Megpecsételve egy csókkal

Szombathy Bálint: Stemplik

acb Galéria, 2014. IX. 11–X. 22.

Üveges Krisztina

 

Bill Gaglione: Szombathy Art in America, 1979

Bill Gaglione: Szombathy Art in America, 1979

Az első pecsétakció – amit életemben láttam –, a Szigorúan ellenőrzött vonatok ikonikus jelenete volt, melyben Milos forgalmista pecséteket nyom Mása kalauznő fenekére. Az 1966-os film erotikus jelenete nyilván nem a küldeményművészet korabeli nemzetközi hálózatára való kikacsintás volt, mégis alighanem sokunk fejében megfordult, nézve Szombathy Bálint az acb Galéria megnyitóján bemutatott akcióját. A művész hasonló gesztussal élt, szereplőtársa, Beate Linne1 homlokára és vállaira pecsételve, miközben a címben idézett dallam szólt.2 A performansz végén Linne kiengedte a szájában tartott, a korábban Szombathy által vele megetetett, összerágott száraztésztát. Az eredeti, stemplizéshez használt tintára emlékezető sötétkék pép végigfolyt fehér ruháján, felidézve a humort és iróniát, mely a kiállított művek többségét jellemzi.

A tárlatra letisztult és komplex anyag lett összeválogatva, aki ellátogat a galériába, láthatja a rendkívül sokoldalú alkotó 70-es években készült küldeményművészetének és az abból leágazó, de önállósult pecsétművészetének kulcsműveit. Szombathy pályája a vizuális költészet irányából indult a 60-as évek második felében, ekkor érdeklődésének középpontjában a művészeti nyelv működése és megújítása állt, illetve általában a művész és a művészet szerepének revíziója a társadalomban. Szombathy nemcsak saját alkotótevékenysége körében értelmezte tevékenységét, a Bosch+Bosch művészcsoport (Szabadka, 1969–1976) megalakulása kezdetén levelezés és utazások révén felvették a kapcsolatot a progresszív nemzetközi művészeti szcénával (Joseph Beuys, Cavellini, Klaus Groh, Hans Werner Kalkmann, illetve Magyarországon Beke László és Galántai György), 1972-ben részt vettek a Balatonboglári Kápolnatárlatokon is.3

A kiállítás első darabja ennek a kiterjedt művészi együttműködésnek az eredménye, Szombathy és Tóth Gábor közös munkája, az Áttörés (1979). Az 1979-es Vizuális költészeti kiállítás bemutatására Bán Andrást kérte fel, ahol az eseményen a látogatók pecsételhettek is. Itt készült az a kétrészes mű, melynek egyik fele egy akciófotó, amelyen Szombathy egy szem formájú nyílással ellátott papírlapon néz át, másik felén a Tóth által pecséttel ellátott eredeti objekt, maga a papírlap látható.

A kiállítást bevezető performansz visszacsatolt több műhöz is. A művész pecsételt női testre máskor is, például egy női csípőre a három fotóval dokumentált Gumi és hús (1979) című pecsétakció egyik darabján.4 Ez a mű 1981-ben jelent meg POE TRY No More című vizuális költeményeit tartalmazó kötetében, a művész által Magatartásköltészetnek nevezett fejezetben. Mivel az akció egyszeri és megismételhetetlen, a body art irányába mozdítja az irodalmat, a végeredmény pedig egyszerre vizuális és nyelvi jellegű. Ez a kettősség alapvető vonása a műtárgycsoportnak, a cél a szintézis, az átbillentés finom pontjának kihangsúlyozása. Ez a munka azért fontos, mert a fotón a művész emblémájává vált Szombarthy ART, illetve a POETRY (?) és egy language feliratú pecsét szerepel. Az acb Galériában ezzel a két stemplivel készült műcsoport látható további, a mail art és a vizuális költészet felé ágazó műveivel kiegészítve.

