Ploubuter Park

A tudomány dicsérete, a vallás csodálata, a filozófia nagyrabecsülése, …

Koronczi Endre kiállítása

Inda Galéria, 2014. december 11–2015. január 30.

 

Koronczi Endre: Ploubuter Park, 2014, fotó

Koronczi Endre: Ploubuter Park, 2014, fotó

A Ploubuter Park nem „egy” topográfiailag körülhatárolható térség, hanem egy „jelenség” terepe, nem olyan, mint az ’51-es körzet”, hanem inkább olyan világ feletti, mágikus „helyek” összessége, amelyekre mindenhol rátalálhatunk, de csak az avatott szem előtt tárulnak fel. A területek közös jellemzője, hogy egy rohamtempóban szaporodó bizarr faj népesít be őket. Koronczi Endre nemcsak felfigyel ezekre a furcsa, tünékeny képződményekre, amelyek a széllel „szimforizmus”-ban, egyfajta szimbiózisban élnek, hanem begyűjti, megfigyeli őket, miután „természetes” élőhelyükön rájuk talált. Hosszú fejtörés után egy semmihez nem hasonlító nevet is ad a helyek összességének, ez a Ploubuter Park (a Google-keresőben az egyetlen találat Koronczi műve!), miközben korunk Darwinjaként úgy tartja vizsgálat alatt az itt folyó különös „fajképződést”, mint egy létező evolúciós jelenséget.

Az alkotó szándéka szerint ez a több száz – akarata ellenére – „festőien szép, csodálatos, gyönyörködtetően költői” kép, ami a dokumentumkollekcióban együtt van, valójában egy torz grimasz a sorsnak, a világnak; csüggedt, fanyaran ironikus, sőt önironikus panoráma kívánt lenni. Hogy ez miért is nem sikerült, az talán annak a hatalmas mennyiségű munkának, energiának, „lelkesedésnek” köszönhető, amit Koronczi „beletett” a művekbe.

A legfrissebb gyűjtésekből láthatunk most egy bő válogatást a Kiscelli Múzeum templomtere, a somorjai zsinagóga, a tihanyi Balaton vize után ezúttal újra az Inda Galériában.

Print Friendly