About Sirbik Attila

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nam a velit tempus neque consequat dictum in ut erat. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia curae; Aliquam eu nisi sem. Proin vulputate tincidunt tellus a efficitur. Integer vestibulum, leo vitae fringilla efficitur, est ante consequat orci, vitae ornare magna diam a massa. Etiam tincidunt faucibus nulla ac sagittis. Aliquam erat volutpat.

Dolgozzanak a gépek!
Szegedy-Maszák Zoltán és Fernezelyi Márton kiállítása

|2020-09-30T14:11:59+02:002020. szeptember 30.|Kunszt||

Istvánkó Beáta
„A magyar számítógépes művészek, mint Charles Csúri, Földes Péter, John Halas, Molnár Vera, Hegedűs Ágnes, Sugár János, Hannawati P. Ráden, Waliczky Tamás, később pedig Szegedy-Maszák Zoltán, Fernezelyi Márton (a névsor természetesen folytatható) nemzetközi színtéren is jelentékeny szerepet játszottak a korai számítógépes művészetben, melynek recepcióját azonban a hazai művészettörténeti diskurzusban a szokásos megkésettség és marginalizmus jellemzi.” A fenti idézet Gerencsér Péter Túlcsorduló doménnevek című tanulmányából származik, amely a Symposion kiadó Intermédia – Médiaarcheológia című legfrissebb, mindössze pár hete elérhető kiadványában jelent meg.

Boszorkányos bioromantika
Semmi sem az, aminek látszik, kivéve, mikor mégis

|2020-09-25T17:49:43+02:002020. szeptember 25.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Különös képzavar az a cím, hogy Fingerprints are blown by the wind towards a sacred land. Horváth Ádámnak a Horizont Galériában kiállított munkáihoz azonban nem akkor kerülhetünk közelebb, ha felszámoljuk ezt a zavart, hanem éppen ellenkezőleg, akkor, ha elmélyülünk benne. A kiállítás leírása olyan kulcsszavakat ajánl a művek kontextusba helyezéséhez, mint az „illúzió” és a technoromantikával szemben tételezett „bioromantika”. Az igazi alaphangot azonban Keresztesi Botond megnyitószöveg helyett bemutatott performansza vagy, mondhatnánk rögtön, szertartása adja meg, amelynek során terepruhába és símaszkba öltözve olvassa fel az Adobe programok (közülük is legfontosabbként a Photoshop) szövegdobozaiban automatikusan megjelenő Lorem ipsumot.

„Kiút a white cube gettóból”
Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

|2020-09-25T18:18:33+02:002020. szeptember 25.|Kunszt||

Tayler Patrick
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki. Mai interjúalanyunk Bencze Péter, az Everybody Needs Art [ENA] hibrid szervezetének alapítója és vezető szervezője. "Az Everybody Needs Art elsődleges célja – sok kereskedelmi törekvéssel szemben – a nonprofit siker elérése. A nonprofit helyeken, múzeumokban történő mozgás fontos része annak, hogy a művész kanonizálódjon, és bekerüljön az adott intézmények kurátorainak referenciái közé. Számomra meghatározó kiindulópont az a gondolat, hogy a kortárs képzőművészeti szisztémában nincsenek olyan receptek, amelyek harminc év múlva is működni fognak."

Pulzáló vér és filozófia
Lichter Péter és Máté Bori: A horror filozófiája — A filmelmélet szimfóniája

|2020-09-25T13:07:18+02:002020. szeptember 24.|Labor||

Cséka György
Áprilisban a Vimeon debütált Lichter Péter és Máté Bori A horror filozófiája – A filmelmélet szimfóniája (2020) című experimentális filmje, amely egyrészt szerves folytatása Lichter eddigi életművének, hiszen továbbra is found footage filmekkel, azok manipulálásával dolgozik, másrészt egy új, izgalmas, nehezen besorolható, szubverzív hibrid. A film Noël Carroll filozófus alapvető művének, a The Philosophy of Horror, or Paradoxes of the Heart (1990) felhasználásával készült, annak egyfajta vizuális kommentárja.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (II.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-21T13:26:49+02:002020. szeptember 21.|Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. Az A Snake in the Sun-t Milica Mrvić  Terék Anna szövegével kiegészített fotójára szerezte Unknown Child.

Vigyázz! Pihenj!
Bartha Máté: Kontakt

|2020-09-17T14:24:41+02:002020. szeptember 17.|Kunszt||

Margl Ferenc
Ha adottnak vesszük, hogy a hadászathoz és a hadijátékokhoz valamiféle izzadtságszagú maszkulinitást kapcsolunk, akkor ezen a téren is egy továbbgondolásra késztető ellentmondást látunk a Kontakt anyagán végigtekintve. Egyrészt a már említett intimitás okán, másrészt a nagyszámú női résztvevő és portréalany okán. A sorozat fel-felmutatja a tábori lét nehézségét, a fáradtságot, a sérüléseket, a koszt, de mindezek nem „fiús” vagy férfias dolgokként jelennek meg, hanem emberiként.

Pályázat
a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra

|2020-09-17T10:48:41+02:002020. szeptember 17.|Szélesvászon||

Szeptember 7-től október 18-ig lehet pályázni a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra, melynek összdíjazása az idén nettó 1,2 millió forint. A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A díjat 2018-ban alapította a BORD Építész Stúdió, melyet 2020-ban harmadszorra hirdet [...]

