I Love U Hungary – Volker Hildebrandt kiállítása

Kozák Csaba

 A love pro toto Volker Hildebrandt német médiaművész projektje az interneten. Az eredeti, latin kifejezés a „pars pro toto” a metafora egyik fajtája, melynek jelentése annyi, hogy „a rész az egész helyett” vagy „a rész az egészért”. Ennek értelmében, a „love pro toto” jegyében a kölni művész a szerelem-szeretet ősi fogalomkörét kívánja a művészet nemzetközi kontextusába helyezni és a különböző reprezentációs részegységeket totalizálni. Az már csak egy plusz gesztus, hogy a veresegyházi Udvarház Galériában rendezett kiállításának az I Love U Hungary címet adta.

Volker Hildberandt: Szeretetfal, 2018, home of love for a world of love, videoinstalláció
Fotó: Klement Zoltán

Hildebrandt itt kiállított munkái között vannak festmények, digitális nyomatok, fali objektek és videó installáció. A művész úgy hozta létre logóját, hogy az I, L és U betűket egymáshoz magnetizálta, egymásba ültette, így az olaj-vászon ILU- (Szeretlek-) festményein kizárólag a hármas betűkombináció jelenik meg piros-fehér-zöldben, míg a háttér különböző színekben tartott. Ez a feszes tömörítés ismétlődik meg digitális printjein is, melyek egy része a fenti betűkombinációt tartalmazza, míg másutt a szeretet-szerelem szimbolikájához tartozó, egymásból kinövő, színes szívek vannak a nyomatok magjában. Rétegelt lemezre akrillal festett fali objektjein ugyanezek a szívek ismétlődnek meg különböző színekben. A monokróm felületek erősen pasztózusak, ezért akár ennek a különleges emberi szervnek a pulzálását is beleláthatjuk a munkáiba. A művész öt évvel korábbi – ugyanehhez a tematikához kapcsolható – fehér alapon fekete-piros betűkkel írott négy nyomatát is elhozta a tárlatra. Ezek a művek a lettrizmus  és a konceptualizmus határvidékeiről eredeztethetőek. Hildebrandt német, angol és olasz nyelven játszik a szeretet/szerelem és az élet/élni szavakkal úgy, hogy az adott szó fekete betűi közé pirossal írott betűt/betűket telepít, így változtatja meg a szó alapjelentését, illetve más értelmet ad annak (például leben-lieben, live-love). A művész a legfontosabb munkáját, a Szeretetfal című videoinstallációt a kettős osztású kiállítótér első traktusának középpontjába helyezte. A falra vetített, kockázott munkán – nyolcszor hetes osztásban – egyszerre láthatunk férfi- és nőportrékat, büsztöket. Ezekből az állóképekből egy-egy folyamatosan kilép a mű magjába, hogy immáron élőben kimondhassa a varázsszót: szeretlek. A felkért személyek más-más nemzetiségűek, így nem véletlen, hogy anyanyelveiken szólva a videoüzeneteikben több tucatnyi nyelven hangzik el a kulcsszó.

Csendom Veronika: Én itt vagyok, te hol vagy?, 2018, piros tűsarkú cipő, tanga, rúzs, papír szívek, 220x76x55 cm
Fotó: Klement Zoltán

A szeretet/szerelem fogalomkörét tágítandó, Klement Zoltán, az Udvarház Galéria művészeti vezetője felkért további alkotókat, hogy a galéria belső terében reflektáljanak a témakörre. Négy munkát említenék meg közülük. Mielőtt teljesen belemerülnénk a szeretet habjaiba, a bázeli-budapesti Hans Peter Bauer visszaránt egy picit minket a valóságba. A Love című, pirosra festett, a fal síkja felé domboruló alumínium táblája közepére szúrós rózsatüskéket telepített, melyek a pozitív alapérzést fájdalommal terhelik. Ugyanakkor a tüskék a vakok Braille-írása szerint vannak applikálva, és a jelentésük az ő számukra is a szeretet. Csendom Veronika Én itt vagyok, te hol vagy? című installációja erotikájával túlnő az eredeti koncepció szelídségén, hiszen a falról a földre futó piros szívecskéi alatt egy pár lazán ledobott vörös, magassarkú női cipő hever, mellette pedig a „kiegészítők”: egy piros tanga és egy piros rúzs. Az érzéki installáció mellé került a német–magyar Laszlo Milasovszky Száj című munkája. Az olaj-vászon festmény háttere lila-kék-sárga-narancs színsávokkal függőlegesen csíkozott, míg a mű magjában egy óriásira nagyított piros ajakpár látható. A szeretet felől indulva eljutottunk a szerelemig.

A tárlat zárófalán látható a Block Csoport (Nagy Árpád Pika, Nayg István, Sebestyén Zoltán, Taskovics Éva) vetített videoinstallációja. A mű akaratlanul is Volker Hildebrandtnak a főfalon levő videójára reflektál. A munka nemesen egyszerű: a mozgófilmen csupán egy rozsdás falú, vízzel telt fehér lavór látható, amiben papírfecnik úsznak. Az alkotóknak csak a vízbe nyúló kézfejeik látszanak. A művészek ujjbegyeikkel csippentik fel a fecniket, melyekre egy-egy betű van írva. (Akár cirillel!) A fecnik úgy válnak olvashatóvá, hogy a kihorgászott betűket a művészek a víz alatt egymás mellé passzintják – teszik ezt öt fázisban az egyre fogyatkozó betűkkel. Akciójuk közben folyamatosan olvashatjuk a szeretet szavát orosz, angol, német, olasz és magyar nyelven. Ez a három perces videó tömörségében is példaértékű mű.

A kiállítást megnyitó Dudás Dezső – a kölni DD 55 galéria vezetője – szavai után a látogatók „önként és dalolva” odaálltak a kamera elé, hogy kimondhassák: szeretlek. Ezzel a gesztussal pedig azonnal fel is kerültek a világhálóra.

Block Csoport (Nagy Árpád Pika, Nayg István, Sebestyén Zoltán, Taskovics Éva): Szeretet, 2018, videoinstalláció / Fotó: Klement Zoltán

Udvarház Galéria, Veresegyház

  1. március 16-ig
Print Friendly, PDF & Email
2018-03-07T14:22:23+00:00 március 7, 2018|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!