About Sirbik Attila

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nam a velit tempus neque consequat dictum in ut erat. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia curae; Aliquam eu nisi sem. Proin vulputate tincidunt tellus a efficitur. Integer vestibulum, leo vitae fringilla efficitur, est ante consequat orci, vitae ornare magna diam a massa. Etiam tincidunt faucibus nulla ac sagittis. Aliquam erat volutpat.

Öngyulladó magyarság
Hungarofuturizmus és metaarchaizmus Gaál József Trianon-heraldikák című kiállítása kapcsán

|2021-10-19T12:22:25+02:002021. október 19.|Ez nem kunszt||

Nemes Z. Márió
A Nemzeti Együttműködés Rendszere kifejezésben azt találom ironikusnak, hogy az „együttműködés” által sugallt közösségteremtő aktivitás az alternatív realitások termelődésében látszik leghatékonyabban megnyilvánulni. Vagyis mintha konszenzuális valóságunk szétszerelésében működnénk leginkább együtt. Ez pedig éppen hogy továbbhasítja azt a történelmi-kulturális közöst, aminek törésmentes összerendezése a nemzeti emlékezet visszatérő vágyálma.

Bárka
Baksai József alkotásai

|2021-10-19T11:27:50+02:002021. október 19.|Kiállítás||

Bárka címmel nyílt meg Baksai József festőművész kiállítása az ÚjMűhely Galériában szeptember 29-én. A Szentendrei Régi Művésztelepen alkotó Munkácsy Mihály-díjas művész irodalmi alapokon nyugvó rajzaival, akvarelljeivel és kisebb méretű olajképeivel találkozhatnak a látogatók egészen 2021. október 22-ig.

A héten kezdődik a BUSH
Itt a teljes névsor!

|2021-10-18T13:27:01+02:002021. október 18.|Szélesvászon||

Niklas Paschburg, Golan, Áron András & The Black Circle Orchestra, Fjordwalker, Ina West, GURT (O), Barabás Lőrinc és még egy sereg fellépő tölti meg ismét a belváros klubjait október 21-22-én. Itt a teljes névsor a jövő legizgalmasabb előadóit bemutató BUSH-ról.

Techno, technóbb, legtechnóbb
Techno Worlds 

|2021-10-13T14:06:38+02:002021. október 13.|Kunszt||

Sárai Vanda
Érdemes mindjárt egy vallomással kezdenem: sosem voltam különösebben nagy technorajongó, és bár az évek során azért ennek ellenére én is megjártam néhány kisebb technobulit, a technovilág szakértőjének a legnagyobb jóindulattal sem vagyok nevezhető. A viszonylag korlátozott mennyiségű saját tapasztalatom mellé persze fel tudom mondani a technóhoz kapcsolódó sztereotípiákat: a sokszor a városon kívül eső, lepukkant gyárépületekben tartott bulikon pörögnek a füstgépek, hangosan bömböl a repetitív zene, a stroboszkópok fényében pedig napszaktól függetlenül ritmusra veretnek a bulizók. Na, meg persze a Techno Vikingek. 

„Hozz több nádat a malomba, néger!” 
Rabszolgaság a Rijksmuseumban 

|2021-10-12T17:08:36+02:002021. október 12.|Kunszt||

Szabó Eszter Ágnes
A gyarmatosítás és a rabszolgatartás időszakával való szembenézés megkerülhetetlen feladatot jelent a korabeli gyarmatosítók, a Nyugat-Európát máig vezető gazdasági hatalmak számára. A „Black Lives Matter” hatására a folyamat látványosan felgyorsult, és már nem az egyes országok belügyeként jelenik meg, hanem egy világméretű, kollektív trauma feldolgozásaként tekintünk rá. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Rijksmuseum Rabszolgaság című kiállítása is, amely elsősorban a holland gyarmatok életébe vezeti be a nézőket, akik – a pandémia okozta karanténhelyzet miatt többnyire hollandok vagy bevándorlók lévén – érintettek lehetnek.

