About Sirbik Attila

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nam a velit tempus neque consequat dictum in ut erat. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia curae; Aliquam eu nisi sem. Proin vulputate tincidunt tellus a efficitur. Integer vestibulum, leo vitae fringilla efficitur, est ante consequat orci, vitae ornare magna diam a massa. Etiam tincidunt faucibus nulla ac sagittis. Aliquam erat volutpat.

A Q Contemporary Hongkongban

|2021-01-25T20:17:50+02:002021. január 25.|Szélesvászon||

A Q Contemporary és a K11 Art Foundation örömmel jelenti, hogy Hongkongban megnyílt Tracing the Fragments című kiállítása. A február végéig nyitva tartó tárlat első alkalommal mutat be közös válogatást a közép-kelet-európai és a kínai kortárs művészetből. A Tracing the Fragments című tárlatra kiválasztott művek az idősíkok fogalmát vizsgálják, valamint az emlékek kialakulásának folyamatát, illetve azok értelmezését dokumentálják, vitatják és követik nyomon. James Joyce-hoz hasonlóan, aki töredékekből építette fel hatalmas intellektuális konstrukcióját, a kiállított művek egy-egy személyes élményt jelenítenek meg.

2020╱9

|2021-01-23T15:52:11+02:002021. január 22.|Print - 2020||

DIPLOMA 2020 4╱Tayler Patrick: Poszt­apokaliptikus start. Töredékes körkép a 2019/2020-as tanévben diplomázó művészekről 20╱Jankó Judit: A 19. századi szépségeszményt kérik számon rajtunk. Beszélgetés Radák Eszterrel, az MKE rektorával ABSZTRAKT KOZMOSZ 24╱Bánó András: Reigl Judit: életem legnagyobb találkozása. Beszélgetés Makláry Kálmánnal FÉNY ÉS GEOMETRIA 28╱Kovács Alex: Párhuzamos közelítések. Fényrétegek – Borkovics Péter és Bullás József kiállítása 30╱Farkas Viola: Meghalt a festészet, [...]

Vonzó célpont
A pécsi Művészeti Kar várja az új jelentkezőket

|2021-01-21T16:15:23+02:002021. január 21.|Szélesvászon||

Dr. habil. Lengyel Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjával arról beszélgettünk, hogyan és milyen irányba változnak a felsőoktatási szakok, miközben betekintést nyertünk a dél-dunántúli egyetem színes mindennapjaiba.

Félig ember, félig méhviasz
Horváth Gideon Faun Realness című kiállításáról

|2021-01-19T19:12:29+02:002021. január 18.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Az ISBN-ben terében bemutatott anyag a természetközeli, közösségi és környezeti asszociációkat életre hívó matéria érzékivé tételén keresztül csatlakozik be a queer ökológiáról folytatott diskurzusba, a nietzschei eksztázist egy olyan személyes, felszabadító erejű sebezhetőségi állapotra fordítva le, amely a maszkviselés és a hibrid létmód által kérdőjelezi meg a bináris világképet. Horváth Gideon nem először kísérletezik a méhviasszal és az erotikus formákkal, de mindezt most az ókori görögség kontextusába helyezte, ahol a társadalmilag elfogadott, sőt támogatott férfiszerelem miatt eleve nem értelmezhető a klasszikus heteronormativitás – ahogy az Álló faszú faun tekint a megelőlegezett jövőbe munka címéből is kitűnik, a szexuális szabadság nem egy utópia, hanem a múlt által megelőlegezett és sikerrel működtetett régi-új norma.

Lehet a viszonylagosságnak egyensúlya?
Néhány megjegyzés Alexander Tinei kiállítása kapcsán

|2021-01-11T21:55:18+02:002021. január 11.|Kunszt||

Petrányi Zsolt
Tinei az utóbbi években a képek megvalósításának hosszú és elég gyötrelmes folyamatában egy egyensúly, egy határvonal megtalálását keresi. Ez a határvonal pedig az ábrázolás és a nem ábrázolás, a realitás és a festőiség fokozásának középútja, ahol annak ellenére, hogy a festmény részletei teljesen elvesztik kapcsolatukat a környezet ábrázolásával, mégis mint nagy egész egy szituációt sugallnak, amit a néző elképzel a festmény valóságaként.

