Archaikus keresztutak – Németh Géza festményei az Artézi Galériában

Sinkó István

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

Thomas Mann regénykezdete akár Németh Géza képeinek olvasatához is alkalmas felütés. A múlt kútjából felbukkanó, az idő keresztútjain áthaladó emlékbálványok, szobrok, menhírek és táblák, emlékművek során át haladunk az Artézi Galéria falai mentén. Németh Géza festőkése és tört színű, több rétegben felhordott akrilfestékei révén utaztat minket kollektív tudattalanunk mélyeibe. 1

Építész végzettsége révén jól szerkesztett, konstruktív képalapokat hoz létre, a kompozíciók kiegyensúlyozottak akár egy épület falai. De az az épület. Oly gazdag színvilágú, oly sok idézettel teli, hogy már rég nem egy rendszert, hanem álmaink, félelmeink vagy épp rettegett bámulatunk tárgyait látjuk a képeken, a képek mögött.  Németh festményein, az egyes vásznakon általában egy motívumot jelenít meg, s teremt hozzá háttér gyanánt fakturális idézeteket. 3

Az archaikus idők, a sumer, a görög vagy a bálványimádó természeti népek  által formált elemek néha csak sejthetőek (Charon holt lelket visz át…; Sumér történet). Máskor az idők keresztútján nem evilági hősök, bálványok kerülnek szemünk elé (Időhurok; Az idegen; Labirintus). A  képek felületének vakolatszerű kezelése ugyancsak ezt a leletszerű hangulatot idézi (Vadászat; A  torony). Németh önfeledt élvezettel teszi fel impasto faktúráit, a pasztőz rétegek súlya újabb és újabb színdinamikai elemekkel szelídül meg. Így válik oldottá és kevésbe nyomasztóvá az a tömör, álomszerű képi világ, melynek áramlásába, az archaikus keresztutak vonzásába a nézőt bevezeti, s ahonnan elindítja egy sosem látott világ irányába.4

Németh Géza festészeti – mondjuk inkább így képzőművészeti tevékenysége – az utóbbi időben sok változáson ment keresztül. Technikai kísérletek során eljutott a digitális printek készítéséig. Mostani kiállítása azonban nem radikális fordulat, inkább visszatérés egy korábban használt technikához. Ám ezzel – mint Wehner Tibor írja a katalógus szövegben – „festészete részletgazdagabb lett, kolorisztikus vonatkozásban és fakturális szempontból is dúsult.” A kolorizmus amúgy korábban is jellemezte Németh Géza munkásságát, bár erős vonzódása a monokrómhoz, a földszínekhez, illetve a fémes szürkés világhoz egy korábbi periódusának meghatározó kifejezőeszköze volt. Most újra a színhangok sokaságát figyelheti meg a néző a képein. Egyszerre van jelen a monokróm és a színesség adta gazdagság.

Németh Géza festői törekvéseinek, gondolatiságának eredője a múlt, a történelem és a jövőkép. Ezeknek a metszéspontjai adják azt a gazdag látványvilág nyújtotta élményt, mely az Artézi Galéria falain fogadja a látogatót.

 

Artézi Galéria

2016 október 8. – november 1.

Print Friendly, PDF & Email
2017-10-18T08:38:37+00:00 október 17, 2016|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!