Sirbik Attila

Ma már szinte bármit rendelhetünk online. Szöllősi Géza meg is ragadta az alkalmat, és legújabb – bár vele kapcsolatban már nehezen döbbenünk meg bármin is –, lenyűgözően megdöbbentő kiállításához, a Kitinhez Thaiföldről rendelt legálisan beszerezhető bogarakat, amelyeket szétszedett, majd újra, egészen más formában, bogárkatonákká, filmhősökké „szerelt össze”. Gyakorlatilag megfordítja a hollywoodi filmgyártás mechanizmusait. Konkrét filmes alkotások ikonikus figuráit gyűjti alkotói habitusának fecskendőjébe, hogy egy popkulturális képzeletvilág mentén újraértelmezzen, megteremtsen, kitenyésszen egy hibrid bogárhadsereget. Míg a hollywoodi filmgyár ikonikus termékekből épít látványos blockbuster filmeket, addig Szöllősi pont fordítva jár el. A különbség annyi, hogy alkotásai nem tömegesen gyártható termékek, hanem egyedi, aprólékos precizitással kitinpáncélból, lepkeszárnyakból, bogáralkatrészekből összeszerelt hand-made alkotások.  00_kitin by szollosi14

Szöllősi provokatív művészete egyedülálló hangot üt meg a kortárs magyar képzőművészet testkánonában, ugyanakkor könnyedén beilleszthető a nemzetközi szcéna fősodrába, ahol már az idősebb generációk képviselői (Joel-Peter Witkin, ORLAN, Cindy Sherman, Gottfried Helnwein, Andres Serrano stb.) megteremtették a rossz közérzet és horror  kultúrájának posztmodern hagyományát a testábrázolásban. Szöllősi többek között a nagy sikerű Taxidermia és Ópium című filmek látványvilágához is nagyban hozzájárult. Nem áll tőle távol tehát a filmes világ sem. Számtalan műfajban képviselteti magát, egyik legkarakteresebb vállalkozása a 2003-ban elkezdett Hús-projekt, melyben nyers állati húsból varr össze emberi nemi szervek és portrék preparátumait szimuláló szobrokat. Többek között részt vett a prágai Galerie Rudolfinum Decadence Now! című nagyszabású kiállításán a fent említett világsztárok között. A projekt eredeti tervei szerint Szöllősi hússzobrai Prága mellett a brnói House of Art páros kiállításán is szerepeltek volna Witkin fotóival, de Brno városának vezetősége váratlan politikai döntésével felülbírálta a kurátorok koncepcióját, és visszavonta Szöllősi műveit a rendezvényről. Ezután a frissen elkészült kiállítási anyag a budapesti Roham Galériában került bemutatásra, amely független intézményként nem volt kitéve a cenzúra meg-megújuló (adott esetben a politikai korrektség álcáját viselő) erőinek. Legújabb projektje Kitin címmel került kiállításra a budapesti NeXT Art Galériában, de kiállították már Miamiban is. kitin_6

A Szöllősi-féle bogarak kialakulásának folyamatába bele van kódolva az emberi önlealjasítás sztoikus erőfeszítése, hangozzék ez bármennyire is paradoxonként. Szöllősi már régóta vonzódik a szerves anyagokhoz. Most valóban, ahogyan Nemes Z. Márió a kiállításhoz írt szövegében fogalmaz, az alkotó a szerves és a szervetlen között elterülő senki földjére merészkedett. Kérdés azonban, hogy létezik-e senki földje, vagy az inkább jól kijátszható stratégiák terrénuma csupán. Az évezredek óta profán bölcseleti megfontolásokból antropomorfizált bogarak Szöllősinél az emberhez képest mintha fordított szerepet játszanának egy metaforikus térben. Elidegenedés helyett kitinfalú elidegenítés. Ezek a bogarak ugyanis felidéznek bennünk egyfajta borzongató bizonytalanságot önmagunkkal szemben is. A bogarak dögön élnek, zabálnak és fertőznek, más fajok halála nekik lakoma. Melyik „bolygóról” érkeznek ezek a transzformer bogarak?

A Kitin „Handmade Hollywood”, ahogyan a cím is sugallja egyfajta fake az eredeti Hollywoodhoz képest. De mit is jelent az eredeti Hollywood? Hosszú lenne kivesézni, az azonban biztos, hogy a társadalmi képzelet formái leírhatatlanok lettek a nagy amerikai filmgyártás által teremtett minták nélkül, illetve az is, hogy a kortárs világ bonyolultságáról tudomást sem vevő hollywoodi filmek többsége nem épp veszélytelen játékszer. De Szöllősi inkább a narratív szálakat háttérbe szorító blockbuster filmek látványvilágával operál, ezen filmek képzelet szülte ikonikus hőseivel. A blockbuster erős marketingháttérrel rendelkező, magas koncepció mentén készült, multifunkcionális audiovizuális termék, mely egyben új technológiai truvájok (pl. hang, speciális effektek, digitális effektek) bemutatóterme. Műfaji hibriditást eredményez, valamint kitermeli a Sztárt mint folytatólagos terméket. A “hook-the book-the look” azaz a történet, a küllem és a nézőt fogyasztásra csábító elem mint arany triumvirátus szerepel legfontosabb összetevői között. Ahogyan az ebbe a kategóriába tartozó Predator-filmek, úgy Szőllősi alkotásai is felmagasztalják a látványelemeket. Az biztos, hogy nem lesz szükségünk Chemotoxra, csupán annyi a dolgunk, hogy gyönyörködjünk ezekben a különleges alkotásokban. kitin_7

 

Print Friendly