Sinkó István

Az Artézi Galéria Németh Géza festőművész irányítása alatt független művészek által alapított és vezetett kiállítóterem a Kunigunda utcában. Két és fél éve havi rendszerességgel mutat be ismertebb és kevésbé reflektorfényben álló művészeket, ad lehetőséget számukra a megmutatkozásra, igényes honlapján pedig a támogató, galériás szerepet is vállalja.

A kis kiállítótérben most a T. Horváth Éva és Alföldi László művészházaspár állít ki. A 90-es évek óta dolgoznak együtt, közös és egyéni kiállításaik hamar ismerté tették őket a szakmában és a műértő közönség előtt. Mindketten a Fischer Ernő vezette Budaörsi Műhelynek voltak tagjai, s munkásságukat e szellemiség mind a mai napig áthatja. Ugyanakkor a két művész továbblépet a fischeri gondolkodásmód és képépítés alapvetésein, önálló, szuverén kifejezésmódjukról ezen a kiállításon is számot adnak.

Alföldi László: Pompeji vázlatok I. (Fal előtt), 2007, papír, vegyes technika (paratípia és kollázs), 35 x 69 cm

Alföldi László: Pompeji vázlatok I. (Fal előtt), 2007, papír, vegyes technika (paratípia és kollázs), 35 x 69 cm

Horváth régebbi anyagkísérleteinek és plasztikus képeinek, dobozfestményeinek, „színpad” és könyvképeinek itt csak késői „visszfényét” találjuk. 2005 körüli japános hatású karton-, pác-, pigment- és fűrészpormunkái elementáris szabadságtudatot árasztanak. Felszabadultság és gesztus: e két jellemző fogalom írja körül ezeket a darabokat, melyekhez méltóan társulnak a 2015-ben készült toll-, akril-, kréta- és kollázstechnikával készült nagyméretű, függőleges papírtekercsei. Nem kínai vagy japán reminiszcenciák, inkább egy közép-európai művész keleti befolyásokat is magába szívó, egyedi megközelítésű munkái ezek a művek. Hozzájuk csatlakoznak a vízszintes olvasatú kis, könnyed tollvázlatok is.

T. Horváth Éva: Triptichon, (I., Irtás), 2005., kartonpapír, vegyes technika (pác, tus, porfesték, dextrin, fűrészpor), 100 x 54 cm

T. Horváth Éva: Triptichon, (I., Irtás), 2005., kartonpapír, vegyes technika (pác, tus, porfesték, dextrin, fűrészpor), 100 x 54 cm

Alföld László a 2012-es Pompei vázlatok című sorozatának darabjait állította ki. Ezek az Alföldi által kikísérletezett speciális monotípiák (paratípia) és kollázsok a sokszorosított grafika és a képvázlatok határmezsgyéjén ingadozó konstruktív, monokróm művek egy fegyelmezett és önkorlátait szigorúan betartó művész alkotásai. Komor összhatású, feketére hangolt munkáin azonban néha átüt a derű, az irónia is. A falsíkokat geometrikus, el-elcsúsztatott keretekkel, azokon belül sajátos faktúrákkal érzékeltető formák  néha áttörnek a keretek – a saját keretek – szögletein, s kitüremkedve – persze nem a síkból, de a geometriai formák – közül váratlan szín-, vagy motívumelemekkel gazdagítják, bontják meg a képmezőt. A kiállítótér geometriai közepébe a kiállítást rendező S. Nagy Katalin művészettörténész az egymásra figyelő művészpár egy-egy párdarabként is felfogható alkotását helyezi el, mintegy rímpárként használva a műveket.

A két művész tárlata  a szabadság és a fegyelem kettősségére reflektáló képi párbeszéddé áll össze, remek továbbgondolási lehetőségeket nyújtva nézőinek.

 

Artézi Galéria

2016. március 19. – április 20.

 

Print Friendly