A feloldás gesztusa
Gergely Réka kiállítása
Gergely Réka: A nemlét jelenléte ╱ 2021
A plasztikákban erre számtalan út adott, így Gergely Réka játékba is hozza a külső és belső terek, a lágyság és szilárdság, az organikus és mesterséges elemek vagy a felületek jellegének különbözőségeit.
A textil beemelésével izgalmas kompozíciós lehetőséget teremtett, ahol a tartóelem és a textil közötti alá és fölérendeltség problémáját kellett megoldania. A szigorú, formai tekintetben semleges fémváz ipari jellege, valamint a transzparens, finoman ívelő és eső anyag, továbbá a formavágott rézlemez absztrakt, vizuálisan leegyszerűsített, de rétegzettségében összetett kompozícióvá állnak össze. Szobrai így több egységből épülnek fel, műfaji határterületére lépve az installációnak. A váz, vagyis az alap szinte feloldódik, de kompozíciós jelentősége nem kerül háttérbe, hiszen az elrejtés helyett hangsúlyos vizuális elemként mint hordozóként épül be a szoborba. A vázszerkezetek nyers láttatása, az elrejtés megtagadása Gergely munkásságában az alap tiszta felmutatásának gesztusával ér fel, formailag a minimalizmushoz kapcsolódva, akárcsak Sol LeWitt üres, végtelenül redukált, vázszerű szobrai, amelyek szintén a kint és a bent térbeli játékát mozgatják meg.
Gergely Réka munkáinak rétegzettsége összetett, hiszen a vázszerkezeten belül egy textilelem kerül elhelyezésre, amelyhez az alap mint hordozó, megtartó viszonyul, tehát annak elválaszthatatlan feltétele, nem pedig a keret szigorával lép be a kompozícióba. A textil alkalmazásánál a transzparencia élménye a meghatározó. Akár fonalakkal, akár lazán szőtt anyagokkal dolgozik, a szövedéken való átlátás és elrejtettség hatásával játszik. A kiállított textil alapú munkák lényegi tulajdonsága a fátyolosság, ami az elrejtés, a titok és az érinthetetlenség kifejezőjévé válik. A fátyol mint szimbólum esetében az anyag sejtelmessége csupán érzékelteti, hogy valami található annak másik oldalán is, ami azonban rejtve van előttünk, csupán felsejlik, ezért gyakran a legfelsőbb tudás, a transzcendencia tiszta megismerésének hozzáférhetetlenségét jelölték vele. A transzparencia ebből a szempontból meghatározó Gergely Réka szobrainál mind a váz, mind a textil esetében, bár az egyes szobroknál belső magként szereplő szoborelem nem a transzcendencia vizuális metaforája, hanem a transzparens hatás kibontakozását szolgálja. Gergely célja, hogy az absztrakt formanyelven keresztül olyan tartalmakat közvetítsen, amelyeknek üzenete fogalmilag nem megfogható vagy dekódolható, mégsem magáért való formai kísérletek, hanem létünk alapkérdéseihez és tapasztalataihoz visznek közelebb a verbalitást megkerülő úton, egy elvont, meditatív gondolatfolyam elindításával.
Gergely Réka: Júgen ╱ 2020
Ám a kiállítás egyik meghatározó alkotása, a Júgen című mű nem a textil, hanem az organikus anyagokhoz való vonzódásból született. Gergely Réka munkáiban gyakran használ természetes anyagokat fa, hamu vagy az itt is megjelenő víz formájában, amely a Júgen esetében a vulkánszerű, bazaltkavicsokból felépített domb tetején elhelyezett filigrán réztálban található. A víz felszínén lassan, finoman mozgó kisebb rézelemek elrendeződése folyamatosan változik a legkisebb szellő hatására is, amit akár egy, a szobor mellett elsétáló látogató is kelthet. Az időbeliség és az állandó változás mint létezésünk alaptapasztalata így finom utalásként jelenik meg a zen kertek rendezettségét és harmóniáját idéző alkotásban.
Gergely Réka: A nemlét jelenléte ╱ 2021
Gergely Réka szobrászatára több esztétikai irányzat is hatott. Saját tapasztalatai a japán kultúráról mind vizuális, mind elméleti síkon ágyazódtak be munkásságába, amelyet nem egy japonizáló, az ázsiai sajátosságokat egzotizmusként felmutató módon dolgozott fel, hanem annak esszenciáját a nyugati kultúrával alkotott egységben formálta meg, új összefüggésrendszerben oldva fel a két kontinens olykor egymástól túl távolinak vélt jellemvonásait. A kiállítás címe, A hangzás maga a csend, Heidegger Útban a nyelvhez. Egy japán és egy kérdező párbeszédéből című művéből származik, amelyet Tezuka Tomio professzortól jegyzett le a filozófus. Ha Gergely munkáinak fényében olvassuk ezt a mondatot, akkor az egymásnak feszülő, majd egységként, harmóniaként összerendeződő ellentétek szépségét láthatjuk benne. A japán kultúrából az elmélyülést igénylő, lényegre és az egészre törekvő művészetszemléletet ragadta meg Gergely, amely a nyugati kultúrában kibontakozó absztrakt alkotások gondolatiságában éppúgy meghatározó. A kiállítás címéhez híven munkáiban a végletek egymást kiegészítő, támogató, szükséges feltételekként jelennek meg, így nem a „zajos széthúzás” és belső feszültség jellemzi azokat, hanem a kiegyensúlyozottság, ahol a részek feloldódnak kölcsönhatásaikban, átlépve ezáltal a határhelyzetek zaklatottságát.
▬▬▬▬
Gergely Réka: A hangzás maga a csend
Art 9 Galéria
2021. november 16. – december 3.