About Sirbik Attila

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nam a velit tempus neque consequat dictum in ut erat. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia curae; Aliquam eu nisi sem. Proin vulputate tincidunt tellus a efficitur. Integer vestibulum, leo vitae fringilla efficitur, est ante consequat orci, vitae ornare magna diam a massa. Etiam tincidunt faucibus nulla ac sagittis. Aliquam erat volutpat.

“Exit From the White Cube Ghetto”
Interview with Peter Bencze, founder and organizer of the hybrid institution of Everybody Needs Art [ENA]

|2020-10-09T16:10:15+02:002020. október 7.|Art Today||

Patrick Tayler
In this series of interviews, Új Művészet presents non-profit, for-profit, commercial and internationally relevant galleries. These conversations reveal how certain institutions were affected by the pandemic, and what kind of online and offline strategies were developed to confront current situations. Today we are asking Péter Bencze, founder and organizer of the hybrid institution Everybody Needs Art [ENA].

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (III.)
Kép-szöveg-zene

|2020-10-09T16:11:22+02:002020. október 6.|Főoldal jobb alul  Labor||

Julien Boily/Nemes Z. Márió/Vasas Krisztián
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A C/pa_210816-ot Julien Boily Nemes Z. Márió szövegével kiegészített festményére szerezte Vasas Krisztián.

Hálózati elágazások
Gesztelyi Nagy Zsuzsa, Halmi-Horváth István, Kiss Márta, Könyv Kata, Osgyáni Sára, Őry Annamária, Papageorgiu Andrea, Papp Ildikó, Pető Hunor, Schnedarek Réka, Soós Edina, Taskovics Éva, Zakariás István kiállítása

|2020-10-07T20:07:05+02:002020. október 6.|Kunszt||

Szombathy Bálint
A fogalmak átértékelődésének a folyamatát láthatjuk már jó néhány évtizede – vagy mondhatnánk úgy is, amióta élünk –, és ettől a jelenségtől a „háló”, illetve a „hálózat” sem képez kivételt.

Szombathy Bálint (1950)

|2020-10-06T12:12:58+02:002020. október 6.|Személyek|

A jugoszláviai Pacséron született. A szabadkai Bosch+Bosch csoport (1969 - 1976) tagjaként részt vett a hatvanas és hetvenes évek művészeti mozgalmaiban, melyeknek konceptualista szellemiségét a későbbiekben is töretlenül vitte tovább, Multimediális produkciója (konkrét vizuális költészet , akció, művészkönyv, tájművészet, pecsétművészet , művészbélyeg, installáció, performance, kiadói tevékenység, vizuális szemiotika, elektrografika stb.) mellett szöveges reflexiókban, tanulmányokban foglalkozik a modernista művészet kortárs jelenségeivel. [...]

Balladai homályba vész Spinoza nagylábujja
Roskó Gábor: A barlangi gőte titkos élete

|2020-10-08T15:44:32+02:002020. október 1.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Örök vita a művészetelmélettel foglalkozók körében, hogy hogyan lehet felosztani – vagy egyáltalán fel kell-e – a művészeti ágak között a műfajokra jellemző eszközöket. Az-e a tiszta festészet, ha kivonják a képből az irodalmi, zenei, építészeti, szobrászati elemeket? Roskó Gábor szerint nyilván nem, hiszen az acb Attachmentben kiállított munkái egy régóta tartó kísérlet eredményeiként értelmezhetőek, mely arra törekszik, hogy festészetileg képezze le a történetmondás legkülönbözőbb aspektusait.

Dolgozzanak a gépek!
Szegedy-Maszák Zoltán és Fernezelyi Márton kiállítása

|2020-09-30T14:11:59+02:002020. szeptember 30.|Kunszt||

Istvánkó Beáta
„A magyar számítógépes művészek, mint Charles Csúri, Földes Péter, John Halas, Molnár Vera, Hegedűs Ágnes, Sugár János, Hannawati P. Ráden, Waliczky Tamás, később pedig Szegedy-Maszák Zoltán, Fernezelyi Márton (a névsor természetesen folytatható) nemzetközi színtéren is jelentékeny szerepet játszottak a korai számítógépes művészetben, melynek recepcióját azonban a hazai művészettörténeti diskurzusban a szokásos megkésettség és marginalizmus jellemzi.” A fenti idézet Gerencsér Péter Túlcsorduló doménnevek című tanulmányából származik, amely a Symposion kiadó Intermédia – Médiaarcheológia című legfrissebb, mindössze pár hete elérhető kiadványában jelent meg.

Boszorkányos bioromantika
Semmi sem az, aminek látszik, kivéve, mikor mégis

|2020-09-25T17:49:43+02:002020. szeptember 25.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Különös képzavar az a cím, hogy Fingerprints are blown by the wind towards a sacred land. Horváth Ádámnak a Horizont Galériában kiállított munkáihoz azonban nem akkor kerülhetünk közelebb, ha felszámoljuk ezt a zavart, hanem éppen ellenkezőleg, akkor, ha elmélyülünk benne. A kiállítás leírása olyan kulcsszavakat ajánl a művek kontextusba helyezéséhez, mint az „illúzió” és a technoromantikával szemben tételezett „bioromantika”. Az igazi alaphangot azonban Keresztesi Botond megnyitószöveg helyett bemutatott performansza vagy, mondhatnánk rögtön, szertartása adja meg, amelynek során terepruhába és símaszkba öltözve olvassa fel az Adobe programok (közülük is legfontosabbként a Photoshop) szövegdobozaiban automatikusan megjelenő Lorem ipsumot.