Megjelent az októberi lapszámunk

|2021-10-11T16:49:05+02:002021. október 11.|Friss lapszám||

Októberi lapszámunk első blokkja a repetitív techno eufóriáját, a technológia transzhumán perspektíváinak csalóka kilátásait vagy egyszerűen a tekhné jelenkori újragondolásának diskurzusát is eszünkbe juttathatja. Danka Zsófia az aqb és a Goethe Institut helyszíneit áthangoló térbeli felvetések kontextusáról írt. Sirbik Attila a Hollow tagjaival – Szeri Viktor koreográfussal, Páll Tamás játéktervezővel és Muskovics Gyula kurátorral – beszélgetett a csoport összetett munkássága kapcsán. Így esett szó többek között a liminalitásról, illetve a számítógépes játékok ökológiájáról. [...]

Hősök és generációk 
Az 1990-es évek társadalmi nosztalgiája iránti kortárs nosztalgiáról 

|2021-10-11T15:10:46+02:002021. október 11.|Ez nem kunszt||

Hermann Veronika
Meglepően sok, a társadalmi nosztalgia jelenségeivel foglalkozó írás idézi Paul Simon 1986-os, The Boy in the Bubble című dalának elhíresült sorát, miszerint „It's every generation throws a hero up the pop charts”, vagyis minden nemzedék a slágerlisták élére repíti a saját hősét. Első látásra logikusnak tűnik a metonímia, hiszen a dal maga is a nosztalgiáról vagy annak valamiféle kikristályosodásáról szól, a cikkek és tanulmányok pedig gyakran élnek efféle szellemes bevezetővel, hogy illusztrálják popkulturális jártasságukat. Csakhogy, ha minden nemzedéknek megvan a saját hőse, akkor miért a nosztalgia a hívószó, vagy másképpen fogalmazva: ha a nosztalgia kapcsán idézzük ezt a sort, az inkább azt jelenti, hogy minden nemzedéknek van egy hőse a slágerlisták élén, aki egy korábbi nemzedék hősére emlékezteti a jelen éppen aktuális birtokosait.

Együtt dolgozik a fiatal művészek sikeréért a Youngart, a METU és a Porsche

|2021-10-11T13:48:38+02:002021. október 11.|Szélesvászon||

Nincsenek könnyű helyzetben ma a fiatal képzőművészek, ha az életüket a művészetnek szeretnék szentelni, és abból akarnak megélni. Hosszú és rögös út vezet odáig, mire olyan ismertségre és szakmai elismerésre tesznek szert, hogy alkotásaik rendszeres értékesítésével állandó és megbízható bevételforrást tudnak maguknak biztosítani. A youngart online galéria egyik fő missziója, hogy felkarolja és támogassa a feltörekvő tehetségeket ebben: segít megtalálni a vásárlói közönséget, szakmai pályázatok és ösztöndíjprogramok indításával anyagi támogatást nyújt, valamint kiállítási lehetőséget biztosít a legtehetségesebb alkotóknak.

„Mint egy nagy, becsomagolt ajándék”
Europartrain

|2021-10-11T13:08:17+02:002021. október 11.|Labor||

Molnár Ráhel Anna
Amikor anyagokat gyűjtöttem ehhez a szöveghez, az FKSE (Fiatal Képzőművészek Stúdiójának Egyesülete) archívumába is bementem. Egy hangfelvételt kerestem kazettán – hogy még létezik-e, abban nem voltam biztos –, amin Bencsik Barnabás ad interjút egy nemzetközi gigaprojekt kapcsán, valamikor a 90-es évek végén. Egy vonatról beszél, amelynek stúdiókká és kiállítóterekké alakított vagonjai nem sokkal a rendszerváltás után szelték át Európát. Az Europartrain – a holland Hans Kalliwoda művészeti projektje – 1997-ben indult Thesszalonikiből, és összesen tizenöt ország érintésével másfél év alatt felment egészen Svédországig.

