Magyar könyvillusztráció volt, van és lesz
I. Billufeszt

Margittai Zsuzsa

Az első Budapesti Illusztrációs Fesztivál és a hozzá kapcsolódó kiállítás nyitánya egy mára talán már sokaknak feledésbe merült kerekasztal-beszélgetés volt, amit Révész Emese művészettörténész hívott életre 2018 tavaszán a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szakmai figyelem oka annak a hiátusnak a felismerése volt, amelyet a kortárs illusztrációnak, egyáltalán az illusztrációnak mint műfajnak kissé mostoha, „megtűrt” szerepe okozott. A másfél évvel ezelőtti (művészek, művészettörténészek, oktatók, kiadók részvételével lezajlott) szakmai vita eredménye akkor még függőben hagyta egy illusztrációs biennálé létjogosultságát. Ez a feltételes mód mára eltűnni látszik a kiállítás és a fesztivál nagy sikerét és az azt övező szakmai és közönségfigyelmet látva.

Cserkuti Dávid munkája

A Graphifest ernyője alatt, Révész Emese művészettörténész és Herbszt László grafikusművész vezetésével megvalósuló kiállítást október 30-ig tekinthette meg a nagyközönség az MKE Barcsay-termében (kiegészülve a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett irodalmi évfordulós szerzők műveihez készült illusztrációk tárlatával). A kiállítás jellegénél fogva szalonkiállítás volt, kurátori koncepció közvetítése helyett elsődleges célja a kortárs illusztráció helyzetbe hozása és egy olyan seregszemle lehetősége, amely láthatóvá teszi az alkotókat egymás és potenciális megrendelőik (pl. a kiadók) számára.

Herbszt László illusztrációja Kerékgyártó István Korengedményes nyugdíj című könyvéhez

A kiállításra négy kategóriában – fikciós, tudományos, csendes könyvek (silent book) és klasszikus művek illusztrációival – lehetett jelentkezni. Az egyetlen megadott kritérium a képek konkrét műhöz való kötődése volt. Az illusztráció hazai megítélését és a közvélekedést jól példázza az a mai magyar könyvpiachoz is igazodó attitűd, miszerint az illusztráció a gyerekkönyvek sajátja, s a felnőtteknek szóló könyvekben szükségtelen a szerepeltetésük. A benyújtott munkák és így a kiállításra beválogatott képek túlnyomó többsége is gyerekkönyv-illusztráció. Vannak ugyan e tendencia reménybeli eltolódására tett biztató kísérletek is; ilyenek Herbszt László Ők is boldogan éltek? című (meséken alapuló, de alapvetően felnőtteknek szóló) kötethez készült illusztrációi. A könyv folytatása a 2018-ban Szabó Imola Julianna illusztrációival megjelent első kötetnek. Érdemes megemlíteni a bizarr alkotásaival direkt polgárpukkasztó és tabudöntögető, sokoldalú művészt, Szöllösi Gézát. Munkásságának csak kis szeglete az illusztráció – és mintha ebben is a technikák keveredését látnánk. Organikus formákat, emberi szöveteket komponál zavarba ejtően valósághű, mégis beazonosíthatatlan „kaotikus rendbe”. Grafikáinak apró mintázatai messziről és közelről is jól olvashatóak. Kovács G. Tamást sem illusztrátorként ismerjük,  erőteljes hatású linómetszeteit látva mégis remélni lehet, hogy valamelyik kiadó vállalja munkáinak kiadását – ahogyan az alapvetően gyerekkönyv-illusztrátor Buzay István képeivel a Pagonynál már megjelent a Hogyne szeretnélek? Szonettek három hangra című kötet.

Az illusztráció műfaji sokszínűségét jelezvén a képregény is helyet kapott a kiállításon: a Belgiumban és Franciaországban sikeres Farkas Lajos képei vagy Cserkuti Dávid révén. Utóbbi nem képregényes munkával szerepelt, de a tőle megszokott magas kvalitású, alaposan megrajzolt és filmes effekteket idéző képeket láthattunk tőle. A fesztiválon kiosztott díjak, így Grela Alexandra (fődíjas), Turi Lilla (pályakezdő illusztrátori) és Jásdi Júlia (silent book kategóriás) díjai nagyon előremutatóak; alkotásaik újszerűek, bátran feszegetik a műfaji határokat, és rámutatnak az illusztráció műfaji rugalmasságára.

Grela Alexa: Barna hajnal

Jásdi Júlia: Tintaló

A silent bookok közt már megjelent sikerek (Rofusz Kinga, Maros Krisztina, Máray Mariann) mellett feltűntek még kiadásra váró képsorozatok is, mint Jásdi Júlia diplomamunkaként készült, témájában és fekete-fehér, karikatúraszerű ábrázolásmódjában is vállalkozó szellemű, Tintaló című munkája vagy Csibi Boróka festői, Születésed története című képei.

