Vagyunk lakói
Gaál Kata: Kibillent harmónia

Sinkó István

Gaál Kata virtuóza a kollázs-montázs technikának. A 80-as évek jelentős kritikus alkotói, Larry Rivers és David Salle műveinek hangulata jön át a munkáin, egy posztpop (critical) art világa, melyben Gaál szinte egy szociológus biztonságával tárja elénk városi hétköznapjainkat. Piszkosszürkék közt a triviálisan élénk színek, lepukkadt tűzfalak és játszóterek között totálisan jellegtelen életet élő anyák és gyermekeik, időnként akcióba lendülő férfiak. Mindez a ceruzarajz, a textilkollázs és a fotómontázs eszközeivel.

Gaál Kata: Lonely boys ╱ 2021 ╱ fa, textil, tű, csokipapír, grafit, buborékfólia ╱ 114×158 cm ╱ Fotó: Biró Dávid

Egy felkészült grafikus – amilyen Gaál Kata – és egy fotóriporter, valamint egy textiles találkozása a vásznon – azaz a falemezeken, fakonstrukciókon. Anti-életmódmagazin képeit „lapozgatjuk” a kiállítást nézve.

A kiállításon Gaál Kata nagy méretű munkái – köztük a különös, szárnyas oltárszerű-paravánszerű In. stabil című alkotás – mellett kis méretűek, kvázi házi oltárkák jelennek meg. Ezeken egy-egy beöltözött kisgyermek néz ki a fakonstrukciók (játszótéri mászóka?) mögül. Ezek az „aprószentek” hol Supermanek, hol Batmanek, hol Pókemberek. Életük a ruhájuk, viseletük a szokásaik. Nem mondható optimistának Gaál Kata helyzetjelentése, hiába látunk a kétségbeejtő színfalak között gyakran magazinszerű szépségeket, a rájuk tűzött (gombostűkkel rájuk erősített) anyagok mögött a védtelenség és az agresszió uralkodik. Ezt erősítik a gombostűerdők a képeken. Ugyanakkor nem lehetünk biztosak abban, hová helyezi hőseit az alkotó. Talán azt lehet gondolni, bárhol a nyugat- és kelet-európai világban találkozhatunk ilyen szituációkkal, sok boldog-boldogtalan emberi lénnyel. Hogy Gaál elidegenítő effektjei (a színek és rajzok keverése, a szürke kollázsok, a matt montázsok, a testek piszkos színe, melyre a textilanyagok szinte piócaként ragadnak – mind-mind egy saját hangon megszólaló művész érzése a városról és lakóiról. „Rosszkedvünk telét” azonban nem oldja „York napsütése”. Itt bár az arcokon, az árnyékhasználaton úgy tűnik, fényben tartott alakok mozognak, valójában egysíkú, matt világban bolyonganak.

Gaál Kata: Same goals ╱ 2021 ╱ fa, textil, tű, csokipapír, bőr ╱ 116×156 cm ╱ Fotó: Biró Dávid

Gaál Kata: Heroes under the Stars ╱ 2021 ╱ Fotó: Biró Dávid

Bár a képi világ nem ezt sugallja, de a téma megragadása, a színvilág, a színhang egyfajta meditatív érzést is kelt a Várfok Galéria baloldali termébe lépve. Ahogy a fentiekben a szárnyas oltárt és a házi oltárt említettem, úgy gondolom, ez a műegyüttes egyfajta városi elmélkedő kápolna érzetét is bírja. Bandukolva a munkák között a modern város, a modern ember passiójának stációit is megélhetjük, ha elég empátiával nézzük Gaál Kata legújabb munkáit. Érdemes a felületes rápillantásnál és elsődleges ítélethozatalnál több időt, beleérzést szánni a kiállításra.

▬▬▬▬

Gaál Kata: Kibillent harmónia

Várfok Galéria

2021. szeptember 17. – november 9.