Hölgyválasz / Ballépéseink

Páros esszé drMáriás kiállításáról

Deák Csillag: Hölgyválasz

drMáriás: Szíjjártó Péter Egon Schiele műtermében

drMáriás: Szíjjártó Péter Egon Schiele műtermében

Felhívást kaptam keringőre. Bécsi nagyanyám, ha élne, büszke lenne rám, pedig nem vagyok már elsőbálozó, végre illusztris társaságban fogok táncolni. És hajózni. Állóhajón és mégis mozgásban. Hajózni kell! drMáriás megmozgatja a hajót, de úgy, hogy a hullámzó Duna is beleremeg. Bécsi nagyanyám megkérdezné, hogy néz ki a táncrendem. Nem merném elmondani. Nicsak, feléledt Brezsnyev, és nem csak éled, de felfedezi Amerikát, és még az Y generációt is látja, ott a jel a képen, de parittyának gondolja, na, erre még az amcsiknak sincs védőpajzsuk, hiába véres a szája, foga egy se, nyitott szája fekete űr, így nem tudjuk, mi szeretne mondani, de hallgattuk már eleget. Még egy hajléktalan is betévedt Piet Mondrian műtermébe, hívjunk rendőrt, mert zavarja a harmóniát? Portréja görögös, de fél arca már bomlik, na, nyomás öreg ki az erdőbe. És ott egy vörös grófnő, mert csak az lehet, ha kalapot visel, mert azt visel, nagyon vörös, nagyon okos, ezt onnan tudjuk, hogy szemüveget visel. Heller Ágnes tudna erről egy szép előadást tartani, de nem foglalkozik most velünk, hogy kikkel kell egy csónakban, bocs, hajón ülnie, méghozzá egy mozdulatlan hajón. Baselitz őt is fejre állította, mintha nem lenne elég vér a fejében, vagy nem is a festő tette ezt?

Én nőkkel nem táncolok, így továbbmegyek, végre megvan az örök élet titka, Forever young, kicsit sápadt, kicsit sárga, de a miénk, nagyon az, és évezredekig az marad. A háttér arany, akárcsak az aranyifjút ábrázoló kép, jöhetne a csörte, mert tőrvívó is lehetne, de még csak bemosdott a meccshez, hófehérben, mint egy novícius, olyan hasfájósan kisfiú, csak ne lenne az arany háttér, menekültem én már aranykorszakból, most kosarat adok. A Mintás jóbarát tényleg barátok közt van, mit neki a suhanó, robbanó rakéták, stars and stripes háttere vigyázza. Mit csináltál, Béci? Van itt egy kis baj a csillagokkal, nem amit jósolnak, kék csillagok is feltűnnek a képen, csak nem fuzionáltak az EU zászlóval? Ez már majdnem a világ proletárjai egyesüljetek, jaj, csak feketelistára ne kerüljünk, jobb, ha nem táncolok én ezekkel. Megyek tovább. Vona Gábor vonója megállíthatatlan, bele is zöldült ott a háztetőn, hogy éppen ott és ezeknek muzsikáljon? Nem szeretnék úgy táncolni, ahogy ő húzza, elhúzok.

drMáriás: Brezsnyev felfedezi Amerikát

drMáriás: Brezsnyev felfedezi Amerikát

És már jön felém Tito Hugo Scheiber műtermében plasztikázott arccal, rózsaszínűre sikeredett, mint egy Barbie póni, és hogy ne röhögjük magunkat halálra, ezen próbál enyhíteni a fején néhány szabadkőműves jel. Biszku drusza lambadázik, na, nem csak úgy ingyért röpködnek a dollárok, ha így tudná ropni. Jobb, ha fiatalabb partner után nézek. Kerületem hajdani polgármesterét látom, most éppen liftesfiú, vagy valami futárféle szép egyenruhában, egy boy. Igen, ő most egy boy, pedig elment a nagyok közé, nagyon sápadt a sok munkától, én meg azért aggódom, vajon lesz idén ötszáz forintos karácsonyfa a kerületi nyugdíjasoknak, vagy ingyen húsvéti sonka, na, nem akármelyik cégtől. Liftesfiúval nem ismerkedünk, mondaná jóanyám, és most valahogy nem jön a számra rebellis szöveg. Inkább továbbállok. Soros György még mindig a nemzeti parkban figyel, méghogy karvaly tőke, ez egy Drakula, félek, ebből se lesz tánc.

A helyzet fokozódik, Hitler Botero műtermében kínálja bájait, Habony Malevics műtermében kaszál, és nem értem, ezek hogy kerülhettek egy csapatba. Frida Kahlo összevonná a szemöldökét, ha meglátná, ahonnan Trockij visszanéz. Ha így megy tovább, árulhatom a petrezselymet a bál végéig. A következő kép elbűvöl, Sztálin Jackson Pollock műtermében. Láttam én már karón varjút és drMáriás kiállításán Sztálint is, ott jóképű menedzser volt kék ég alatt, akkor táncoltam volna vele egy polkát, de most nem lehet. Már azért se, mert szinte láthatatlan. Mintha az ún. pöttyös ábra tesztet néznénk a színvakság megállapítására, hogy kirajzolódik-e a figura, vagy színtévesztők vagyunk. Sokáig azok voltunk, sokan még ma is azok. Színtévesztők. Jogosítványt se kaphatunk, mintha valaha is lett volna bármire jogosítványunk. drMáriás ajánlott már nekünk szemüvegcserét, nem is oly régen az egyik kiállításán. Fogadjuk meg a tanácsát.