„Csináld magad”-művészet
Kortárs fanzinkészítés a négy fal között

|2021-01-06T16:38:57+02:002021. január 6.|Ez nem kunszt||

Istvánkó Beáta
Egyes társadalomtörténészek szerint az internet előtti világ szubkultúrái számára a legfontosabb kommunikációs eszközök a fanzinok voltak. A fanzin (a fanatic és magazin szavak keverékéből), vagy röviden zin (zine), olyan nem professzionális és nem hivatalos független kiadvány, amelyet jellemzően egy adott kulturális jelenség rajongói készítenek. Ezek a szubkultúrák az 1990-es években a kelet-európai régióban leginkább az underground zenei irányzatok köré csoportosultak, mint amilyen a punk, a hardcore, a metál vagy akár a zajzene. A zinek készítői ebben az első aranykorban alapvetően nem vizuális művészek voltak, így az ilyen típusú független kiadványok esztétikája igen változatos volt, és kevéssé igazodott az aktuális képzőművészeti trendekhez.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VII.)
Kép-szöveg-zene

|2021-01-05T14:22:09+02:002021. január 5.|Labor||

Koronczi Endre/Áfra János/Vacsora Zsuzsival
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Kikötő című számot Koronczi Endre Áfra János szövegével kiegészített alkotására szerezte a Vacsora Zsuzsival zenekar.

Az autonómia anatómiája
Titkosan kezdődött kiáll(ít)ás

|2021-01-05T20:37:49+02:002021. január 4.|Kunszt||

Fülöp Tímea Tillmann József megnyitóbeszédében elhangzik, hogy a művészet nem tiltakozás, hanem szabadság: a Független Képzősök által Titkosan kezdődött címmel szervezett kirakatkiállítást ennek fényében a tiltakozás gyakorlásának szabadságaként kell értékelnünk. Az MKE hallgatóinak ilyen kiállása a modellváltásnak ellenálló SZFE hallgatói mellett azt mutatja, hogy a művészeti egyetemek nem engednek szabadságjogaikból, mert szabadságaikból összeálló autonómiájuk a művészet alapfeltétele – tehát nem [...]

Kötetes beszélgetés
Dés Marci: THE SON RAISES ON THE EAST

|2020-12-30T10:28:55+02:002020. december 30.|Kunszt||

Kovács Kristóf (Salynos Gergely)
A könyvismertetés célja, hogy rövid, tömör formában mutassa be a művet, illetve kedvet csináljon a közönségnek annak elolvasásához. Dés Marci (Márton) THE SON RAISES ON THE EAST című kötetét azonban nem lehet röviden összefoglalni, mert akkor garantáltan kifelejtünk belőle néhány lényeges alkotórészt. Témáját meghatározni sem egyszerű. Párhuzamosan foglalkozik a hétköznapi élet nehézségeivel és dilemmáival, az időjárással, ételekkel, italokkal, a kultúrával, a művészléttel, a szavak vagy egyes dolgok félreértelmezéseivel, illetve szójátékokkal.

Az élet kártyajáték, csak nem ismerjük a játékszabályokat
Bánkúti Gergő: Tarot

|2020-12-23T18:44:33+02:002020. december 23.|Kunszt||

Garami Gréta
Bánkúti Gergő fiatal képzőművész 2019-ben végzett a MKE festő szakán. Az Óbudai Kulturális Központ Tarot című kiállításán a diplomamunkáját mutatja be, amely egy 22 darabból álló, különböző méretű és formájú, olajjal és ceruzával készített festménysorozat. A sorozat egyes darabjai mindvégig egyetlen logika szerint épülnek fel: az alapozatlan ünnepi tisztaságú hófehér vásznon három egymás mellé helyezett, környezetéből kiragadott, egymástól teljesen idegen, átlényegített tárgy és egy ceruzával, angolul írt mondat szerepel.

