Egy barátság jelei

Páros esszé Deim Pál kiállításáról (Válogatás Csorba Zoltán magángyűjteményéből)

Deák Csillag: Selyemhernyógubó

A művészt és gyűjtőjét évtizedes barátság, munkakapcsolat köti össze. A kiállítás címe (Egy barátság jelei) pontos, kellő támpontot ad a művek értelmezéséhez, kontextusuk megértéséhez. A kamaratárlaton bemutatott művek közül néhány több mint ötvenéves, két mű viszont alig egy éve készült, és a bennük lévő szöveg egyértelműen utal a kért és kapott segítségre. “Nálam járt Csorba Zoltán! Köszi, Deim Pál 2014” olvashatjuk az egyik képen.

Deim Pál: Fény felé, 2007

Deim Pál: Fény felé, 2007

A gyűjtemény ad hoc jellege zavar ugyan, de mégis összhang árad a művekből. A grafikai lapok Deim Pál másik arcát mutatják, miként is viszonyult a világhoz, a tájhoz és a városhoz harmincévesen. A tárgyias világ később átvált egy absztrakt világba, ahol a formai motívumok kapnak jelentős szerepet. Ez Deim belső világa, az összetett és letisztult formák mozgalmassága időben változatlan, látjuk a visszatérő formákat, motívumokat is. Folytonosság van, a kiállítás meglepetése ez, mert a gyűjteményt nem egyfajta tematikai, műfaji tudatosság hozta létre, tartja egybe. Deim műveinek varázsa az, hogy egyszerre viszik a néző tekintetét a tárgyiasság felé, másrészt a formai bravúrok révén a mindennapok világából elemelik az emberi tekintetet.

Deim úgy jár-kel a formák világában, mint egy szellemé vált test. Csigabábú (2007) műve az egészbe illeszkedésről beszél, amikor a test már nem számít, illetve nagyon is számít, csak a világtól való különbözés helyett a világgal való azonosság kap nagyobb hangsúlyt. Mintha egységet és egyúttal kontrasztot is alkotna a Fény felé (2007) című képpel. A Bálvány (1989) című alkotáson a kontúros félprofil fejformába piramisszerű oszlop hatol be, merev bikanyakként tartva a fejet. A nyak irányítja a fejet. Az Ágy 1, Ágy 2 (2008) képeken, ahogyan az egyes darabok összeállnak, összeolvadnak, ebben Csorba Zoltán mestersége, az alkotótárs iránti tiszteletét is láthatjuk. A Korzó (2011) műben is ott a lendület, a csigamozdulat, a hullám és az emberi testek sziluettje. Két figura között most megjelenik a harmadik, mintha gyerekét védelmezné a külső, mozgalmas világ elől, miközben egymásba tűnnek, emlékek lesznek, vagy a jövőt idézik.

Deim Pál: Csigabábú, 2007

Deim Pál: Csigabábú, 2007

Deim grafikái a többi műhöz képest üde színfoltok, a művész sokoldalúságáról kaphatunk benyomást. A Szögek (2014) című műben hiába keresném Günther Uecker szög motívumait, Deim a szögek nyelvét keresi, formázza meg. A szögek mint hadba vonult katonák sorakoznak a felső részen, rend, ami a rendezetlenségből, a halomból, káoszból áll össze, és oda is eshet vissza. A szög nem fenyegető forma többé, hanem elárvult fegyver, elgörbült, talán már többször használták. A beprogramozott, dátummal nem jelzett műben is ott a jellegzetes Deim-vonás, a tér kitüremkedése, a jelenlét rejtettsége, titokzatossága, mint egy selyemhernyógubó. Deim nonfigurativitása beszédes formákat idéz fel, az összhangot, az ellentmondást, a ritmikusságot, az eltérést, a transzcendentális élmény struktúrává szelídülését, a változó világgal szembeni nyitottságot.

