Megjelent a decemberi lapszámunk

Nemek és igenek című mellékletünk a nőművészet dilemmáival vállalja a direkt konfrontációt. A képzőművészet hátterét jelentő infrastruktúra több rétegéről is szó esik, a műtárgypiac, a művészettörténeti kánon, illetve az egyéni gyakorlatok területére is kiterjesztettük vizsgálódásainkat. A témafelvetés ebben az esetben szétfeszíti a formátumot, hiszen a 2021-es évet záró lapszámunk első blokkja plasztikusan jelzi, hogy bőven van még miről gondolkodni a női képzőművészek kapcsán. Vető Orsolya Lia az animáció, az egyéni narratívák és a motívumteremtés kérdéseit bontotta ki több női alkotó társaságában, Sirbik Attila pedig a Leopold Bloom Díj nyertesét, Szabó Esztert kérdezte többek között a manipuláció és a képhiba központi szerepéről.

EZ NEM KUNSZT címlap ╱ Ladik Katalin: Androgün 3. ╱ 1978 ╱ zselatinos ezüst nagyítás ╱ 28×18,1 cm ╱ A művész és az acb galéria jóvoltából

Számos további nézőpont villan fel a lapokon: Rózsa T. Endre a Cezanne-kiállításhoz, Szöllősi Nagy András az Abstraction-Création-tárlathoz fűzött fontos jegyzeteket. Megismerkedhetünk Kucsora Márta expresszív festészetével, az Első Magyar Látványtár eklektikus gyűjteményével, a Paris Photo legújabb fejleményeivel, Baji Miklós Zoltán téglaembereivel, Szalontai Ábel elmosódott, költői fotóival és Lukoviczky Endre játékos geometriájával. Gaál József a Kovács Péter-életmű recepcióját és értelmezési tartományát árnyalta, Danka Zsófia a TÓTalJOY-díj nyertesével, Kaszás Tamással elegyedett szóba a mai kor emberének disztópikus perspektíváiról. További izgalmas interjúk vezetik az olvasót – például a Magyar Képzőművészeti Egyetem jelenébe, ahol az új rektor, Erőss István vízióját ismerhetjük meg, valamint az Einspach Fine Art & Photography fényben fürdőző tereit művészettel megtöltő Einspach Gábor látásmódjára is rálátást nyerünk.

Tartalom

IZEG-MOZOG

4╱Vető Orsolya Lia: Traumaszilánkok, képfolyamok. Beszélgetések animációról és női történetekről
8╱Sirbik Attila: Összerendezett véletlenek. Beszélgetés Szabó Eszterrel, a Leopold Bloom Díj nyertesével

AZ ABSZTRAKCIÓ HAJNALA

12╱Rózsa T. Endre: A láthatatlan illesztés erősebb, mint a látható. Cezanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig I.
16╱Szöllősi-Nagy András: Az ismeretlen csiriz. Előzmények és utózmányok az Abstraction-Création-kiállításhoz

LÁTVÁNYOSSÁGOK

18╱Mélyi József: Ellentartva. Az Első Magyar Látványtár kiállítása
20╱Nagy Zopán: Totemek, őrzők, fényemberek. Baji Miklós Zoltán legújabb művei nyomán
22╱Danka Zsófia: Túlélési stratégiák. Beszélgetés Kaszás Tamással, a TÓTalJOY-díj első nyertesével
26╱Jankó Judit: Gondolat, ami mozgásba hozza az anyagot. Kucsora Márta képei a Személyesen, frissen című kiállításon

FÁTYOL MÖGÖTT

29╱Gaál József: Földhöz tapadva, térben feloldódva. Kovács Péter kiállítása
32╱Tilmann J. A.: Kifutópályák a tekintet felemeléséhez. Szalontai Ábel Badacsony-sorozatához

MŰTEREMBEN

34╱Kopin Katalin: Álmaimban is benne van. Beszélgetés Lukoviczky Endrével

INTERJÚ A REKTORRAL

38╱Fülöp Tímea: Közösséget akarunk teremteni, nem versenyt. Beszélgetés Erőss Istvánnal

OLVASÓ

41╱Sinkó István: Természetrejtő absztrakció. Molnár László életmű-katalógusa
42╱Farkas Zsuzsa: Új szemlélettel. Fejős Zoltán: Néprajz és muzeológia
43╱Értő beszélgetések. Bánó András: Műértők 3