A legkorábbi munka, az 1977–79-es Poetry-Language esetében Szombathy talált sajtófotókra nyomta rá a POETRY (?) feliratot. A kisajátított sajtófotók mind bizonyos kulturális kontextusokra utalnak, ezeket a helyzeteket avatja pecsétjével művészetté a művész. Egy további, hat kisajátított fotóból álló sorozat első öt darabján ugyanazon manöken mellett ismétlődik a POETRY (?) felirat, majd az utolsó lapon a modell zsilettel rongált és eltüntetett fotója mellett a language pecsét tűnik fel. A sorozat a viselkedés, a divat nyelvi kódrendszerén keresztül mutatja be az uniformizálás halálát, miközben a művész tevékenysége révén eltünteti a külsőségeket.

A kiállítás másik egysége Szombathy Bálint mail art tevékenységéhez kapcsolódik. Ennek egyik része a Szombathy Art in America (1979): egy San Francisco-i újdadaista művészcsoport a Szombathy által küldött Szombathy Art in America feliratú gumibélyegző lenyomatait helyezte különféle, gesztusokkal kiegészített szituációkba. A másik, nagyobb szekció a Guglielmo Achile Cavellinivel folytatott levelezés dokumentumainak együttese. Szombathy borítékjait Cavellini saját szignifikáns alkotói elemeivel, matricákkal, pecsétekkel, grafikákkal egészítette ki, így azok műtárggyá lényegültek át. E művészi együttműködés kapcsán nevezte ki Cavellini Szombathyt „jugoszláviai” ceremóniamesterévé, csakúgy, mint Galántai Györgyöt, aki magyarországi „megbízást” kapott azzal a feladattal, hogy rendezzen neki egy kiállítást Jugoszláviában 2014-ben.5 A kiállításon szereplő további borítékokkal lehet feltérképezni a nemzetközi network azon tagjait, akikkel Szombathy a leginspirálóbb levelezést folytatta (többek között: Bill Gaglione, Hans Werner Kalkmann, Ulisses Carrion). A poénokkal telepecsételt borítékok szinte a térben lebegnek.

Furcsa dolog az internet korában levelekről, bélyegekről, pecsétekről beszélni. Bár az „always on society” tagjai közül néhányan talán még emlékeznek életüknek arra az időszakára, amikor leveleket vagy képeslapokat adtak fel, az email és a posztok korszakában ezek a múltba süllyedt, meghaladott rituálékként ködlenek fel. Szombathy első mail art munkái keletkezésének idején azonban a vasfüggöny mögött feladott postai küldemények jelentették szinte az egyetlen lehetőséget az autonóm művészet felszabadítására, a hivatalos kultúrpolitika, a cenzúra kijátszására és a kapcsolattartásra az euroatlanti művészeti közeggel.

Jegyzetek

1    Német performer, lásd: http://beatelinne.blogspot.hu/, utolsó letöltés 2014. 09. 13.

2    Szombathy más performanszaiban is használt híres slágereket, ez Peter Udell és Gary Geld 1962-es szerzeménye, a Sealed with a Kiss volt, lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Sealed_with_a_Kiss, utolsó letöltés 2014. 09. 13.

3    Munkásságának összefoglalását lásd: Nebojsa Milenkovi: An Aesthetic of Freedom or Politics of Freedom. A Guide through the Art of Bálint Szombathy 1969–2005 In: szombathy art, museum of contemporary art novi sad, 2005, 7-34

4    H. Nagy Péter: A betűcivilizáció szétrobbantása. Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma, Budapest, Ráció Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 2008, 47

5            Időközben Jugoszlávia megszűnt. Galántai mint Cavellini magyarországi ceremóniamestere az Artpool Művészetkutató Központ a budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett Öntörténetiesítés CAVELLINI 1914–2014 című kiállítást Szombathy Bálint nyitotta meg.

Print Friendly