelenik a nyomtatott anyagon. Persze az oda-vissza hatás nyilvánvalóan ebben az esetben is érzékelhető. Az elérhető személyi számítógépek, grafikai/mozgóképes szoftverek, a komputerizált offszetnyomtatás szabad utat engedett a innovatív ötletek kifejezésének. El tudjuk képzelni, hogy a komputerrel készített képiség micsoda lendületet adott a DIY-szellemiségben tevékenykedő művészeknek, grafikusoknak. Ami a punknak a xerox, az a rave kultúrának a full color offszetnyomtatás volt.

Minden időkapszula
Interjú Káldi Katalinnal Testek sebessége című kiállítása kapcsán

2019-02-03T18:10:32+00:00 február 3, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
"Az egyes tárgyegyüttesek egymás mellé helyezve még tisztábban mutatják, hogy a középpontjuk számít, az a közös nevező bennük, az 'egy' körüli szerveződés. Tetszőleges idomok (nem is mind szabályos), mégis meghatározott, elvi formájúak, kevéssé esetlegesek. Körül ölelik a középpontjukat vagy súlypontjukat és szállítják pályájukon. A militáns, stratégiai játékokban (sakk) a haladás, a helyváltoztatás a szervező erő, az evidencia. Ez az evidencia nyilvánul meg ezúttal.” Káldi Katalinnal beszélegettünk.

Az emberi agy mint turmixgép
Beszélgetés Fenyvesi Ottóval

2019-01-26T20:04:36+00:00 január 26, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
"Nagy felelősség hárul az emberi szemre, hiszen reggeltől estig, szüntelenül regisztrálja a világ jelenségeit. Minden ott van előtte, s közben érdektelenné válik a pillantás. Az emberi lelket eltölti valami tompa, megtört báj, unalomba süppedő tehetetlenség, sikkes bizarrság, passzív rácsodálkozás, valami gyerekes, rágógumirágó naivitás, pornográfia. A képek betöltik a memóriát anélkül, hogy bármi tanulsággal szolgálnának, a ma embere tökéletesen feloldódik a virtuális jelenlétében. A képek eltakarják a világot és a róla szóló lenyűgöző titkos tudást, és az értelmes élet fenntartásához szükséges mondatokat, melyekért érdemes élni."

Köztes állapot
Kerekes Gábor: Levicity – A lebegő város

2019-01-19T13:20:37+00:00 január 19, 2019|ONLINE|

Sirbik Attila
„A futurisztikus high-tech városokat modellező műalkotások promóciós szemétből épülnek fel. A reklámipar által uralt vizuális kultúránk emblematikus motívumainak egy-egy műben való koncentrált összefogása pedig elemi erővel mutat rá az utópiáknak a valóságból táplálkozó, mégis fiktív karakterére. Míg a recycling alkotói módszer a tömegtermelés logikájának ellentmondva a fenntarthatóságon alapul, addig maguk az újrahasznosított motívumok a posztmodern építészet technikai csúcsteljesítményeit ábrázolják” – vallja Kerekes Gábor az alkotás folyamatáról.

Minden csak torzulás
Lak Róbert: Nyugtalanok

2018-12-03T15:53:48+00:00 december 3, 2018|ONLINE|

Sirbik Attila
Lak világa egyfajta biomorf paradicsom, a pokol (-járás) paradicsoma. Van valami zaklatott folytonosság abban, ahogyan Lak állandóan visszatér ugyanoda és kezdi elölről, számos képe mintha ugyanaz lenne, egyfajta mantraszerű ismételgetés a benső kiürítésének tudatos formájaként. Olyan, mint egy lokális, egyetlen lélek felgyorsított inkarnációs kísérlete ugyanabban a testben, ami így csak némileg változik, nyúlik meg, folyik szét vagy éppen zsugorodik össze, mint ha csak kiszippantotta volna belőle valami az életet, folytonos meghalás és feltámadás.

Poszthumán burjánzás – Interjú Győrffy Lászlóval Privát biológia című kiállítása kapcsán

2017-11-23T12:42:07+00:00 november 22, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
"Nálam a precízen megfogalmazott, naturálisnak ható elemek az érzékletesség és a tájékoztatás csapdái: a megismerést szolgáló orvosi ábrák pozitivizmusát úgy lehet igazán parodizálni vagy aláásni, ha stilárisan ragaszkodunk ahhoz a tárgyilagos, részletező nyelvhez, ami ezekre a képekre jellemző."

Termékeny burok – Interjú Klájó Adriánnal

2017-11-06T16:12:52+00:00 november 6, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
A gyűjtéssel keresek egy bizonyos esszenciát, amit a tárgyak magukban hordoznak, és amit én soha nem tudnék létrehozni. Ez az esszencia benne lehet a birsalmákban, a koromban, kukoricadarában, szekrényekben…, behatárolhatatlan ez, és mindenkinek mást jelent. Megszállott, állandó éberséget követelő kutatása ez valaminek, amivel nyilvánvaló, hogy valamiféle hiányt is próbálok pótolni. Fészekrakást is jelent, amiben van valami primitív, ősi. Ezzel egyidejűleg a múlthoz való ragaszkodásomra is folyamatosan keresem a választ.

Befelé néző ablak – Interjú Bánki Ákossal Sopianae című kiállítása kapcsán

2017-10-18T08:38:16+00:00 október 4, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
"Egy négyzet formának a megnyitását próbáltam megvalósítani. Ez a forma egy logika alapján egy négyzetből lett kimetszve, egy olyan sablonból, amit előtte évekig használtam. Egy négyzet alakú formátumot szerettem volna megtörni, és napok, hetek után vettem észre, hogy ez egy kereszt forma, amiben egy feszültséget próbálok megoldani vagy túllépni azon."

Populista demagógia vs. demokratikus gondolkodásmód?

2017-10-18T08:38:19+00:00 szeptember 25, 2017|ONLINE|

Sirbik Attila
Az akácfát a XVIII. században telepítették Magyarországra Észak-Amerikából. Szívós fajta, a száraz talajba is gyökeret ereszt, akkor jól jött a futóhomok megkötésére. Körülbelül 300 évvel később ugyanezen a területen egy Európai Uniónak nevezett országok közötti szövetség működött. Az unió egy rendeletét az éppen regnáló magyar hatalom arra használta fel, hogy saját politikai narratíváját erősítse. A fa közben csak úgy viselkedett, mint egy fa. A friss EU-rendelet kapcsán közbeszéd indult az akácfáról.