RYXPER1126AE
Dorota Gawęda és Eglė Kulbokaitė kiállítása

2020-04-27T19:51:36+00:00április 27, 2020|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
A kérdés az, hogy a művészet képes-e bizonyos rövidített útvonalak mentén is korrodálódás nélkül komplex problémákat átmenteni és játékba hozni, úgy, hogy a bőrünkön érezzük annak sürgősségét és jelentőségét. A Gawęda és Kulbokaitė által képviselt attitűd egyfajta határhelyzetre épít.

RYXPER1126AE
Dorota Gawęda és Eglė Kulbokaitė kiállítása bejegyzéshez
a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Konfettibe írt szavak
Benczúr Emese Bright Future című kiállítása

2019-12-17T21:42:48+00:00december 17, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick
Festészeti értelemben színkeverés történik, de az anyag nem enged: mintha pixelekből akarnék homogén masszát előállítani. A részek azonban megőrzik autonómiájukat. A lila konfetti mintha kevésbé gyűrötten nyújtózna a poros zöld mellett, ami súlyát veszítve libben arrébb néhány vékonyka, citromsárga flitterszál felé. Közelnézetben vagyok. Amire rálátok, az a narratíva nélküli jelen.

Jelenlét a négyzetrácsban
Gáspár György Beyond 2000 című kiállításáról

2019-12-03T09:44:34+00:00december 3, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
A pécsi Nick Galériában megrendezett, Beyond 2000 című kiállítás egy hároméves munkafolyamat összegzéseként ad áttekintést Gáspár György Elektron, Neuron és City sorozatairól. A kiállításon szereplő, falra szerelt, illetve posztamenseken installált művek tárgyi alakot öltött utópiákként is felfoghatók. A tervezőasztalon felépített jövő fenntarthatóságának problémájáról ugyanúgy szólnak, mint az autonóm szobor továbbélésének kérdéséről a posztfordiánus tökéletesség korában.

INTRO VII.
A pécsi DLA-sok kiállítása

2019-11-26T11:59:28+00:00november 26, 2019|ONLINE|

Fekete Dénes
Az INTRO eseménysorozat hagyománya azt is lehetővé teszi, hogy a művek egyéni kutatóprogramokhoz kapcsolódó olvasatai mellett egyfajta párbeszéd is kialakulhasson az alkotások között, maga az esemény így közösségi élményként is jelentős a doktoranduszok számára.

Szubjektív beszámoló
... a 12. Ördögkatlanról

2019-08-08T15:38:34+00:00augusztus 8, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
Az Ördögkatlan alapkoncepciója összetett. Egyszerre szól a környezetről és a környezetben revitalizálódó kultúráról, ami a jó levegőn leveti rossz közérzetét, és szabadabban izeg-mozog. Az irodalom, a tánc, a képzőművészet, a színház és a divat határterületei egyszerre jelennek meg a porondon, de nem állnak össze Gesamtkunstwerkké, helyette eltérő alternatívákat kínálnak az idelátogatóknak.

Szabad gravitáció
Varga Rita kiállítása

2019-07-09T09:39:14+00:00július 9, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
Varga Rita Szabad gravitáció (2019) című kiállításán szobrászati térrel párbeszédbe lépő videóművek, rajzos gesztusokkal megbontott kollázsok, mindennapi életté oldódó environmentszerű terek, valamint nagy léptékű, kompozit festmények jelennek meg, amelyek a szubjektum tömegvonzásában találkoznak. A kiállítás tematikai sokszínűségét a művész a személyes érintettség révén tudja közös nevezőre hozni: így kerül egymás mellé egy technótarka Pantheon-kupola, egy gumiból készült lómaszk, bokszoló nők allegorikussá emelt világa és op-artos mustrává transzformált, épített terek. Ebben a mediális szempontból is heterogén kontextusban a festészet egy meggyőző retorikával rendelkező megoldásként jelenik meg a képzőművészet all-in stratégiái között.

Purple Prose
Orsolya Lia Vető's exhibition

2019-07-04T10:32:05+00:00július 2, 2019|Art Today, ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
Zooming in on flowers and fruit in the series Plantscape, Orsolya Lia Vető is not squeamish concerning the alluring, the decorative in her painting practice. The communicative urge that drives the aesthetics of kitsch is condensed into individual signs, that cease to denote separate morphological units and instead hook-up in a hybrid inflorescence, merging in a despecific corporality.

Whitecube Wunderkammer
Sekrestye – Unixpected

2019-06-03T10:02:04+00:00június 3, 2019|Art Today, ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
Sekrestye is a Budapest-based, loosely defined group of artists whose collective movements are centred around a series of exhibitions and events arranged predominantly in private places, introducing a fresh, off-track attitude to the art scene of the Hungarian capital. Surfacing gradually from the depths of social media and appearing sporadically in different venues, the group’s fifth exhibition was installed in the two visually transformed exhibition halls of Art9 Gallery and presented a visual jam session, that contextualised personal voices within a common vision.

A vendég tekintete
Kavics #4 – Sztefanu Marina és Fülöp Gergő „500 g-ot 6 l-ben” című közös kiállítása

2019-05-22T17:46:17+00:00május 22, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
A szüleim konyhapultjáról ismerem ezt: elnyűtt könyv, lejár a fedele, a híres háziasszony és fűszerreklámarc töretlen mosollyal tartja a frontot. A készülékből sárgás fény szivárog, talán csak rá kellene csapni a tetejére ún. orosz módszer szerint, hogy visszazökkenjen – Marciék régi tévéjén kellett ezt időnként alkalmazni –, de vendégségben nem tehetek ilyet.

BUMm
an introductory group exhibition of the resident artists of Atelier Budakalász

2019-04-26T15:39:51+00:00április 26, 2019|Art Today, ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
There are places in suburban Budapest where artists tinker around in weird hours, working on pieces that can be described with a collection of contradictory terms: edgy, ephemeral, toy-like, pseudo-scientific, Blade Runneresque, sacred, sacrilegious, modified, recontextualised, assisted, remixed, etc., deploying tactics that unsettle the norms of art. They sometimes utilise the tools of the film industry, of fine mechanics or of any other area connected to the construction of illusions and palpable realities.

Ritual Trail to Self
Patrícia Jagicza and Patrícia Kaliczka’s exhibition

2019-04-17T16:28:05+00:00április 17, 2019|Art Today, ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
The self-portrait reveals traces of an impossible distance – an out-of-body experience, that proposes selfhood through a kind of informed schizophrenia. If “presence is impossible except as co-presence”, who is this other I share myself with? Is the dichotomy of artist and model relevant in this case? Is the mirror or camera – the technical facade – the real eyewitness to this emergence of the self?

A figura
Gondolatok Ámmer Gergő, Drabik Tamás, Paráda Zoltán, Kecső Endre és Szabó Menyus New Rules című csoportos kiállításához

2019-03-13T10:15:44+00:00március 11, 2019|ONLINE|

Tayler Patrick Nicholas
Részeg egészek. Expanzív részek. A mitológiának mindig van tömege és tere, ebben a térben állunk most, ebben a térben keressük a holttestek között a kultúrának azt az elhullott alakját, akinek arcában magunkra ismerünk. Elborzadva, mint amikor a tükör másik oldalán találjuk a valódi tömeget. Gothic horror. Mint amikor Borges főszereplője rájön, hogy ő maga is csak egy álom konstrukciója. Hogy a nézőpontunk üres és a test tömege nem vesz már körbe minket, hanem önálló léptekkel indul el.