 

Kölüs Lajos: Körző és korzó

A Beatles 1965-ös slágere jut eszembe: Help. Szükségem van valakire, nem akárkire (Help, I need somebody/ Help, not just anybody). Csorba Zoltán Deim Pál számára a segítséget jelentette, és a nem akárkit. Kettejük munkakapcsolata idővel barátsággá alakult, Deim képekkel fejezte ki háláját a Csorbától kapott segítségért. Gyűjteménnyé álltak össze a képek, bennük Deim arcára, művészi karakterére ismerünk. A képkollekció egyben tartása Csorba Zoltán érdeme, és az is, hogy a nézők elé tárta a képeket. Egy barátság jeleit.

Deim Pál: Bábú szögekkel, 2014

Deim Pál: Bábú szögekkel, 2014

A grafikák, szitanyomatok címei néha a segítség jellegére is utalnak: Ágy, Bábú szögekkel. A Szentendre (1965) c. mű Deim a városhoz való kötődését, a város látványát tárja elénk. Az otthonosságot, azt az érzést, ami a mindennapiságba viszi a kép nézőjét. E. A. Poe: A holló (1962) c. képe az egyik legrégebbi Deim-alkotás a kiállításon. A sejtelmes, őszt idéző fekete-fehér grafika egyszerre mutatja a lentet és a fentet, a váratlant, a szárnycsapást, a hírt. S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,/ Fel nem röppen, – soha már! (Tóth Árpád ford., Nyugat, 1923. 5. szám). Deimnél a belső tér külsővé válik, egy tájképpé.

Deim Pál: E. A. Poe, A holló

Deim Pál: E. A. Poe, A holló, 1962

Az Akt (1961) klasszikus fekvő, arcát eltakaró, ölét kitáró alakja a nyugalmat, az ártatlanságot mutatja, egyúttal a női test asszonyos báját, a termékenységet hordozó, beteljesülő vágyat. Ezek a képek élesen elütnek a későbbi Deim-alkotásoktól, ahol ugyan szintén a formák uralkodnak, csak másként. A Fény felé (2007), a Csigabábú (2007), az Ágy (2008) formaillesztések, félformák, a rész-egész játékai, játékosak és elevenek. A Csigabábú a mozgást sugallja, ahogy az eső, a nedvesség előcsalja és útra tereli a csigákat, ez a természet öncsalása és kényszere, nem lehet ellenállni az esőnek.

Deim Pál: Kisütött a nap, 2007

Deim Pál: Kisütött a nap, 2007

A Kisütött a nap (2007) piros-sárga színével a Korzó formáját idézi. A forma egy emberpár sziluettje is lehet, tükröződés, váltás és egybeolvadás, újfent az illeszkedés. Tréfás alkotás a Szögek (2014), ill. a Bábú szögekkel (2014). Az egyenes szögek görbületei, a szög természete, hogy valamit összetart, és most mégis elgörbül, elhajlik, képtelen a szög mivoltát megvalósítani, a felületbe behatolni. Ez a kívül rekedtség adja a dolgok állását, a megoldatlanságot, a rend be nem teljesülését, ill. valami nem működik úgy, ahogy szeretnénk. Ám a szögek formái jelekké is válnak, nyelvvé. A rovásírást megidézően. Deim néhány alkotása bár időben nagy távot jelent, bennük mégis a világos, letisztult formák uralkodnak és fejeződnek ki: a geometrikus mívesség és gondosság, valamint az ikonná vált forma feszessége és időtlensége. A misztikum nélküli formák egy olyan gondolatvilágba visznek, ahol a rend az otthonos, az eltolt szimmetriák ritmusa válik domináns jeggyé. A nyugalom is mozgalmas, belső erőteret foglal magában. Az élet gyarlósága, kudarca nyer kifejezést, képi formát. Egy tárgyias világ tárul elénk, néhány kép által is. Egy pillanatra az Art9 Galériában tényleg kisütött a nap. Deim Pálnak és Csorba Zoltánnak köszönhetően.

 
2015. 05. 20. – 2015. 06. 12.
Art9 Galéria
1092 Budapest, Ráday u. 4.

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:39:27+00:00 június 8, 2015|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!