Kiállítás és workshop a Cseh Centrumban
Herrmann&Coufal: Csináld magad!

|2021-10-09T13:09:34+02:002021. október 9.|Szélesvászon||

projekt a designer és a „csináld magad" jelenség kapcsolatát vizsgálja. Ennek eredménye azt mutatja, hogy a saját készítésű tárgyakat nemcsak olcsó, alternatív megoldásként kell felfogni, amelyeknek minimális az esztékiai értéke, hanem éppen ellenkezőleg: kiemeli a saját kezűleg készítés előnyeit mind az egyének, mind a társadalom számára. A környezetvédelmi szempontok – például a szállítás, a csomagolás és a kereskedelmi túltermelés csökkentése – mellett az emberi megközelítést helyezi előtérbe, hogy a felhasználók megértsék és és értékelni tudják a rejtett ötleteket.

Egyenes út az absztrakcióba
Interjú Utcai Dáviddal

|2021-10-08T14:20:25+02:002021. október 8.|Kunszt||

Sirbik Attila
A délvidéki származású, Budapesten élő festőművész több stílusváltás után legújabb, nagyjából hat éve tartó absztrakt korszakának festményei, nagy méretű olaj-akril képek, valamint kisebb méretű papír alapú munkák kerültek bemutatásra az Eötvös 10 – Pincegalériában. A Kozmikus üzenetek című ciklus darabjai magukon hordozzák az idilli Jugoszláviában megélt gyermekkor hangulatát, a nyolcvanas évek reklámgrafikáinak töredékeit, az első számítógépes játékok élményét, édesapja mezőgazdasági gépeinek világát, a kilencvenes évek délszláv háborújának nyomasztó romlottságát, a serdülőkori technobulik színes-zavart idegenségét. A művész szerint az említett időszakok annyira tagoltak voltak, annyi párhuzamos világ zajlott körülötte, hogy úgy érezte, külön bolygók, világok veszik körül, és ezekkel direkt kapcsolata van. Ez a saját univerzuma.

Ősi tudások zsigeri lényege
Elfeledett tudások jegyzéke

|2021-10-06T17:18:20+02:002021. október 6.|Kunszt||

Danka Zsófia
Az Elfelejett tudások jegyzéke új dimenzión keresztül vezeti a nézőt egy integráns, mégis szerteágazó diskurzusba. A természettudományok eszköztárán és megközelítési metódusain keresztül boncolgatja az egyetemes ismeretek esetlegességét, és követi a figyelmünk fókuszának elmozdulását. A pontos logikán alapuló tudományágakat mágikus és figyelemfelkeltő gondolatkísérletek mentén teremtik újra. Van-e közös gyökere az egzakt tudománynak és a népi hiedelemnek?  Miért veszítettük el kötődésünket az anyaghoz, a Földhöz, a természethez? A kiállítás művészei személyes kutatási területük bevonásával vizsgálják a lehetséges válaszokat.

Danka Zsófia (1990)

|2021-10-06T17:08:36+02:002021. október 6.|Személyek|

Budapesten született, 2013-ban fejezte be BA-tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, művészettörténet szakirányon. 2014-ben a Manchester Metropolitan Egyetemen végezte MA-kurzusát kortárs kurátori szakon. Fő elméleti érdeklődése: a magyar neoavantgárd mozgalmak, a posztdigitális művészet, a progresszív installációs stratégiák és a transzmediális művészeti gyakorlatok. Fókuszában a fiatal művészekkel kiállításokon és társadalmi-kulturális eseményeken való együttműködés áll.

UH Fest 2021
a new kind of joy

|2021-09-30T12:49:22+02:002021. szeptember 30.|Szélesvászon||

Az UH Fest egyike azon ritka magyarországi eseményeknek, melyet a kalandvágy vezérel: új utakat, kifejezésmódokat kereső zenészek és a felfedezésekre, meglepetésekre nyitott közönség találkozóhelye. 2001 óta számos fesztivál és egyszeri koncert alkalmával több mint ötven ország sok száz zenészét, valamint száznál több hazai tehetséget léptettek fel.