P. Szabó Ernő-emlékdíj 2020
Az idei díjazottakról

|2020-12-23T11:42:42+02:002020. december 23.|Kiemelt videó  Videó||

Az idei év perspektívavesztéssel is járó, kaotikus hónapjai közepette sem feledkeztünk meg a díjról. Szeretnénk a kontinuitást azzal biztosítani, hogy a kitűzött elvek mentén folytatjuk a díjjal fémjelzett, művészeti írás különböző csapásirányait támogató programunkat.A 2020-as év lejobb kritikusának járó elismerését Győrffy László képzőművésznek és művészeti írónak nyújtottuk át, aki lenyűgöző pontossággal képes megragadni vizuális problémákat és ezzel egyidejűleg komplex módon szerveződő, humorral átszőtt szövegtesteket teremt. Az Új Művészet online felületének 2020-as megújulásával és a pandémia okozta virtualitásba torlódással összhangban egy olyan díjat is átadtunk idén, amit a lap online platformján publikáló szerzők között osztottunk ki. E díjat Fülöp Tímea részére adtuk át.

Garami Gréta

|2020-12-22T19:13:20+02:002020. december 22.|Személyek|

Garami Gréta művészettörténész, kurátor, az ELTE művészettörténet tanszékén szerzett diplomát, ill. a PPKE teológiai karán tanult. 2010-ben a MOME művészeti menedzser szakirányán képezte tovább magát. 2012 óta az Óbudai Kulturális Központ kurátora, ahol elsősorban kortárs festészeti kiállítások szervezésével foglalkozik. Érdeklődési körébe a szakrális kortárs képzőművészet és a tradicionális képzőművészeti kvalitásokat is mutató műtárgycentrikus újexpresszív festészet tartozik. 2018-ban a Fashion Street [...]

Dizájn/de-SIGN/DIE-sign (I. rész)
Részlet a készülő Rémálom de-SIGN – Okkultúra, poszthumanizmus és barokk-káosz Gyarmati Zsolt művészetében c. kötetből

|2020-12-22T15:05:23+02:002020. december 22.|Labor||

Horváth Márk – Nemes Z. Márió
Ha az idegenség felfénylése és materialitásának megmutatkozása foglalkoztat bennünket, akkor arra van szükség, hogy ezt az elbizonytalanító, sehova sem vezető idegenséget „önmagában vett” idegenségként kezeljük, mégpedig a megszokott szemantikai vagy szintaktikai diskurzusformák destabilizálódásán keresztül. A poszthumán ikonográfia kettős idegenségéről van szó, az antropocén klímakataklizmája által élettelenített tájon, egy olyan nonhumán xeno-materialitás felragyogásáról, amelyet kizárólag a filozófia és az esztétika határterületeinek kaotikus ütköztetésén és barokkos, átláthatatlan kombinációján keresztül közelíthetünk meg.

Somogyi-Rohonczy Zsófia (1985)

|2020-12-22T13:53:57+02:002020. december 22.|Személyek|

Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta, ahol művészettörténetet, kommunikációt és pedagógiát tanult. 2011-ben egy szemesztert töltött Lisszabonban (Universidade Católica Portuguesa). 2013-ban részt vett a The Peggy Guggenheim Collection három hónapos internship programjában. Az évek alatt dolgozott kommunikációs munkatársként több kulturális intézményben (Műcsarnok, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria), tapasztalatot szerezett tárlatvezetőként és múzeumpedagógusként, vezetett városi sétákat a legkülönfélébb témákban [...]

Elemi reakcióink
4+1 elem a Reflex csoportos kiállításán

|2021-01-08T17:45:33+02:002020. december 20.|Kunszt||

Somogyi-Rohonczy Zsófia
A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria kiállításának alkotásai erős, ősi, tudatalattinkba beágyazott érzékelésekre hatnak. A négy őselem önmagában és egymás kombinációjában, minden esetben egy ötödik összetevővel, az idővel kiegészülve jelenik meg a folyamatosan változó alkotásokban. Míg az idő különleges jelentőséggel bír a Reflex terébe lépve: lelassulunk, szemlélődünk, és talán visszatalálunk az alapokhoz, hogy aztán ismét belépjünk a körforgásba.