START

44╱Jankó Judit: Már nincs küldetéstudatom. Beszélgetés Einspach Gáborral

KÜLFÖLDI IZGALMAK

48╱Kemenesi Zsuzsanna: Artstorming. Princípiumok és privilégiumok a Paris Photón

EZ NEM KUNSZT╱ELMÉLETI MELLÉKELET

NEMEK ÉS IGENEK

3╱Kedves olvasó
4╱Rudolf Anica: Nők a piacon. Női alkotók műkereskedelmi szerepléséről
9╱Tayler Patrick: Valahol el kellett kezdeni. Interjú Kopeczky Rónával
12╱Molnár Ráhel: Homályosítják a látásunkat. Nőművészek perifériás látószögben
14╱Garami Gréta: Amikor a feminista anyává válik. Fajgerné Dudás Andrea No Fomo című kiállítása
18╱Pataki Gábor: Törések és ragasztások. Kopócsy Anna: Új Nyolcak
20╱Mészáros Flóra: Nők az Abstraction-Créationban. A Párizsi absztraktok című tárlat apropóján
23╱Széplaky Gerda: Énrombolás és testtudat. Női alkotók betegségreprezentációi
28╱Sirbik Attila: Műtárgyként létezni. Interjú Ladik Katalinnal
34╱Bordács Andrea: Ada Lovelace követői. Nők és technológia
38╱Jankó Judit: A művészek megálmodják a jövőt. Beszélgetés Boros Violával

Magyarósi Éva: Tundra ╱ 2018 ╱ állókép, 2D-animációs videó ╱ 5′ 40″ ╱ 1920×1080 px ╱ sztereó ╱ A művész jóvoltából

4╱

„A kontextusából kiragadott, töredékes minőségében kibontakozó filmstill a narratíva totalitása helyett a hiány enigmatikus tágasságát hordozza. A jelenetek formájában konzervált pillanatok – akárcsak az ismeretlen távlatokat megnyitó, alakuló jelen – arról tájékoztatnak minket, hogy a valóság mindig szembesíthet váratlan forgatókönyvekkel, és bármikor új konstellációkba rendeződhet.„ (Vető Orsolya Lia: Traumaszilánkok, képfolyamok. Beszélgetések animációról és női történetekről)

Szabó Eszter: Széphercegnő╱ 2021 ╱ videostill ╱ A művész jóvoltából

8╱

„Bár alapvetően úgy gondolom, hogy konceptuális művészetet csinálok, a munkamódszeremben általában mégsem foglalkozom ennyire konkrét fogalmakkal. Sőt, pont arra törekszem, hogy minél prekoncepció-mentesebben szemlélődjek. Ez egy olyan gyakorlat, amelyben sok – amúgy láthatatlan – rétege jön elő a valóságnak pont azért, mert sikerül abból a zónából kilépni, amelyben ezek a kategóriák léteznek, mint például a kelet-európaiság vagy a nőiség. Ezekkel a fogalmakkal a legfeljebb utólag próbálom értelmezni a munkáimat.” (Sirbik Attila: Összerendezett véletlenek. Beszélgetés Szabó Eszterrel, a Leopold Bloom Díj nyertesével)

Auguste Herbin: A harc / 1929 / olaj, vászon / 81×100 cm / Párizs, Courtesy Galerie Le Minotaure / © archives Galerie le Minotaure / HUNGART © 2021

16/

„Az egyre komorabbá váló európai színtér eseményeit nehezen viselő Torrès García 1934-ben visszatér Montevideóba. Letelepedése után rendszeresen ír és ad elő az európai avantgárdról. Voltaképpen ekkor és innen indul a latin-amerikai konkrét és algoritmikus művészet szárba szökkenése. A párizsi Abstraction-Création csoport két év múlva feloszlik, majd szerepét a II. világháború után a párizsi Salon des Réalités Nouvelles veszi át s folytatja azóta is.„ (Szöllősi-Nagy András: Az ismeretlen csiriz. Előzmények és utózmányok az Abstraction-Création-kiállításhoz)

Kaszás Tamás: Utopia Generator / 2007 / animáció

22/

„Kaszás Tamás a hazai művészeti színtér kiemelkedő alakja, intermediális művészeti gyakorlata sokféleképpen reflektál a történelem, a klímaválság és a társadalmi narratívák esetlegességére. Köztéri műveiben, installációiban a népi hagyományok, a természetközeli létállapot és a disztópikus gondolatkísérletek egynemű szövetté alakulnak. Kinyilatkoztatás helyett továbbgondolásra, kontemplációra sarkall.” (Danka Zsófia: Túlélési stratégiák. Beszélgetés Kaszás Tamással, a TÓTalJOY-díj első nyertesével)

