Nyalókaobjektek és transzparenciák
Majoros Áron Zsolt Influence/Hatás című kiállítása nyomán

A művészre, művészetekre is jelentős befolyást gyakorolt a bezártság, a privát élettérre korlátozott létezés. A testi-lelki sebeket, karcokat, nyomokat sok-sok formában hordozzuk tovább. Ezen állapotok, hatások bizonyos kivetüléseit, illetve sajátosan játékos kialakítások változatait láthatjuk Majoros Áron Zsolt jelenlegi alkotásaiban.

Majoros Áron Zsolt: Percepciók 2 ╱ 2020 ╱ acél ╱ 20x12x4 cm

A művészre, művészetekre is jelentős befolyást gyakorolt a bezártság, a privát élettérre korlátozott létezés. A testi-lelki sebeket, karcokat, nyomokat sok-sok formában hordozzuk tovább. Ezen állapotok, hatások bizonyos kivetüléseit, illetve sajátosan játékos kialakítások változatait láthatjuk Majoros Áron Zsolt jelenlegi alkotásaiban.
A szobrász: a sorozat több darabját casting üvegöntési technikával valósította meg, mely a transzparencia és a kontextus jellegét méginkább erősíti. A szobor kiemelését egy szárral oldotta meg, mely egy felnagyított nyalóka formájú objektként funkcionálhat, így újabb értelmezést is felkínálhat.
Vírusrítus? Pandakórság? Mindez a túlélési kísérletek mögött: minden szinten rengeteg sérülést okozott, komoly (és negatív) nyomokat hagyott, miközben utópisztikus jelenségeket is megtapasztalhattunk.
A pandémia ideje alatt Majoros művészetére az egészalakos, életnagyságú szobrok mellett átkerült a hangsúly a kitakart és az alig látható emberi arc részleteire. A kollektív ábrázolás helyett a személyes jelleg erősödött. Fókuszban a rejtőzés, a részleges megmutat(koz)ás variációi…

Majoros Áron Zsolt: Metszet ╱ 2018 ╱ acél ╱ 180x50x50 cm

Az áttetsző fejszobrok, a rétegeket átszűrő, feltűzött (szinte nyársalt?) speciális maszkok mögötti terekben, belső térképzetekben talán némi feloldáslehetőségek is rezonálnak. A kényszeres elfedettségből, a szigorú kitakarásokból, az arckaraktereket lezárt, fullasztó állapotok mögül talán kiléphetünk, előhívódhatunk lassan – és több teret kap (maga) a levegő.
Acélból faragott karakteres arcszeleteket, fragmentumokat (is) készítettem. A kiemelésnél, az utolsó munkánál Döbrösi Laura színészt kértem fel modellnek. Az ismert színésznő bevonása segíti a művészeti ágak közötti kommunikációt, és ennek publikálásával, megjelenéseivel népszerűsíti a képzőművészetet – nyilatkozta legutóbbi munkafolyamatának egyik szakaszáról Majoros Áron Zsolt.
Nyalóka: édesség, pálcikára rögzített, különféle alakú, színes, cukor tartalmú csemege,
amelyet (főként a gyerekek) nyalogatva, szopogatva fogyasztanak el. A fogyasztói társadalom jelképe, mely kívánatos, de élettani hatása megkérdőjelezhető.

Majoros Áron Zsolt: Koncentráció ╱ 2019 ╱ inox ╱ 90x77x46 cm

Intermezzo:
Cumi or Nagy cumi? – Nem itt a kérdés! – A kérdés megoldáslehetősége inkább bennünk lakozik, és (ismételten) a kétségeket, kilátástalannak tűnő állapotokat, kényszerhelyzeteket játékossággal, (ön)iróniával is feloldani kívánó művészetben van, netalán (valahol) odaát. Covidius mondta vala: műveidnek csönd a java!
Majoros Áron Zsolt jelenlegi kiállításán az acél élessége, szigorú kérlelhetetlensége áll szemben az üveg sérülékeny, szenzibilis rezgéseivel, de tükröt is mutatva rajzolódnak, formálódnak egymás felé a közös (ködös) térben és sorsközösségben.
Átfogó percepció, nyitott burok, kvázianatómiai metszetek, nonszensz prések, kompresszorsűrítmények, lüktető hő, átütő erő. Elemek aktív találkozása, szakmai transz(parencia) áradása, átadása, technikai titkok, bravúrok, influenciák áldása.
Opálos üvegmaszkok, absztrahált fátylak, hártyákon átszűrt, latens gondolatok, üvegburákba préselt meditáció, belső idők individuumkivetülései, a föltapadt, ragacsosságában megdermedt lélekanyag konkrét és fiktív arcai.
Gaia utódai, metamorphjai ébrednek körülöttünk, mintha mindig is jelen lettek volna, majd különös anyagok kipárolgásával éberálmodnak tovább, s (mintegy hipnotikus regresszióban): felejtést álcázva fejtik fel lénye(ge)iket: egy másik valóságban.
Személytelen-személyes nyalókaform(ul)ák, melyek a módszeres és szeszélyes használat által egyaránt (f)elkopnak, rétegeik vékonyodnak, a matéria levegőssé válik, a színek tompulnak, az ízlelés monotóniáját átitatja, majd lassan fölszippantja a fény.
Az anyag szivárványperemei a bronz alkonyába ülnek, majd monochrómba csendesülnek, s az ezüstös csiszolt simaságra az éj légbuborékos lepelmaszkja ráterül. Az egyén láthatatlansága, fragmentálva: bizonytalan jelen(lét)be szervesül.

Szellemestül, szervestül… Szervestül, szellemestül…

▬▬▬▬

Majoros Áron Zsolt: Influence/Hatás

Hegyvidék Galéria

2021. május 25. – július 10.

Nagy Zopán (1973)
Költő, író, fotóművész 1993-tól irodalmi, művészeti folyóiratokban publikál (Napút, Bárka, Tiszatáj, Irodalmi Jelen, Magyar Műhely, Opus, Új Művészet, Szellemkép…). 1996-tól rendszeresen kiállít. Legutóbbi kötetei: Kétségek / Kökény-kék kőkulcs, Magyar Műhely Kiadó, 2015., Füzet (Válogatott rajzolatok, írás-képek, 1997-2017), Mersz könyvek, 2017., Duplex (45 fotográfia), Pixel-könyvek, Magyar Műhely Kiadó, 2017., Felhő regény, Napkút Kiadó, 2018.