„Virulencia a zsenialitás fitneszén”
A dilettáns és a szimbolikus tőke

|2020-12-15T22:02:55+02:002020. december 15.|Ez nem kunszt||

Nemes Z. Márió
Mert mi van, ha nem választunk, illetve nem engedjük, hogy kiválasszanak? Nem is az a probléma, ha rossz daimónra hallgatok, hiszen akkor legfeljebb rossz művész leszek vagy éppen semmi. Mi van, ha nem hallgatok egyikre se („igazán”), vagy mindegyikre hallgatok egyszerre? Ez az abomináció igazi botránya. Mert a Goethe által rettegett betegség eredménye rosszabb, mint a halál, mert ez az élőhalottak élete, olyan természetellenes kiméraállapot, mely művészet és élet tiszta, szerves és egységes szabályrendszerének felforgatását testesíti meg.

Grayzone
Helyszínelői jegyzőkönyv

|2020-12-14T12:30:37+02:002020. december 14.|Labor||

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Napjaink művészettel kapcsolatos látásmódja a különféle hatásoknak köszönhetően módosul, formálódik. Ha nem is látjuk tisztán ezt a folyamatot és annak kimenetelét, érzékeljük a változás szükségességét. Művészeti intézményeink elszigetelt és korlátok közé szorított terei olykor már fojtogatóan szűknek bizonyulnak. A kiállítás gyakorlata pedig, mint az alkotás és a közönség közötti kapcsolat hagyományos formája, maga is kérdésessé vált. Egyeduralma a művészetközvetítésben minden tekintetben kétségbe vonható. Varga Ádám Grayzone című kiállítása ennek a bizonytalan helyzetnek az egyik lenyomata.

mindenütt jó, de… — a MODEM közösségimédia-projektje
Szász Lilla és Máté Dániel: Vigyázzon!

|2020-12-23T11:44:08+02:002020. december 13.|Videó||

"A youtube nem lenne youtube, ha a COVID bejövetelével nem lepte volna el számtalan videó a vírusról, oltásról, oltás és maszkellenességről. Nem kellett sokat keresgélnünk ahhoz sem, hogy számtalan videót találjunk arról is, hogy mégis hogyan legyünk karanténban. Mert persze ez sem egyértelmű. Megnéztünk pár oktatóvideót a helyes karantén-létről, amely összefoglalja, hogy mik is a fő szabályok. Ezekhez kerestünk és készítettünk képpárokat, amelyek közé archív felvételeket vágtunk be. Ily módon próbáljuk visszaadni, hogy milyen érzéseket váltott vagy éppen vált ki belőlünk a karantén.” (Szász Lilla és Máté Dániel)

Can you see the Sun
Radek Brousil: There was a choir, there / Volt ott egy kórus…

|2020-12-10T20:14:17+02:002020. december 10.|Kunszt||

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Az információcsere lényegi célja, hogy ha valaki tud valamit, vagy van mondanivalója, és akad egy másik fél, aki azt nem tudja, de érdekli, avagy bizonyos tekintetben érinti, akkor létrejöjjön közöttük a közlésen alapuló kölcsönhatás. Egy adó és egy vevő között megvalósuló összeköttetés alapvető feltétele a kapcsolatlétesítés, s ez a legmegfelelőbb közvetítő közeg megtalálásán nyugszik. A tömegkommunikáció villámgyors fejlődése korunk egyik alapvető jellemzője. A nap mint nap minket érő információáradat egyfajta „vételkényszert” idéz elő, amiben örökösen kiszolgáltatottak vagyunk – helyenként kisebb, néhol nagyobb mértékben – a befutó adatoknak, híreknek, beszámolóknak.

Mi lenne, ha szerveznél egy tüntetést, és mindenki eljönne?
Farkas Roland: A győzelem ünnepe a gonosz erők felett

|2020-12-09T20:20:23+02:002020. december 9.|Kunszt||

Istvánkó Beáta
November végétől látható Farkas Roland A győzelem ünnepe a gonosz erők felett című online kiállítása a Koreai Kulturális Központ kifejezetten virtuális kiállítások bemutatására létrehozott webes felületén. Farkas anyaga, az online kiállításokon megszokott 360 fokban befényképezett kiállítótereknél azonban sokkal több, hiszen a Koreai Kulturális Központ új kiállítóterében korábban megvalósult happening beszkennelt és online térre átszabott változatáról beszélünk, amely csak a világhálón tekinthető meg ebben a formában.