Hűtőkocsik és más engedetlen tárgyak
A Led Art csoport

|2021-09-27T15:47:53+02:002021. szeptember 27.|Labor||

Palásti Andrea
1999. április 6-án a Vaskapunál, a Kladovo melletti Tekiján kiemeltek a Dunából egy Mercedes márkájú hűtőkocsit, mely egy kivitelre dolgozó vágóhíd, a prizreni PIK Progres tulajdonát képezte. A hűtőkocsiban 86 holttestet találtak. Ezeket az albán nőket és férfiakat 1999-ben, a koszovói fegyveres összecsapások során gyilkolta le a szerb hadsereg és rendőrség. El akarták tüntetni a nyomokat, „szanálták a terepet”, ezért a hullákat áthozták Szerbiába, és hűtőkocsistul a Dunába süllyesztették. Mindez államtitok volt egészen 2001. május 1-ig, amikor is a Timočka krimi revija című újság megjelentett egy cikket a következő leaddel: „Amikor felnyitottuk a mélyhűtőládát, hullák potyogtak ki belőle, vagy ötven darab. Hírzárlat következett, és az ügyet államtitoknak nyilvánították.

Agatha
Fajgerné Dudás Andrea festőművész kiállítással egybekötött performansza a Werk Galériában

|2021-09-27T15:07:05+02:002021. szeptember 27.|Szélesvászon||

2021. október 1-én, a Mellrák Világnapján 19 órától a nemzetközileg is ismert festőművész,FajgernéDudás Andrea Agatha című kiállításának és a művész performanszának ad otthont a Werk Galéria. Az Agatha címet a kiállítás Szent Agatha vagy Szent Ágota nyomán kapta, aki mártírhalált halt, mert nem volt hajlandó mást szeretni Istenen kívül; ezért kínozták és levágták a melleit is. A mellrákban szenvedő nők védőszentje. 

Tudatos expanzió
Art Market Budapest 2021

|2021-09-27T11:18:41+02:002021. szeptember 27.|Szélesvászon||

Az Art Market Budapest 2021 októberében 11. alkalommal nyitja meg kapuit a közönség előtt. Az eseménynek Közép- és Kelet-Európa vezető kortárs képzőművészeti vásáraként ma már stabil helye van a nemzetközi és európai művészeti naptárban. Ez a pozíció ráadásul az elmúlt időszakban tovább erősödött, részben annak köszönhetően, hogy az elmúlt évben a Covid hatására töredékére olvadt mezőnyben azon kevés nemzetközi művészeti seregszemlék közé tartozott, amelyek fizikailag is megrendezésre kerültek. Másrészt pedig hatékonyan élt a kialakult helyzet adta lehetőségekkel – különös tekintettel a digitális fejlesztés előnyeire és a regionalitás, a regionális együttműködés felértékelődésére. 

Az önzetlen önzés elve szerint
Beszélgetés Orr Mátéval

|2021-09-20T11:21:09+02:002021. szeptember 17.|Kunszt||

Jankó Judit
Orr Máté képei egyszerre idézik a klasszikus festőművészet hagyományait és térnek el tőle, viccesek és félelmetesek egy időben, de a hatás, amit kivált velük (legalábbis bennem mindenképp), mégsem az ambivalencia, hanem valamiféle döbbent („mi a túró van itt?”) csend és elgondolkozás. Orr Mátéval a Várfok Galériában szeptember 16-án nyíló új kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Megtestesült terek
Gergye Krisztián: A tér testamentuma

|2021-09-14T16:03:24+02:002021. szeptember 14.|Kunszt||

Áfra János
Gergye Krisztián a magyar mozgásművészet karizmatikus alakja. A jávai táncok és a kortárs technikák ötvözéséből kibontakozó, magas színvonalú előadói tevékenységét, rendezői és koreográfusi munkásságát jelentős szakmai elismerésekkel igazolta vissza a szakma, például a Magyar Táncművészek Szövetsége 2008-ban az évad legjobb férfi táncosának választotta, 2009-ben Harangozó Gyula-, 2010-ben pedig Imre Zoltán-díjat kapott. A húsz éve alapított, nevét viselő társulat mottója – „Nem csak tánc” – kifejezően utal sokirányú érdeklődésére és művészetközi kísérletezéseire, amelyek kiterjednek mind a zenére, mind az irodalomra, mind pedig a vizuális művészetekre, és mára elvezették festői tevékenysége kibontakoztatásához.  

