Rákmajonéz

Gróf Batthyány Gyuláról és Molnos Péter róla írt tanulmányáról

Hadik András
 
Batthyány Gyula:  Fekete akt függőágyban, 1934 körül, olaj, vászon, 61x100,5 cm, magántulajdon

Batthyány Gyula: Fekete akt függőágyban, 1934 körül, olaj, vászon, 61×100,5 cm, magántulajdon

Batthyány Gyuláról életében nem írtak túl sokat – az ismertebb szerzők közül megemlíthetjük Kézdi-Kovács László, Elek Artúr, Török Gyula, Ybl Ervin és Bálint Aladár nevét. Legtöbbször az Incze Sándor szerkesztette Színházi Életben akadunk a nyomára, amely forrás értékű közleményei és képanyaga ellenére is inkább bulvárlapnak számított a közvélemény szemében. Gróf Hadik János „leánykereskedelmi szaklapnak” titulálta az időnként százezres példányszámot is elérő hetilapot.1 1945 után pedig a művészről kizárólag az ÁVÓ írt belső használatú, „építő kritikát”. Halála után egyrészt politikai okokból hallgatták el a nevét, másrészt a szecesszió és az art déco elfajzott művészetnek, afféle „entartete Kunst”-nak számított a 70-es évekig. 1981-ben a századforduló korszakát bemutató kétkötetes munkában2 épp hogy említik, a Gyűjtő 1984. január-februári számában megjelent Yacht című munkáját közlik illusztrációként. A két világháború közötti művészeket taglaló összefoglalóban3 egyetlen mondat és a Széchenyi apotheózisa című képe emlékezik meg róla.

Ezután az első fecske az 1991-ben rendezett kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (ekkor jelenik meg T. Ridovics Anna tanulmánya a Széchenyi apotheózisáról) és a Műterem Galéria-beli kiállítás 1997-ben. A magyar művészetet 1800-tól napjainkig áttekintő, a Corvina Kiadónál megjelent kötet4 Batthyányról egy fél mondatot közöl, valamint a Spanyol gavallérok című képét (valószínűleg a terjedelmi korlátok is befolyásolták a Batthyányról szóló passzus rövidségét). Ugyanez a kiadó adja közre 2005-ben Vadas József kötetét a magyar art décóról5, festőnk említése nélkül.

Kieselbach Tamás a 80-as évek második felétől kezdve gyűjti Batthyány munkáit. Ennek az értékmentő munkának az eredménye a budapesti és győri kiállítás, valamint Molnos Péter adat- és forrásgazdag, képekben bővelkedő monográfiája.

A könyv első és második fejezete (Az arisztokrácia csúcsán, Út az első sikerekig) jól érzékelteti gróf Batthyány Lajos dédunokájának és gróf Andrássy Gyula unokájának családi hátterét, gyermek- és ifjúkorának helyszíneit (Ikervár, Polgárdi, Tiszadob, Budapest) és miliőjét. Valószínűsíthető, hogy akit a Rippl-Rónai tervezte ebédlőben azért kergettek az asztal körül, mert nem akarta elfogyasztani a hatfogásos ebéd előételét (sajtos soufflé vagy rákmajonéz), és akit erős akaratú, domináns anyja, Andrássy Ilona a bacilusoktól is óvott – abból egy, festőnkhöz hasonló enervált dandy egyénisége alakulhatott ki. A művészet a családban a mindennapok része volt – nagybátyjának, ifj. gróf Andrássy Gyulának gyűjteményében Turner, Millet, Corot, Courbet, Monet és Sorolla képeit ismerte meg. Első mestere Vaszary János volt. A család támogatta pályaválasztását, így a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait. Hosszabb időt töltött Firenzében és Nápolyban. Molnos elhelyezi a korszakban alkotó európai művészek koordinátarendszerében Batthyány korai munkáit (Leo Putz, Angelo Jank, Beardsley, Bayros, Zuloaga és a londoni Studióban sokat publikáló, méltatlanul elfeledett Frank Brangwyn). Párizsban megismeri az Orosz Balettet és annak alkotóit. Itt Leon Bakszt mellett meg kell említenünk a díszleteket tervező Alekszander Benois-nak (a szentpétervári Mir Iszkussztva csoport vezető alakjának) a nevét, akinek munkái is hathattak a magyar művészre. A magyarok közül felmerülhet Helbing Ferenc neve is.

A harmadik fejezet (Az elit festője) a két világháború közötti időszak nagyvilági életébe ágyazza be a művészetét. Mintha Justh Zsigmond naplójának modernizált változata jelenne meg előttünk. Bemutatja a budapesti társaság a „Leading Ladies” hölgykoszorúját, az Ullmann Szalont stb. Talán a főúri dámák életrajzi csokra kiegészíthető lenne a Színházi Életben publikáló báró Hatvany Lilinek és, már csak a párhuzam miatt is, az art déco nemzetközi hírű festőnőjének, Tamara Lempickának, báró diószegi Kuffner Raoul feleségének életrajzával. Az érzéki játék című fejezetben Batthyány festészetének erotikus vonatkozásait járja körül a szerző.

A történelem színpadán című fejezetben megismerhetjük a kiváló illusztrátort és díszlettervezőt. A második világháború alatt készült történelmi tablói fontos részei munkásságának (kettő kivételével egy bécsi magángyűjtemény darabjai). Ezek egyébként nagyméretű falképekre termettek, de valószínűleg a világháború miatt sem kapott ilyen megrendeléseket, pedig Aba-Novák, Chiovini, Kontuly mellett érdekes színfoltjai lettek volna a kor falképfestészetének.

Ami a háború után történt a festővel, az addigi életének ellentéte volt. Nincstelenség, börtön, üldözés. Jól illusztrálja ezt a korszakot egyik (lappangó) munkája, az 1956-os Séta a börtönudvaron. Az Avatart idéző Az erdő csendje olyan dzsungelt mutat, ahonnan nincs visszatérés.

Batthyány művészetével kapcsolatban máig sok az averzió. Sokakat zavarhat (plebejus vagy polgári nézőpontból) túlfinomult, arisztokratikus lénye és világa, nem ritkán túlfűtött, (homo)erotikus attitűdje, sokszor ügyetlenül megformált építészeti részletei, manierista modorossága. Művészete egy kissé a tiszadobi hatfogásos ebédet juttatja eszünkbe, melyet unokatestvére, Károlyi Mihályné gróf Andrássy Katinka ír le visszaemlékezéseiben. Ezzel együtt gróf Batthyány Gyula életműve fontos és szerves része a magyar múltnak. Ahhoz, hogy végre helyére kerüljön, nagy lépésnek tekinthetjük ezt a kiállítást és a kiváló monográfiát.

Jegyzetek
1 Gajdó Tamás: Arcátlanságból siker. Színházi Élet, Nemzeti 2015/január-február
Magyar művészet 1890–1910 (szerk. Németh Lajos), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
Magyar művészet 1919–1954 (szerk. Kosztka Sándor), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
4 Beke László–Gábor Eszter–Prakfalvi Endre–Sisa József–Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Corvina, Budapest, 2002
5 Vadas József: A magyar art deco. Corvina, Budapest, 2005
Print Friendly, PDF & Email

Szólj hozzá!