Nyáron a képek is lebarnulnak?
Felsmann István: Köztes helyzet

Istvánkó Bea

Nyögvenyelős kezdet és egy lényegében elveszített június után bekövetkezett az elkerülhetetlen: nagy nehezen berobbant a 2020-as budapesti nyár. A vírusgörbe (szerencsére) mélyponton, az időjárás végre igazán nyárias, és egyre többen merészkednek el nyaralni, akár már a szomszédos országokba is. A budapesti nyár általában nem a szorgos tevékenykedésről és a pezsgő kulturális életről szól, a Telep Galéria ehhez képest július végén mégis új kiállítással jelentkezett, ráadásul Felsmann István Köztes helyzet című kiállításának kiindulópontja maga az évszakra oly kevéssé jellemző munka. Jobban mondva a kiállításhoz tartozó szöveg indít eképpen, a munka fogalmának definiálásával:

„A munka szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés” – kezdődik a szöveg. Ehhez képest a kiállítás plakátján szereplő fotón a lezseren hanyatt fekvő művészt látjuk, cipője lerúgva hever a földön, képei hanyagul elszórva a padlón és a szőnyegen. Első ránézésre se kín, se gyötrelem, se szenvedés, erőfeszítés meg aztán pláne nincs. Mladen Stilinović, 1978-as, Művész munka közben[1] című fotósorozata juthat eszünkbe, amelyen az alkotót ágyban párnák között fekve, nyitott vagy éppen csukott szemmel láthatjuk pihenni. Pontosan olyan helyzetben, amely a társadalmi konszenzus alapján határozottan nem munka, sokkal inkább az ellentettje: a semmittevés.

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

Méginkább releváns lehet Felsmann anyaga kapcsán Farkas Roland 2002-es keveset idézett akciója, mely során Brno piacterére feküdt ki egy nyugágyba, a következő cseh nyelvű felirat kíséretében: A művésznek joga van egész nap csak feküdni és nézni az eget.[2] Ez a csaknem húszéves akció annál is inkább témába vágó, mivel a Köztes helyzet című kiállítás anyagának navgyobb szelete tulajdonképpen az égből hullott a művész ölébe. A kiállított Solar Print című sorozat darabjai ugyanis olyan monokróm papírmunkák, melyeket maga a napfény generált. Egy Lupa-szigeti nyári művésztelep során kezdődött a kísérlet, melynek során a napra kipakolt és különböző geometrikus alakzatokkal lefedett színes papírok „lebarnulásával”, azaz nap általi kifakításával kezdett el foglalkozni a művész. A Felsmann által alkalmazott technológia több fotográfiai technológiára emlékeztethet, de leginkább a fotogramra, ahol a fényérzékeny papír, a ráhelyezett tárgy és a megvilágítás eredményez hasonló képeket. A folyamat hasonló, csak épp a végredemény fordított; a fotogramok esetében a letakart felület lesz világos, a fényt kapott papír pedig sötét tónusú. Különbség továbbá, hogy míg a fotogram elkészítése megfelelő levilágítás esetén, a fényérzékeny papír tulajdonságaiból adódóan, igen rövid időt vesz igénybe, addig a Felsmann-féle napképek elkészítése türelmes, akár hosszú órákig tartó várakozást igényel. Stilinović és Farkas performanszaihoz hasonlóan tehát Felsmann ezen sorozata is alátámasztja, hogy indokolt esetben a türelmes hanyattfekvés ugyanúgy meghozhatja gyümölcsét, mint bármilyen aktív és intenzív fizikai munka (legalábbis a kortárs művészet terepén mindenképp).