Keresztes Zsófia állít ki az 59. Velencei Biennálén

|2020-12-09T11:28:55+02:002020. december 9.|Szélesvászon||

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a Magyar Pavilon kurátorát és kiállítását. A Velencei Biennále vezetése 2020. május 18-án – a világjárvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel – 2021-re halasztotta a 17. Velencei Építészeti Biennále megrendezését. Ezzel szinkronban módosították [...]

Ragályos amatőrizmus
A technológiai ökológia feltűnése Basquiat Bird on Money c. képe és a The New Abnormal c. lemez kapcsán

|2020-12-07T21:09:22+02:002020. december 7.|Ez nem kunszt||

Horváth Márk
Milyen kapcsolat van a kanonizáció és az amatőrizmus vagy az új amatőrizmus között? Lehetséges-e egy olyan kanonizációs gyakorlat, amely során mégis a kommercializálás dekonstruálását hajtja végre egy új expresszionista, a street art és hip-hop művészet sajátosságait felmutató mű? Ebben az esetben az amatőrizmust nem csupán egyfajta művészeti alaphelyzetként kell értelmeznünk, hanem olyan ragályként, amely a médiumok közötti transzgresszív átlépést teszi lehetővé, miközben a valóság működéséről is felfed bizonyos jellegzetességeket.

Printed Matter 1971-1981
Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

|2020-12-06T10:34:38+02:002020. december 6.|Szélesvászon||

A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.

Intellektualizált érzékiség papíron
Perlaki Márton: Puha sarkok

|2020-12-02T19:34:49+02:002020. december 2.|Kunszt||

Schneller János
Kontemplatív sétára hív Perlaki Márton Puha sarkok című kiállításának enteriőrje, melyben a kurátor (és a művész) már-már középkori kerengőt idéző teret szceníroztak a Trafó Galéria minimalista kubusába. A bejárattal szemközti, hatalmas méretűre növelt, térelválasztó elemként installált táblákon egy férfi és egy nő egybe komponált minimalista arcképe fogad – kitakarva így a kiállítás szemközti falára akasztott személyes vallomásokkal felérő etűdöket –, és nem mellesleg azonnal mozgásra is késztet.

Schneller János

|2020-12-02T19:33:17+02:002020. december 2.|Személyek|

Művészettörténész, kurátor. Tíz éve foglalkozik kortárs művészettel és műkereskedelemmel. Kurátori tevékenysége során több tucat kiállítást, vásárt és aukciót szervezett. Négy éve művészeti témájú sétákat és műterem látogatásokat vezet Budapesten, alkalmat teremtve ezáltal arra, hogy az érdeklődők személyesen is megismerkedhessenek a művészekkel. 2015-ben indította útjára a Resident Art nevű ügynökséget, melynek keretében három évig működtette galériáját Budapest belvárosában. Két évet dolgozott [...]

Izgő-mozgó képek
Az jut legmesszebbre, aki el se indul

|2020-11-27T19:46:11+02:002020. november 27.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Agg Lili Invitation to Practice Boredom című kiállítása a Nagyházi Contemporaryben saját, még korábban megkezdett gondolati körét és technikai eljárásait folytatja, illetve tágítja tovább a képviharként felfogott 21. századról és az ember ebben elfoglalt helyéről, de az ismét elrendelt kijárási korlátozások sajátos kontextusba helyezik munkáit, ami csak megerősíti egyébként is értelmezői kontextusokra reflektáló koncepcióit. 2019-ben a Műtőben A figyelem eltulajdonítása címen tartott kiállításának kiinduló motívuma egy középkori festmény volt, azon is a fiát éppen felfaló Szaturnusz keze, mely az eseménytől elfelé mutat, a semmibe – a figyelem külső irányításának ezen formai allegóriája tér vissza újabb munkáin is.