Megjelent a szeptemberi lapszámunk

|2021-09-14T14:37:10+02:002021. szeptember 14.|Friss lapszám||

Hagyományunkhoz hűen szeptemberi lapszámunkat ezúttal is a képzőművészeti területen frissen diplomázott pályakezdők munkáinak bemutatásával indítjuk. A seregszemlén túl e cikkek célja egyben a hazai művészetoktatási tendenciák aktuális hangsúlyváltásainak feltérképezése. Szerzőink beszámolnak számos kiemelkedő tárlatról is. Szó esik többek között a preraffaeliták kiállításáról, az idei Velencei Építészeti Biennáléról és a hongkongi Art Baselről. Jankó Judit interjúja Havadtőy Sámuel műtermébe enged bepillantást. Párhuzamos valóságok című elméleti mellékletünk a különféle alkotói gyakorlatok, alternatív univerzumok tematikáját járja körül.

Hibalehetőség
Beszélgetés Orbán Előddel

|2021-09-14T15:03:38+02:002021. szeptember 13.|Kunszt||

Sirbik Attila
Orbán Előd Empty places című egyéni tárlata feszült hangulatot generál a Viltin Galéria látogatóiban. A galéria terét műteremmé formáló szobrász többszörösen áttételes koncepció alapján valósította meg installációját. Egyrészt a szobrász munkaközege, a műterem rekonstrukciója bekerül a galéria terébe, így a képzőművészet színterén kettős referenciális interpretáció jön létre. Másrészt a művész, az alkotó ember hiánya személytelenné teszi a „műtermet”, nem tudni, hogy csak pillanatnyilag van-e távol, vagy kivonult a műteremből, és demonstratív hiányával önmaga létére kérdez-e rá, azaz egzisztenciális státuszának létjogosultságát kérdőjelezi meg.

Plasztikus és metalírikus áttűnések
Koncz Gábor és Németh Dávid Metaplasma című kiállítása

|2021-09-13T13:46:33+02:002021. szeptember 13.|Kunszt||

Nagy Zopán
Plexibe ágyazott fragmentumok, fabulák, vattában áztatott álmokon átszűrt tűnődések, hiányok, időrések. Van két flexem, de nincs reflexem – mormogta egy hipnotizált boncmester, miközben a képeket analizálta…   Rétegelt foncsorok, tömböktől kicsavart (és befacsart) ecsetvonáshuzalok, révetegen rezgő formaszálak, spirálfojtásokból kimozduló gesztusok…   Az alkotók (itt): bizonyos befolyásokat átengednek, foltoknak, nedveknek is kedveznek, de szúette sziluettnek, eltúlzott mémeknek nem engednek… 

Kihirdették a 2021-es Leopold Bloom Díj döntőseinek listáját

|2021-09-07T12:36:05+02:002021. szeptember 7.|Szélesvászon||

A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Díj célja a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítésének támogatása. A díjra idén 66 pályázat érkezett, közülük választotta ki a háromfős nemzetközi zsűri azt az öt alkotót, akik a díj idei döntősei és a kiállítói lesznek. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét szeptember 18-án hirdetik ki Budapest új, kortárs magánmúzeumában, a Q Contemporary-ban, ahol a döntősök munkáiból rendezett kiállítás szeptember 21. és november 2 között lesz látogatható.  

“…for the Lonely Distant Baby Souls”
An interview with Joakim Ojanen

|2021-09-06T15:33:39+02:002021. szeptember 6.|Art Today||

Patrick Tayler
Tearjerker, eye bender, fall over! Figures moving about, minding their business in their world filled with thingamajigs and overall tomfoolery. In the work of Joakim Ojanen brouhaha and hahaha echo around the endless stage of existence. The snakes and ladders of fortune take us from happy, uplifting moments to tragic seconds of light misery. Fiddlesticks! One is always only a second away from breakdown or total catharsis.  

