Nightfall acrylic on canvas, 79x59inch_ 2013_Magányba zárt arcok. Csend és szürkület. Belső izzás. Szenvedés és szenvedély. A szétpattanó feszültség utolsó másodperce. Részegh Botond kiállítása 2015 november 20-án nyílik New Yorkban a Gallery MC-ben (549 W 52nd St, Fl 8th, New York 10019). Közhelyes banalitás jut eszembe: Ábel. A metropoliszba érkező, a kőrengetegben elvesző székely fiú. Botond mégsem Ábel. Esetében szó sincs elveszésről. A Csíkszereda és N.Y. közötti léptékváltásnál, életminőség-váltásnál sokkal súlyosabb és hatalmasabb erőkkel birkózik. Szilaj démonokkal, s az alkony sötétjéből ezek arcai villannak elő. Olykor egy kifeszülő, megkínzott test. Hosszú ideje már.
Részegh Botond mostani kiállítása több éve fejlődő, mindig megújuló, fokról fokra átmozduló sorozat, alkotói problematika aktuális állomása. S ez mindenhol érvényes meg aktuális. Ha úgy tetszik: egyre inkább az.
A Léna & Roselli Gallery (Budapest) szervezésében, valamint a Romanian Cultural Institute in New York támogatásával Debra Vanderburg Spencer kurátori közreműködésével létrejövő kiállítás Részegh Éjbeomlás– Nightfall c. képeit mutatja be. Testeket és koponyákat, az emberi lét lecsupaszított formáit, a tekintetek helyén fekete űrt. És félelmet és segítségért esdeklő mozdulatot, ösztönszerű figyelmet, akár egy haldokló testének reflexmozgásai. Itt valahol, ahol Részegh képeinek világa jár, van a vég. Nincs kicsontozottabb valóság. Minden érzés pőre, csak az izzása eleven. Mert éget.
(Bojár Iván András)
Print Friendly