„Kiút a white cube gettóból”
Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

|2020-10-08T14:52:14+02:002020. szeptember 25.|Labor||

Tayler Patrick
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki. Mai interjúalanyunk Bencze Péter, az Everybody Needs Art [ENA] hibrid szervezetének alapítója és vezető szervezője. "Az Everybody Needs Art elsődleges célja – sok kereskedelmi törekvéssel szemben – a nonprofit siker elérése. A nonprofit helyeken, múzeumokban történő mozgás fontos része annak, hogy a művész kanonizálódjon, és bekerüljön az adott intézmények kurátorainak referenciái közé. Számomra meghatározó kiindulópont az a gondolat, hogy a kortárs képzőművészeti szisztémában nincsenek olyan receptek, amelyek harminc év múlva is működni fognak."

Pulzáló vér és filozófia
Lichter Péter és Máté Bori: A horror filozófiája — A filmelmélet szimfóniája

|2020-09-25T13:07:18+02:002020. szeptember 24.|Labor||

Cséka György
Áprilisban a Vimeon debütált Lichter Péter és Máté Bori A horror filozófiája – A filmelmélet szimfóniája (2020) című experimentális filmje, amely egyrészt szerves folytatása Lichter eddigi életművének, hiszen továbbra is found footage filmekkel, azok manipulálásával dolgozik, másrészt egy új, izgalmas, nehezen besorolható, szubverzív hibrid. A film Noël Carroll filozófus alapvető művének, a The Philosophy of Horror, or Paradoxes of the Heart (1990) felhasználásával készült, annak egyfajta vizuális kommentárja.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (II.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-21T13:26:49+02:002020. szeptember 21.|Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. Az A Snake in the Sun-t Milica Mrvić  Terék Anna szövegével kiegészített fotójára szerezte Unknown Child.

Vigyázz! Pihenj!
Bartha Máté: Kontakt

|2020-09-17T14:24:41+02:002020. szeptember 17.|Kunszt||

Margl Ferenc
Ha adottnak vesszük, hogy a hadászathoz és a hadijátékokhoz valamiféle izzadtságszagú maszkulinitást kapcsolunk, akkor ezen a téren is egy továbbgondolásra késztető ellentmondást látunk a Kontakt anyagán végigtekintve. Egyrészt a már említett intimitás okán, másrészt a nagyszámú női résztvevő és portréalany okán. A sorozat fel-felmutatja a tábori lét nehézségét, a fáradtságot, a sérüléseket, a koszt, de mindezek nem „fiús” vagy férfias dolgokként jelennek meg, hanem emberiként.

Pályázat
a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra

|2020-11-08T21:18:47+02:002020. szeptember 17.|Szélesvászon||

Szeptember 7-től október 18-ig lehet pályázni a DECODE — The Space for ARTHITECTURE 2020 díjra, melynek összdíjazása az idén nettó 1,2 millió forint. A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A díjat 2018-ban alapította a BORD Építész Stúdió, melyet 2020-ban harmadszorra hirdet meg a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány égisze alatt. Pályázhat minden 18-35 év közötti, magyar felsőfokú vagy művészeti intézményhez kötődő (ott tanulmányokat folytató, ösztöndíjas, gyakornok, illetve már végzett magyar vagy külföldi) építész vagy vizuális és alkalmazott művész (designer, képző-, ipar-, új média-, video- és fotóművész).

Mizu, Trafó?
A közepes méretű kortárs képzőművészeti intézmények egyik utolsó hírmondója

|2020-09-15T19:31:46+02:002020. szeptember 15.|Labor||

Don Tamás
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Szalai Borival, a Trafó Galéria vezetőjével Don Tamás beszélgetett. "A budapesti kortárs képzőművészeti intézményrendszer átalakulásának és a művészeket érintő lehetőségek szűkülésének sajnos látható hatásai vannak. Amennyire lehetőségeink engedik, mi folyamatosan próbáljuk ellenpontozni azokat a hiányokat, amiket a legfontosabbnak érzünk. Ez persze az utóbbi években erősen formálta és jelenleg is formálja a galéria programját és működésmódját."

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (I.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-17T14:29:04+02:002020. szeptember 13.|Főoldal jobb alul  Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet, 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldtünk 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy törrénettel/verssel/esszével reagáljanak egy-egy képre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben. Majd felkértünk további 14 zenekart, zenei előadót, reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Traces az egymással összefüggő Weronika Gęsicka fotóra és Szőllőssy Balázs szövegére reflektál.

Akiket nem köpött ki a bálna
Emlékezünk, tehát játszunk

|2020-09-10T15:31:34+02:002020. szeptember 10.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.

Horváth Márk (1989)

|2020-09-09T14:31:21+02:002020. szeptember 9.|Személyek|

Budapesten élő esztéta és filozófus, az Absentology társalapítója. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Intézetének doktorandusza. Kutatási területe a poszthumanizmus, a spekulatív realizmus, a virtualitás és digitalizáció, pesszimizmus és nihilizmus a filozófiában, felbomlás és végesség, sötét ökológia és az antropocén.