A KDSZ és egyéb szörnyetegfajták
A 31. Thealter

|2021-09-06T12:28:23+02:002021. szeptember 6.|Labor||

Kérchy Vera
A karantén hosszú színháztalansága után egy fesztivál a tíznapos előadásdömpingjével garantált cukorsokk a kiéhezett kultúrakedvelő számára. Ráadásul a 31. szegedi Thealter az érthetetlen támogatásmegvonás ellenére nemhogy csendben beadta volna a kulcsot, de pofátlanul emelte is a tétet, kétnapos színháztudományi konferenciával fejelve meg a gazdag programkínálatot (a tavalyi kerek évfordulót az egyetembezárások miatt idén ünnepelve meg). Két napon keresztül tartottak előadásokat hallgatók, neves színháztörténészek, kritikusok és elméleti szakemberek a szegedi fesztivál visszatérő előadóiról, emlékezetes pillanatairól az SZTE bölcsész karán. 

Új antikapitalizmus
Recenzió Mark Fisher Kapitalista realizmus című kötetéről 

|2021-09-03T18:10:16+02:002021. szeptember 3.|Labor||

Lovász Ádám
A kortárs kritikai elmélet szakirodalmának egyik legnagyobb hatású szövege immáron a magyar olvasó számára is elérhető Tillmann Ármin és Zemlényi-Kovács Barnabás kreatív és teoretikusan reflektált fordításában. De valóban indokolt szakmailag az a nagyfokú érdeklődés, amely övezte nemzetközi viszonylatban a 2017-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Mark Fisher Capitalist Realism (Kapitalista realizmus) című, először 2009-ben kiadott kötetét?

Tiszta forma
Pál Katja kiállítása 

|2021-09-06T14:18:49+02:002021. szeptember 3.|Kunszt||

Vékony Délia
„Hogy miért festek absztrakt képeket? Talán azért, mert nem történeteket mesélek el…” – így indul Pál Katja interjúja Ann Murray cikkében. Ebben a két mondatban rengeteg minden benne van. Először is az absztrakció alapelve, hiszen az absztrakció az, ami lemond az elbeszélésről, lemond a narráció szükségességéről, felszabadítja a művészetet a narratíva terhe alól. Több alkotó és esztéta szerint ez akkora felszabadulás, hogy ebben, tehát az absztrakcióban foglaltatik a művészet lényege.

Intermediális hangár Cereden
ArtPiknik

|2021-09-03T16:01:25+02:002021. szeptember 3.|Szélesvászon||

Fazakas Réka 
Az immár 25 éve működő Ceredi Nemzetközi Művésztelepen – a már hagyományosnak mondható szobrász, textil és vegyes műfajú nemzetközi szimpóziumok mellett – idén először hirdettek intermediális szekciót. A 2021. évi hangár tematikát mintha csak az új mediális irányzathoz igazították volna. A tíznapos Nemzetközi Médiaművészeti Szimpózium 2021. július 9. és 19. között valósult meg, amelynek szervezői Freund Éva, Péter Szabina és Bodnár János Kristóf, illetve természetesen Fürjesi Csaba, a Ceredi Artcolony művészeti igazgatója volt. A világjárvány miatt a távolról részt vevő művészek online módon alkottak, így az intermédia szekcióban egy finn és egy török művész is részt vett. A képzőművészek és intermediális alkotók mellett videóművészek, zeneszerző, hangmester, vizuális művész, filmrendező és performer is jelen volt.

A fától az erdőt
Andreas Greiner kiállítása

|2021-09-01T18:46:45+02:002021. szeptember 1.|Kunszt||

Sinkó István
A világ irodalma és a képzőművészete telis-tele van a fákról, az erdőkről szóló művekkel. Az Ahogy tetszik képzeletbeli ardennes-i erdőjében pihen a száműzött herceg csapata, és aggatja teli szerelmes verseivel az ágakat Olivér. Durham erdeje indul Machbet ellen, s Tolkien lépegető erdei nagyon is emberközeliek. A fákról, erdőkről készült festmények sorában Caspar David Friedrich magányos tölgyei (akárcsak Csontváry magányos cédrusa) az emberi lélekről mesélnek. A barbizoni festők (köztük Paál László) sötét hatalmas törzsű fákból álló erdőket mutatnak nekünk. S Courbet óriás tölgyének vaskos törzse szinte a soha fel nem bomló, a kitartást árasztó élet szimbóluma.