Kétféle homok
Bohus Réka: Ami maradt

|2020-11-25T20:24:28+02:002020. november 25.|Kunszt||

Cséka György
Bohus Réka Ami maradt című kiállítása a TOBE Galleryben az alkotó legfrissebb, azonos című sorozatának tizenöt képét mutatja be egy a képeket, a kontextust értelmező, tágító installáció kíséretében. A képek és a tér elrendezése szigorú és tiszta, a fotók majdnem mind azonos méretben és – a fal tagolásaitól meg-megszakítva – egyetlen sorban követik egymást, ám az installáció világos égkék háttere miatt van az egészben valami éteri könnyűség. Mindez sok tekintetben összefügg a sorozatban feldolgozott témának, az élet legsúlyosabb tényének, a halálnak, a szülők elvesztésének elviselhetetlen, voltaképp feldolgozhatatlan súlyával és tragikumával.

A szemét mint metafora
Trash art, amatőrizmus és popkultúra

|2020-11-23T21:52:40+02:002020. november 23.|Ez nem kunszt||

Hermann Veronika
Szemét és művészet európai kontextusa kevésbé a mainstream fogyasztás ellenkódjaiban, sokkal inkább a 20. század eleji avantgárd művészeti hagyományokban gyökerezik. Nem lehetetlen amellett érvelni, hogy Marcel Duchamp mindenki által unalomig ismert piszoárja nemcsak a ready-made, hanem a trash art korai megnyilvánulása volt. Az európai képzőművészet kanonikus szabályai szigorúbbak voltak az amerikainál, a kettő közötti különbség a két kontinens kulturális különbségeiből is adódik. Míg az amerikai avantgárd sok esetben a megállíthatatlannak tetsző fogyasztói kultúra kifigurázása volt, Európában mindez a saját, sok évszázados hagyomány által inkorporált kánon és esztétikai szabályrendszer kicselezése, parafrázisa vagy ironikus felforgatása.

Kovács Kristóf Mihály (Sajnos Gergely); helyszínelő

|2020-11-20T15:00:27+02:002020. november 20.|Személyek|

2017-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakának BA képzésén. 2013 óta a Telep Galéria művészetközvetítőjeként / galériavezetőjeként dolgozik. Fontos kutatási témái: a kilencvenes évek hazai képzőművészeti élete, a magyarországi szubkultúrák működései és tevékenységei, hazai független kiállítóhelyek illetve a fiatal pályakezdő képzőművészek.

A művészkiadványok anomáliái
Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

|2020-11-25T18:49:55+02:002020. november 19.|Kunszt||

Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.

Vakfoltok struktúrája
Murányi Mózes Márton és Papp Sándor Dávid: Lack of

|2020-11-20T15:01:44+02:002020. november 17.|Kunszt||

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
A hazai kortárs képzőművészeti szcéna és annak helyszínei – legyen szó „kicsi” vagy „nagy” intézményről – gyakorlatilag elkényelmesedtek, komformizálódtak. Ez a jelenség a magyarországi intézményrendszer általános problémáiból, illetve azok eszkalálódásából fakad.

Véres végtagok nyomában
Szöllősi Géza, Győrffy László és Kis Róka Csaba csoportos kiállítása

|2020-11-16T20:31:05+02:002020. november 16.|Kunszt||

Tayler Patrick
A test ördöge című kiállítás vörös neonfénybe mártott műtárgyainak szemügyre vétele közben az értelmezés határhelyzeteivel találkozunk, olyan jelenségekkel, melyeket az agy önmagában hajlamos lenne felcímkézni és ugyanazzal a lendülettel kizárni a gondolkodás és érzékelés teréből. Itt azonban a néző elbizonytalanodik, mivel a tiltólistás testi funkciók ábrázolása szórakoztató esztétikai transzformációkon esik át: néhol eroticizálódik, máshol pedig a romlás különböző formaváltozásainak van kitéve.

mindenütt jó, de… — a MODEM közösségimédia-projektje
Benczúr Emese és Juhász Nóra: Cleaning

|2020-12-13T18:54:46+02:002020. november 16.|Videó||

Szeptember 13-tól új projekt indult a MODEM közösségi média felületein. Hétről-hétre egy pályakezdő, és egy a kortárs képzőművészeti közegben már jól ismert művészt kérnek fel, hogy készítsenek egy közös munkát, amely az otthonra reflektál. Egyfelől a projekt illeszkedik abba a programba, amelynek keretében kiemelten foglalkoznak a legfiatalabb képzőművész generációval. Másfelől pedig szeretnének reagálni az idei év legmeghatározóbb jelenségére.