A kiállítás díszvendége Olaszország volt, s az olasz illusztrátorokat bemutató kis terem – köszönhetően Szulyovszky Sarolta gondos válogatásának – mérete ellenére is reprezentatív metszetét adta a kortárs grafikai szcénának mind életkorban, mind területi lefedettségben és műfajban. Így megjelentek az animációs filmes Simone Massi munkái – aki néhány éve a velencei filmfesztivál trailerét is készítette – és a reklámszakmában dolgozó művészek, mint Gianluca Folì vagy a velencei aktivista, Lucio Schiavon, akinek különböző technikával készült városképeit tekinthettük meg. A kiállítók közt volt az akrilfestékkel és digitális technikával is dolgozó, 2010-ben Bolognában Illusztráció-díjjal kitüntetett Philip Giordano vagy Andrea Serio provokatív tematikájú Welcome című képével. A Giro d’Italia plakátjait is jegyző Riccardo Guasco kompozícióin a futurista művészetnek a mozgás dinamikáját ábrázoló törekvését látjuk újjáéledni (Bauhaus-plakátja pedig a szomszédos teremben megrendezett Bauhaus 100 című kiállítás témájába is átvezette a nézőt). Szulyovszky Sarolta realista, de kontextusában szürrealista ábrázolásmódját az olaszok közt Paolo Domeniconi különleges atmoszférájú képei idézték meg. A legifjabbak közül kitűnt a Bolognában 2019-ban Illusztráció-díjas Sarah Mazzetti Outdoors című munkájával.

Szulyovszky Sarolta munkája

Rofusz Kinga illusztrációja

A kiállításon printek jelentek meg. Ugyan az eredeti művek jó fele része digitális, de akadtak bőven hagyományos technikával készült képek is (például Rofusz Kinga vagy a fődíjat nyert Grela Alexandra művei). Kérdésként vetődhet fel, hogy a 70×100-as egyenméretben készült tablókon milyen jogon jelenhetnek meg autonóm művekként, eredeti kontextusukból kiragadva az illusztrációk, hiszen ami egy könyvben bizonyos összefüggések közt és méretben működik, nem biztos, hogy ilyen formában is megállja a helyét. A díszvendég Olaszország illusztrációs kiállításainak gyakorlatát is érdemes lehet végiggondolni, amely szerint a digitális művek mellett gyakorta szerepelnek az azokhoz felhasznált eredeti, analóg technikával készült „műrészletek”. Jelen esetben a szervezők koncepcióját igazolja, hogy számos olyan technikai bravúr válik a nagy méretű nyomatok által láthatóvá, mely az eredeti művek kis méreteiben elveszne a néző szeme előtt. Így például Krizbai Gergely Krizbo papírnyomatos, tusrajzos expresszív képei vagy M.-Nagy Szilvia kicsiny kézirajzai, melyek a kiállított méretben átütő erejűek. Az is láthatóvá vált így, hogy bizonyos esetben a könyvillusztráció plakátként is kiválóan megállja a helyét (például Herbszt László fent említett képei). A kiállításlátogató számára pedig könnyebben befogadhatóak a nagy méretű tablók, mint a nemzetközi vásárok könyves vitrinjei előtt kígyózó sorokból nézett kis méretű könyvillusztrációk.

Krizbai Gergely Krizbo illusztrációja

A kiállítás és a fesztivál kísérőprogramja egy konferencia és vitanap volt Révész Emese szervezésében. Míg a konferencia kronologikus rendben mutatott kidolgozott fejezeteket az elmúlt másfél évszázad illusztrációtörténetéből, addig a vitanap olyan aktuális kérdéseket vetett fel, mint a kiadók, az oktatás és a kortárs kritika szerepe és felelőssége a jó minőségű könyvillusztrációk létrehozásában és megjelentetésében. Felmerült az illusztrációs oktatás hiánya is, noha az illusztráció a kortárs grafika húzóágazata. Vitát kavaró kérdés, hogy szükséges-e a kritikának – még ha elmarasztalva is, de – beemelnie sorai közé a szakma által „rossznak” minősített (gyerek-) könyv-illusztrációt. A vélemények eltérőek, mindenesetre a kiállítás a jóból szemezte ki a legjobbakat, így a kísérő katalógus hiánypótló tankönyvként is értelmezhető.

Buzay István Shakespeare-illusztrációja

A Billufeszt programjai és a szervezők tervei szerint hamarosan országos turnéra induló kiállítás ígéret a kortárs illusztráció beemelésére a hazai oktatási, művészeti és könyvkereskedelmi kánonba. A program mintája és példaképe a pozsonyi BIB, s a szervezők nem titkolt célkitűzése, hogy itthon is hagyományt teremtsenek egy olyan illusztrációs fesztivállal, amely más országok rendszerében már jól mutatja, hogy az ízlés- és formaalakító törekvés a könyvesboltok kínálatára is jótékonyan hat.

Print Friendly, PDF & Email
2019-11-13T12:12:24+00:00 november 7, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!