drMáriás: Soros György befektetési lehetőségeket keres a Magyar Nemzeti Parkban

drMáriás: Soros György befektetési lehetőségeket keres a Magyar Nemzeti Parkban

Kölüs Lajos: Ballépéseink
drMáriás alkotásai a művészi szabadságon, függetlenségen és szólásszabadságon alapszanak. Képei révén egyaránt támadja és ostorozza a hivatalos és ellenzéki politika ellentmondásait, valamint mindazon kulturális és emberi törekvéseket, amelyek tagadják a művészi megszólalás és szemlélet általa gyakorolt módját, formáját, a humort, a kegyetlen szatírát, sőt a kérlelhetetlen öniróniát. Művészetéhez nem köthető sem az “opportunizmus”, sem a “behódolás” szavak. Hogy több megvetést kell-e elviselnie, mint ünneplést, sikert, nem tudom, fogalmazok gyanakvóan. Helyén van és helyén lehet. Ez a kiállítás is ezt bizonyítja. Művész és közönség találkozása képi metaforák útján történik, tapintatosan és csendben, olykor véresen komolyan. Valami még sincs a helyén. Ne legyenek illúzióink, nézzünk a szőnyeg alá, a kép mögé is, tudatja velünk a művész.
A hatalomhoz, a politikai gondolkodáshoz és cselekvéshez, az emberi magatartásokhoz, az időben közelebbi és időben távolabbi történelmünkhöz való felemás viszonyunk számos nyugtalanító kérdést felvet, amelyekre nem mindig tudjuk a választ. A művész sem tudja, de kérdez és láttat, röntgen szeme és keze van.

A bécsi keringőt ismerjük, drMáriás által megismerjük a magyar keringőt, ami elvileg nem létezik, de van, tapasztalatunk alátámasztja. Képei meggyőzőek, annak ellenére, hogy a művész úgy váltogatja a stílusjegyeket, mint más a fehérneműt. Mer naiv lenni, szókimondó és egyszerű (Horthy Magritte műtermében, Trockij visszanéz), talán ezért is hatásosak az alkotásai. Az utánzás eszközét bravúrosan és egyénien felhasználva szembesíti nézőjét a kelet-európai ember világával, az itt élők sodródó életével, hazugságaival, torz igazságaival, vágyaival, lehetőségeivel. Élményanyagát szellemesen, avantgárdos lendülettel és hevülettel formázza meg, hívja életre, alkotja át.

drMáriás: Vona Gábor hegedül a háztetőn

drMáriás: Vona Gábor hegedül a háztetőn

Fehér zsákruhás alakban egy neves politikusra ismerünk (Szijjártó Schiele műtermében), Széchenyi Döblingben? Szijjártó tanít minket túlélni. Abszurd helyzet és világ. Szatirikus. drMáriás egy szatír, a nézőkre támad, fenyegeti őket és mutogat is. Ilyenek vagytok (Orbán Viktor Forever), vágytok a halhatatlanságra, hát legyen. Valójában nem Szijjártó érdekli, hanem a néző, mit cselekszik, mit mond, mit és min agyal. Agyal-e egyáltalán. Felfogja végre, valami megváltozott, de észre sem veszi (Rogán Soutine műtermében). A sármos szépfiúból, a hamuba sült pogácsát tarisznyájában hordó mesehősből herceg lett. Időben észrevettük, csak nem gondoltuk, hogy mások is gondolkodnak majd. Megelőztek bennünket, gondolkozókat (Heller Baselitz műtermében), kiváltságosokat (Soros a Magyar Nemzeti Parkban). Elvesztettük a kiváltságunkat, mert kiderült, mások is gondolkoznak. Idő előtt és idő után, azaz mindig (Habony Malevics műtermében). Hol leszegett fejjel, hol vibráló mosollyal, most mi jövünk. Mi fújjuk fel a labdát, mi mondjuk meg, hogy valaminek vagy valakinek vége. Egyszemélyes show van. Így szoktuk meg, még álmunkban is (Vona Gábor hegedül a háztetőn, Hitler Botero műtermében).

A játéktér beláthatatlan (Egy hajléktalan Mondrian műtermében), tart egy ideig, amíg bejárja szemünk a horizontot. Belátható, hogy dolgunk van itt ezen a földön, ezen a féltekén. Egy térképet (Sztálin Jackson Pollock műtermében) kapunk, amely úgy üres, hogy összefirkált, láthatatlan. Nincs rá írva semmi, semmi érdemleges. Találjuk meg a helyet, a célt. Egy utazónak nincsen célja, utazik. Egy utasnak van célja, tudja, hol fog leszállni. Egy utazó ott száll meg, ahol épp muszáj lehajtania a fejét. Mi nézők egyszerre vagyunk utazók és utasok. drMáriás finoman ujjat húz a pápával (Ferenc pápa okostelefonnal), majd saját államával (Mintás Jóbarát). Senki sem győz, senki sem veszít. drMáriás műveiben ott zeng Weber koncert-rondója, a Felhívás keringőre. Bal, jobb. Kérdés, ki itt a bálanya?
drMáriás: Kék Duna keringő
2015. január 27. – február 15.
A38 Kiállítóhely
Petőfi híd

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:39:47+00:00 február 3, 2015|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!