13. Magyar Festészet Napja

Különböző helyszínek országszerte, 2014. X. 13–26.

Balázs Sándor

 

Szentgyörgyi József: Házi oltár III.

Szentgyörgyi József: Házi oltár III.

Minden év októberében Szent Lukács, az orvosok védőszentjének és nem kevésbé a festők patrónusának nevenapja köré festészeti rendezvénysorozat szerveződik. A Magyar Festészet Napját ünnepeljük. Ünnepnapon az ember megpihen, ha teheti. Kultúrkörünkben többnyire a hetedik napon érkezik el ennek ideje. Az ember ilyenkor visszatekint, meg előre. Mert ez a szemlélődés, a rátekintés ideje. Mérlegeli a bevégzett feladat minőségét, értelmét és jelentőségét, nagyságát, s ennek függvényében, innen szövi tovább terveit, tennivalóit. Megpihen, megnyugszik, vagy kissé elégedetlenkedik is emberi módon, merthogy mindennek nem járhatott a végére.

Bráda Tibor festőművész gondolataiban felmerült lelemény, hogy a magyar festészetet, legalább egyetlen napra kitüntetett figyelem övezze, s legyen ez a nap ünnep és tisztelgés is egyben. A kezdetben egynaposnak induló rendezvény mára egyhetes – alkalmanként talán hosszabb is – program- és kiállítássorozattá, fővárosi és vidéki megmutatkozássá terebélyesedett. A meg-hosszabbodott ünnepnap jó alkalom arra, hogy ki-ki megmutassa, hol és merre tart, hogy mások is lássák – szakmabeliek, kollégák és a tárlatlátogatók –, mire jutott. Nem versengésről van szó, hanem nemes erőmérésről, az együvé tartozás újrafogalmazásáról, igazolásáról, tisztelgésről az elődök és a kortársak előtt, ugyanakkor az alkalomról, hogy találkozzon a képet alkotó művész és az alkalmi néző.

A Magyar Festészet Napja immáron tizenharmadik évadába érkezett. 2014-es főrendezvényének egy impozáns, ám eddiglen igen szerényen kihasznált intézmény nyújt otthont: a Bálna. Itt három önálló, tematikailag is jól elhatárolható kiállításra kerül sor.

A hagyományosan megrendezett Doyenek tárlat azon festőművészek csoportos kiállítási lehetősége, akik nem csupán életkoruk, de leginkább életművük jelentősége révén rangidős képviselői a magyar festészetnek. A doyenek környezetében azonban az éppen induló, vagy pályájukat néhány éve megkezdett alkotók munkái is megjelennek a Fiatal festők csoportja kiállítás keretében, netán azzal a rejtett szándékkal, hogy köztük a jövő kiválóságaival ismerkedjünk.

A két korosztályos kiállítás mellett a legjelentősebb várakozás talán a Kortárs magyar festészet irányvonalai című tárlatot előzheti meg. Részint a címben jelzett irányvetés okán, tehát amiatt, hogy a szervezők jelen idő szerint mely irányzatokat tekintik a kortárs magyar festészet domináns vonulatainak, másrészt talán azért is, hogy az adott keretek között mely művészeket szólították meg, hogy alkotásaikkal fémjelezzék az adott irányzat hazai jelenvalóságát. Az egyes tematikai csoportok szerinti besorolás (lírai absztrakt; geometriai absztrakt, azaz a konkrét festészet Magyarországon; új figurális festészet) kissé talán szűkös-rövid bejárása a kortárs magyar festészetnek, noha az alapjelleget, a fő erővonalakat pontosan jelzi.

A kiemelt rendezvények körében technikai, tematikai sokszínűségre törekedtek a kurátorok. Festői világok címmel egy új kulturális intézményben, a Csontváry Művészeti Udvarház – B’32 Galériában nyílik meg az a kamarakiállítás, amelyen a kortárs magyar festészet idősebb és középnemzedék-beli alkotói mutatják be alkotásaikat – Csontváry Kosztka Tivadar tiszteletére, kiemelkedő életművére emlékezve.

Tisztelet a gótikának címmel üvegkiállításnak ad helyet a Róth Miksa Emlékház, amelyen a hazai üveg- és mozaikművészet, üvegfestészet kiválóságai szerepelnek. Egyéni kiállítás helyszíne lesz az Újbuda Galéria, ahol a kiemelt rendezvények körében Takáts Márton grafikus- és festőművész munkáinak bemutatójára kerül sor.

Olykor jelentős kihívást jelent, ha az alkotónak a megszokott képmérethez képest kötött, 20×20-as méretben kell alkotását létrehoznia. Száz művészt állított e feladat elé a Miniképek kiállítás kurátora, Zöld Anikó festőművész. Az eredményt a Dual Art galéria tárja a közönség elé.

Harmadik alkalommal, hagyományteremtő szándékkal kerül sor a Női vonal címet viselő tárlatra a XI. kerületi Próféta Galériában. E sajátos aspektusú – hiszen harmincöt, a legkülönbözőbb életkort képviselő női alkotó meghívásával rendezett – tárlat egy továbbra sem lezárt, eldöntendő kérdésre adhat alkalmi választ. A tárlaton megjelenő alkotók nem szerinti szelektálása, a sajátos jelleg előrevetítése már a tárlatcímben arra a következtetésre látszik utalni, hogy létezik női művészet. Vagy mégsem? Kérdés, hogy e mellett, vagy éppen ennek ellenében fog argumentálni a kiállítás megnyitószemélye, Sipos Endre festőművész, művészeti író.

A kapcsolódó rendezvények közül kiemelkedik az ART IX-XI Galéria kiállítása, amelyen a 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak munkáit tekinthetjük meg, valamint a Józsefvárosi Galéria A mesterek mentora című, Dr. Supka Magdolna műtörténész születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő emlékkiállítás, ahol az általa nagyra becsült alkotók munkái jelennek meg.

A rendezvénysorozat kiállítási eseményei elsősorban a főváros kiállítóhelyeire koncentrálódnak, noha bizonyosan a vidéki városok és települések közül is sokan emlékeznek meg kiállításokkal a festészet ünnepnapjáról.

A Magyar Festészet Napja kitüntetetten a festészet műfajában alkotók ünnepe, de egyidejűleg a nézőké, befogadóké is. Hiszen a műalkotások nem önmagukban állnak, mögöttük áll egy kultúra, egy társadalom, a tárlatlátogató közönség, aki a vászonra, a festékre mint műalkotásra tekint. Még akkor is, ha a festő nem gondol el magának ideális, megértő szemlélőt, még akkor is, ha tudható, hogy az alkotó elsősorban vagy többnyire, esetleg egészen: képet önmagának alkot. Mindamellett megmutatja mint sajátját, mint teremtő a teremtettet. A Magyar Festészet Napján, 2014-ben ismét: képek vesznek körül bennünket mindenütt. Több ezer változata, arca a világnak.

A rendezvénysorozat programjairól, kiállítási alkalmairól, helyszíneiről és azok időpontjáról az érdeklődők bővebben tájékozódhatnak a www.festeszetnapja.hu honlapon.

 

Print Friendly