Kovács Péter: Maradványok / 2012 / tekercskép, vegyes technika, vászon / 218×154 cm / Fotó: Berényi Zsuzsa / HUNGART © 2021

29/

„A kvázi analitikus felfogás tévedése a csupán morfológiai megközelítés, amelynek lényege a mimézis és a mimikri. Az egyik leképző utánzás, a másik a klasszicizáló burok általi megtévesztés, ami sokszor egy stílusrendszerbe, vonulatba ágyazva rejtené el az új formát és tartalmat. Kovács Péter munkáit ilyen analitikus módszerekkel értelmezve alkotásainak lényegét takarnánk el. Bevezetésként azonban fontos a morfológiai vizsgálat, mint a fenomenológiai megközelítés első szintje. A rejtettség egy keresési folyamat, amely által maga a keresés válik esztétikummá.” (Gaál József: Földhöz tapadva, térben feloldódva. Kovács Péter kiállítása)

Szalontai Ábel: Balaton / Badacsony / Tónus / 2015–2021 / fotó / digitális transzfer / A művész jóvoltából

32/

„Ahogy az idő ritka intenzitású pillanatai üres vagy lassú szakaszaival váltakoznak, úgy a tér is hol sűrűsödik, hol ritkul. Lokálisan nem kevésbé, mint kozmikusan; bolygók, napok, csillagok és galaxisok sokasága között roppant távolságok, kitöltetlen, üres térségek húzódnak. A Földön a tér inhomogenitása a tájak, a helyek összetettségének, a domborzat egyenetlenségének, növényzetének és éghajlatának különböző intenzitásában mutatkozik. Az állandóként érzékelt adottságok mellett az időjárás, a mindenkori megvilágítás, a légkör összetételének függvényében érzékelünk szépnek vagy fenségesnek egy tájékot.” (Tilmann J. A.: Kifutópályák a tekintet felemeléséhez. Szalontai Ábel Badacsony-sorozatához )

Lukoviczky Endre: Házak síkban / 2018 / akril, vászon / 149×206 cm / Fotó: Berényi Zsuzsa / A művész jóvoltából

34/

„A szabás-varrás nekem azért jött be, mert Picasso házilag varrt magának ingeket, ruhákat, és nagyon imponált, hogy egy ilyen híres festő otthon készíti a saját ruháit. Megtanultam varrni, én varrtam az öltönyeimet, gomblyukakat szegtem, nadrágot és kabátot szabtam. Mire ez gördülékenyen ment, már nagyon értettem a varrógépekhez. A főiskolán valamelyik varrógép mindig tönkrement, kérdezték, ki ért hozzá. Hát, jött a Lukoviczky.” (Kopin Katalin: Álmaimban is benne van. Beszélgetés Lukoviczky Endrével)

Enteriőr / Einspach Fine Art & Photography / 2021 / Fotó: Tombor Zoltán

44/

„Einspach Gábor több mint harminc éve szereplője a hazai műkereskedelemnek, de csak 2021 májusától áll a saját neve annak a galériának a bejárata fölött, ahol dolgozik. A Batthyány örökmécses szomszédságában megnyílt Einspach Fine Art & Photography kirakatában még látható az első tárlat emblematikus műtárgya, Magdalena Abakanowicz szobra. Galériákat bemutató sorozatunkban megkérdeztük a szakembert, hogyan és honnan került ide a szobor, miért fontos számára a fotográfia, és mik a távolabbi tervei.”

Bede Kincső: Cím nélkül III. ╱ Három színt ismerek a világon című sorozat ╱ 2019 ╱ digitális fotográfia, archív pigment nyomat ╱ 105×70 cm ╱ TOBE Galéria Budapest ╱ A művész és a TOBE Galéria jóvoltából

48╱

„2020-ban Bede Kincső nyerte a Paris Photo Carte Blanche Students-díját a Három színt ismerek a világon című munkájával, majd a magyar TOBE Gallery elhivatottságának köszönhetően bekerült be a Curiosa szektorba. Bede Kincső 2021-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett fotográfia mesterdiplomát, előtte a kolozsvári Babeș-Bólyai Egyetem (UBB) filmszerkesztő BA-képzését végezte el. Műveiben Kelet-Európa individuális mitológiájának interpretációját teremti meg Nicolae Ceaușescu hatalmára emlékezve, feltárva, elemezve a diktatúra társadalmi-gazdasági következményeit. Bemutatja, hogy a történelem lenyomata hogyan öröklődik generációkon keresztül.”