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

Bár a kiállításhoz tartozó leírásban nem esik szó róla, a bemutatott anyag másik és szó szerint égető témája az 1801-ben felfedezett és napjainkra szép lassan az egészségügyi határérték fölé kúszó UV-sugárzás és annak hatása. Bár a műtárgylistán a napfény mint konstruktív képalkotó szerepel a felhasznált médiumok között, mégis azonnal szembeötlik, hogy ezen képek esetében sokkal inkább az UV a papír szerkezetére mért roncsoló hatásáról van szó. A színes, kissé már eleve megfakult és megsárgult régi papírok egyébként egy, a Felsmann-család örökségéből származó, 1956-os vázlattömbből kerültek elő, és önmagukban is nagyon szépek. Egészen döbbenetes színváltozásokon mentek azonban keresztül ennek a speciális művészeti „napfényterápiának” köszönhetően. Felsmann egyes képeken egyszerű geometriai formákkal takarta le a papír különböző részeit, a többin más-más időtartamig hagyta fenn a takaróelemeket, így a különböző színárnyalatok játéka dominálja a végeredményt, de akadnak olyan lenyomatok is, ahol apró Lego-figurák körvonalait ismerhetjük fel a létrejött nyomatokon.

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

Ez utóbbiak kötik össze a Solar Printeket a kiállításon szereplő másik sorozattal, a Lego Reliefekkel. A Lego művészeti célokra való felhasználása 2009 óta foglalkoztatják Felsmannt, és az elmúlt bő évtizedben számos formában láthattunk már tőle építőkockaképeket. Nem meglepő, hogy ezen a kiállításon sem sikerült teljesen elszakadni a legózástól, ugyanakkor üdítő fejlemény, hogy ezeken a friss reliefeken a Solar Printek motívumait követő vágott (azaz nem csak gyári) elemek is szerepelnek, illetve hogy a monokróm fehér domborművek elé színezett UV plexi került, melynek sajátossága, hogy vágott felülete világító keret hatását kelti. A fehér alap és az áttetsző piros műanyag, kiegészülve a fénylő metszettel, nagyon jól kommunikál a Solar Printekkel, és dinamikus fényhatást kelt a Telep Galéria eleve nagyon világos kiállítóterében. A kiállítást mindenképp érdemes napközben és különösen a délutáni, koraesti órákban megtekinteni, hiszen a galéria ablakaira helyezett, szintén a Solar Printek formáit követő, sárga fóliákon átvetülő fény további plusz mintázatokat vetít a falakra és a padlóra.[3] Felsmann István kiállítása egyrészt egy igen koherensen összerakott, friss és szép anyag, másrészt korlenyomatként is értelmezhető, hiszen minden bizonnyal eljön majd az idő, amikor keserédes nosztalgiával fogunk visszaemlékezni a mostani enyhe nyarakra, mikor még „csak” 7-es erősségű volt az UV-sugárzás.

Felsmann István: Köztes helyzet – fotó: Neogrády-Kiss Barnabás, a Telep Galéria jóvoltából

[1] https://www.ludwigmuseum.hu/mutargy/muvesz-munka-kozben

[2] http://rolandfarkas.blogspot.com/p/more-works.html

[3] Demeter Dávid timelapse videója megtekinthető a művész honlapján: https://www.felsmannistvan.com/

Felsmann István: Köztes helyzet

TELEP GALÉRIA

2020. július 28 – augusztus 19.

Istvánkó Beáta (1987)
Művészettörténész, kurátor. Budapest. Diplomák: művészettörténet (ELTE - BA), művészetelmélet (MKE - BA), kortárs művészetelmélet és kurátori ismeretek (MKE-MA). Tanulmányai befejezése után a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Fiatal Művészek Stúdiója Egyesület projektkoordinátoraként dolgozott, valamint számos független kurátori projektet koordinált. 2017-ben alapította meg és azóta működteti az ISBN kortárs művészeti kiadványboltot és galériát. Az ISBN az első független, kifejezetten a művészeti kiadványokra szakosodott kiadványbolt Budapesten. A galéria koordinálása mellett PhD-kutatásán dolgozik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Művészet és Designelmélet doktori programjának hallgatójaként. Rendszeresen publikál hazai kortársművészeti online és offline művészeti folyóiratokban.  További információ