Mizu, Trafó?
A közepes méretű kortárs képzőművészeti intézmények egyik utolsó hírmondója

|2020-09-15T19:31:46+02:002020. szeptember 15.|Labor||

Don Tamás
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Szalai Borival, a Trafó Galéria vezetőjével Don Tamás beszélgetett. "A budapesti kortárs képzőművészeti intézményrendszer átalakulásának és a művészeket érintő lehetőségek szűkülésének sajnos látható hatásai vannak. Amennyire lehetőségeink engedik, mi folyamatosan próbáljuk ellenpontozni azokat a hiányokat, amiket a legfontosabbnak érzünk. Ez persze az utóbbi években erősen formálta és jelenleg is formálja a galéria programját és működésmódját."

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (I.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-17T14:29:04+02:002020. szeptember 13.|Főoldal jobb alul  Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet, 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldtünk 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy törrénettel/verssel/esszével reagáljanak egy-egy képre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben. Majd felkértünk további 14 zenekart, zenei előadót, reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Traces az egymással összefüggő Weronika Gęsicka fotóra és Szőllőssy Balázs szövegére reflektál.

Akiket nem köpött ki a bálna
Emlékezünk, tehát játszunk

|2020-09-10T15:31:34+02:002020. szeptember 10.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.

Horváth Márk (1989)

|2020-09-09T14:31:21+02:002020. szeptember 9.|Személyek|

Budapesten élő esztéta és filozófus, az Absentology társalapítója. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Intézetének doktorandusza. Kutatási területe a poszthumanizmus, a spekulatív realizmus, a virtualitás és digitalizáció, pesszimizmus és nihilizmus a filozófiában, felbomlás és végesség, sötét ökológia és az antropocén.

Szász Csongor (1980)

|2020-09-08T14:43:33+02:002020. szeptember 8.|Személyek|

Szász Csongor rendező, vágó, operatőr, riporter és producer. Nemzetközi koprodukcióban már 2003 óta filmen dolgozza fel Észak-Bácska, azaz a Vajdaság kulturális örökségét. Alkotásait Európa területén számos alkalommal vetítették és több díjat is elnyert. Jelenleg a 2016 és 2020 között készült Muskátli, a Vajdaság virágai című egész estés, zenés dokumentumfilm európai turnéján dolgozik és több készülő filmalkotás társszerzője, rendezője. A Filmvilág [...]

Tayler Patrick (1989)

|2020-09-08T14:21:14+02:002020. szeptember 8.|Személyek|

Tayler Patrick Nicholas a németországi Pforzheimban született. Első irodalmi és képzőművészeti élményeit angol-magyar családi háttere határozta meg. 2014-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán. Erasmus-ösztöndíjasként a müncheni Akademie der Bildenden Künstén tanult. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának képzőművészeti doktori képzésében vesz részt. A festészeti tevékenység mellett művészeti írással foglalkozik. Szövegeiben a festői szemléletnek megfelelően keresi a befogadó és [...]

Fülöp Tímea (1996)

|2020-09-08T13:23:23+02:002020. szeptember 8.|Személyek|

Szegeden született. 2016 óta klasszika-filológiát és esztétikát hallgat az ELTE-n. Antik és kortárs, nyelvészet és képzőművészet ellentétein és harmóniáin át értelmez.

Szövevényes mindmap
Az önmagukra visszaható rétegek fontossága

|2020-09-09T12:00:05+02:002020. szeptember 8.|Labor||

Sirbik Attila
Ha teljesen kizoomolok, és rátekintek arra a szövevényes mindmapre, amit folyamtosan tágítok és kiegészítek, akkor számomra a legesszenciálisabb mottónak még mindig Paul Gauguin Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét tartom. Ez persze a végső emberi alapkérdes: mi az élet értelme? Ha éppen van egy nyugodt pillanatunk ebben a gazdaságilag és politikailag túlhajszolt légkörben, amiben most élünk, akkor időről-időre feltesszük magunknak ezt a kérdést.

Elektronikus sötétség Khar Khotban
Matthew Dear Black City című lemeze

|2020-09-09T14:32:32+02:002020. szeptember 8.|Labor||

Horváth Márk
Az elektronikus zene egyik sajátossága a megszakítottság, a töredezettség és a sercegő szétesettség párhuzamos jelenléte valamilyen furcsa, megragadhatatlan poszthumán folytonossággal. A darabos, megtört ritmika különösen a komplexebb, kísérletibb jellegű elektronikus zenékre jellemző, amelyek sötét portálként juttatják hallgatóságukat ebbe a megragadhatatlan kontinuumba. Matthew Dear 2010-ben megjelent Black City című lemeze sajátosan mutatja fel ezt az ember elől visszahúzódó, titokzatos alteritást, amelyet zajon és zörejeken túl lévő folytonosságként jellemezhetünk.

Don Tamás (1991)

|2020-09-08T12:43:06+02:002020. szeptember 8.|Személyek|

Don Tamás kurátor 2014-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakának BA képzésén, majd 2016-ban ugyanennek a tanszéknek a mesterképzésén szerzett MA diplomát. Szakdolgozati és kutatási témája a fiatal, pályakezdő képzőművészek integrációs lehetőségei a magyarországi kortárs képzőművészeti intézményrendszerben, ezenkívül érdeklődési területei közé tartoznak a társadalmi és politikai problémákra reflektáló projektek. 2015 őszétől 2017 végéig az FKSE vezetőségi tagja volt. 2019-ben [...]

Aranyba csomagolt történetek a Rákóczi térről
Beszélgetés Kocsi Olgával

|2020-09-25T13:14:29+02:002020. szeptember 8.|Kunszt||

Don Tamás
Kocsi Olga projektje a 2019 nyarán a Rákóczi tér és a Víg utca sarkán egykor működő RákóCity projketteremben Rákóczi Legendárium címmel megvalósult installáció és eseménysorozat folytatása. "Egyre inkább érdekelnek a nőkkel kapcsolatos társadalmi és kulturális kérdések."